Folytatódik a baloldali bábjáték

Részt is vesznek meg nem is a parlament munkájában. Hadházy végül nem ül be a Momentum frakciójába.

Fekete-Győr András még pár hete Hadházy Ákossal jelentette be, hogy bojkottálják a parlament alakuló ülését. Azóta viszont kiderült, hogyha így tesznek, nem tudják felvenni bizottsági helyeiket, és hivatalosan nem is válnak képviselővé. Ezen a héten az LMP, az MSZP, valamint a Párbeszéd is egyértelműen jelezte, hogy részt vesznek képviselői az alakuló ülésen.

A Momentum tartott ki legtovább, Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője még nyílt levelet is írt Kocsis Máténak a hét elején, amelyben leszögezte, hogy pártja csak bizonyos feltételek teljesülése mellett hajlandó részt venni a parlamenti munkában. Erre reagálva Kocsis Máté, majd Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója is kifejtette: aki nem jelenik meg május 2-án a parlament alakuló ülésén, nem viselhet semmiféle országgyűlési tisztséget. Úgy tűnik, a figyelmeztetés hatott, mert a párt csütörtök este kiadott egy közleményt, amelyben azt írták, mégis ott lesznek az alakuló ülés egy részén.

„A Momentum végül is leteszi az esküt a parlamentben, utána meg bojkottálják. Aha. A pénz kell, a munka nem” – állapította meg közösségi oldalán Kocsis Máté. A Momentum döntését Hadházy Ákos sem hagyta szó nélkül: „Számtalanszor nyilvánvalóvá tettem, hogy nem kívánok a parlamenten belüli színjátékban részt venni, hanem a képviselői mandátumomat a parlamenten kívül szeretném hasznosítani.” A Zuglóban egyéni mandátumot nyerő képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta: „Egy ilyen döntés után sok mindent át kell gondolni akkor is, ha esetemben a frakciótagság amúgy is csak formalitást jelent”. A Momentum az ATV megkeresésére tudatta, Hadházy nem ül be a párt frakciójába, ám „ügyek mentén” továbbra is együttműködnek vele.

Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes az ATV Egyenes beszéd című műsorában megjegyezte: nem tudja, a zuglóiak mit várnak el Hadházytól, de tőle a XVIII. kerületiek elvárják, hogy a parlamentből is segítse őket. A szocialista politikus szerint egy „narancs vidéken” az ellenzéki pártok nem tehetik meg azt, hogy lemondjanak a parlamenti munkáról, a képviselői fizetés ugyanis fontos, például az MSZP hálózatának fenntartásában. Nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy hiba beülni a parlamentbe. „Aki szerint a parlamentbe beülni szimbolikus politizálás, az adja vissza a mandátumát és a fizetését” – vetette fel.

A „Részt venni az alakuló ülésen vagy bojkottálni azt?” kérdés annyira lefoglalta a pártokat, hogy a parlament megalakulását előkészítő tárgyalásokra már nem maradt idejük felkészülni. Az egyeztetések tapasztalatairól Vitályos Eszter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt az M1 műsorában, ahol úgy összegzett, hogy a baloldali pártok konkrét javaslat, elképzelés nélkül érkeztek a megbeszélésekre, a kormányoldaltól várták, hogy tegyen ajánlatot. Ez meg is történt, és az indítvány a választói akaratot tükrözte, amikor a kétharmad-egyharmad arányt javasolták a bizottsági és az országgyűlési tisztségek elosztásában – tette hozzá Vitályos Eszter.

Elmondta: a második, szerdai tárgyaláson érezni lehetett, hogy az ellenzék nem a megállapodás szándékával érkezett. „Azt mondták: nem szeretnék elfogadni a kormánypárti javaslatot, mert diktátumnak tartják. Lett volna két napjuk, hogy kifejtsék a javaslatukat, de ezt nem tették meg” – idézte fel a képviselő. Kifejtette: a kormányoldal azzal érvelt a tárgyalásokon, hogy a bejutó listák arányára tesznek javaslatot a tisztségek vonatkozásában, hiszen az ellenzéki összefogás egy közös listán indult, ezt veszik alapul. Vitályos Eszter nehéz parlamenti időszakra számít a tárgyalások tapasztalatai alapján.

A Jobbik képviselőcsoportja Jakab Pétert választotta vezetőjévé. Jakab Facebook-oldalán azt írta, „rossz hír ez a Fidesznek, hisz ismét ebben a minőségben lesznek kénytelenek végighallgatni a felszólalásaimat”. Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: azt mondja Jakab Péter, rossz hír a Fidesznek, hogy megalakult a Jobbik tízfős frakciója. Akkor nekik milyen hír, hogy megalakult a Fidesz és a KDNP összesen 135 fős frakciója?

Fekete-Győr András szerda délután az utcán kapott eligazítást Gyurcsány Ferenctől– számolt be róla közösségi oldalán Deák Dániel.

📸A képek tanúsága szerint jó diák módjára hallgatta végig a baloldal vezérének útmutatásait a momentumos frakcióvezető. Vélhetően azért találkoztak egy parkban, mert így igyekeztek elkerülni azt, hogy kölcsönösen felvegyék hangfelvevővel mindazt, amiről beszélnek.

Úgy hallani, Gyurcsány létre akarja hozni régóta dédelgetett álmát: a 2010 előtti MSZP-SZDSZ-koalíció másolatát, a DK-Momentum-koalíciót. Így akar ismét miniszterelnök lenni. Ennek érdekében Gyurcsány már bedarálta vagy meggyengítette a Jobbikot, az LMP-t és az MSZP-t is, így ők már nem lesznek tényezők. Most felkészül a Momentum…

Két olyan ellenzéki honatya kezdi meg a jövő héten az új parlamenti ciklust, akik vádlottként büntetőeljárás hatálya alatt állnak, egy harmadiknak pedig kikérhetik a mentelmi jogát.

Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt nem lehet parlamenti képviselő – rögzíti Magyarország Alaptörvénye, illetve az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény. A jövő héten munkához látó új Országgyűlésben két olyan ellenzéki képviselő is akad, akikkel szemben az ügyészség vádat emelt, büntetőeljárásuk már bírósági szakban van, tehát e tekintetben veszélyeztetettnek számítanak. Az egyik vádlott Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke, a másik pedig az Országgyűlésben újoncnak számító Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és leendő parlamenti frakcióvezetője.

A DK-s Varju Lászlóval szemben a Fővárosi Főügyészség választás rendje elleni bűntett, valamint súlyos testi sértés és garázdaság miatt emelt vádat. A Fővárosi Törvényszéken 2020 decemberében kezdődött büntetőperben az MTV-székház védelmét ellátó biztonsági őrök tanúként egyöntetűen állították, hogy Varju 2018. december 17-én be akart törni a stúdióba, ahol ekkor élő adás folyt, és az ő feladatuk az volt, hogy ezt megakadályozzák. Varju az egyik támadása során beszorította egy biztonsági őr lábát, aki súlyosan megsérült, de többen is megsérültek az erőszakosan fellépő politikus behatolási kísérletei során.

A választás rendje elleni bűntettet a vád szerint Varju még 2018-ban, egyéni jelöltként követte el. Ekkor egy kávézóban találkozott egy független jelölttel, akinek pénzt ígért, ha visszalép a javára, a férfi azonban ezt elutasította.

Fekete-Győr András esetében a vád hivatalos személy elleni erőszak bűntette. A vádirat szerint a momentumos politikus 2018. december 13-án a Kossuth téren, a Parlament főlépcsőjénél „az épület védelmére felsorakozott rendőrök irányába célzottan egy meggyújtott füstképző eszközt hajított, mely eszköz által kibocsátott füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését akadályozva a létesítménybiztosítási rendőri intézkedést akadályozta”. A vádhatóság videófelvétellel is bizonyítani tudja, hogy a lila politikusok törvénysértő módon, agresszíven léptek fel az egyenruhások ellen. Fekete-Győr és párttársa, Szarvas Koppány Bendegúz ellen felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérték, társtettesként, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak ellenük a vád.

A Magyar Nemzet megszellőztette, hogy a legfőbb ügyész kérni fogja az Országgyűléstől az MSZP pártigazgatója, Molnár Zsolt mentelmi jogának felfüggesztését. Molnár esetében arról a büntetőeljárásról van szó, amely szerint a szocialista politikus, illetve Baja Ferenc MSZP-s exminiszter a BKV informatikai tenderén a kiszemelt győztes cég egyik vezetőjétől, Fuzik Zsolttól negyven-, illetve harmincmillió forint kenőpénzt kért a megbízás elnyeréséhez szükséges közbenjárásuk díjaként.

Az ügyészséggel egy másik súlyos gazdasági bűncselekmény kapcsán vádalkut ajánló Fuzik ugyanis azt vallotta, hogy a kenőpénzre Molnár igényt tartott, és azt ő az országgyűlési képviselőház mellett lévő Olimpia parkban adta át egy Hugo Boss táskában. A politikus mindezt tagadja, és magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett Fuzikkal szemben.

Czeglédy ismét a tárgyalóteremben

Június 28–29-én folytatódik a költségvetési és gazdasági csalással vádolt szombathelyi DK-s politikus, Czeglédy Csaba és társai büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken – értesült lapunk. Czeglédyt, az ügy elsőrendű vádlottját az egyik leányvállalat, a Pannon Human Szerviz 2009. Kft. egykori ügyvezetőjét, a vádhatósággal egyezséget kötő hetedrendű vádlottat hallgatja meg két napon keresztül a bíróság, és szembesíti Czeglédy Csabával. A vádirat szerint Czeglédy és üzlettársai éveken keresztül trükköztek a közteher­fizetéssel, amivel 6,3 milliárd forint adót csaltak el 2011–2017 között. A döntően diákmunkaerő-közvetítésével foglalkozó Human Operator Zrt. igazgatósági elnöke, vagyis Czeglédy Csaba egy háromszintű számlázási láncot épített ki, ennek középső szintjén állt a bűncselekményt beismerő vádlott.