Brüsszel csődbe vinné a magyar gazdaságot

Hazánk a nyers kőolaj csaknem hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken keresztül importálja. Mint kiderült, a Molnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne. Európán kívülről még az Adria jöhet szóba, amelynek vezetékein csupán csak fél év múlva tudnánk pótolni a teljes kieső mennyiséget. Világossá válik, hogy egy azonnali embargó az ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig kétmilliárd liter. Ennek több mint harminc százalékát az ország nem tudná gyorsan pótolni, ennek beláthatatlan következményei lennének. Egy ilyen azonnali olajembargóra a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Egy orosz olajembargó esetén a 480 forintos üzemanyag-ársapka fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos ársapka helyett itthon csaknem 700 forint lenne a benzin, és 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.   

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné. Magyarország GDP-jében mindez ötmilliárd eurónyi veszteséget okozna. Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelheti a Mol finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az egymilliárd eurót, így a teljes veszteség akár hatmilliárd euróra is rúghat.

Szlovákia felmentést kér az orosz olajra kivetendő bármilyen uniós embargó alól, ha az Oroszország elleni legújabb szankciók között lesz ilyen - közölte kedden a pozsonyi gazdasági minisztérium a Reuters hírügynökség kérdésére válaszul.

Az Európai Bizottság most készíti elő a Moszkva elleni hatodik szankciócsomagot az Ukrajna elleni háború miatt, és várhatóan kedd estére véglegesítik a javaslatot. Hétfőn két uniós tisztségviselő úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizottság felmenti Szlovákiát és Magyarországot az olajembargó kötelezettsége alól, mert e két ország jelentősen függ az orosz szállítástól. Szlovákia majdnem teljesen csak orosz olajat szerez be, és tartaléka csak 120 napra elég. Magyarország kőolajszükségletének 65 százalékát elégíti ki orosz behozatalból.

Több kőolajszármazék előállítását nem lehet azonnal megoldani, az ehhez szükséges technológiaváltás pénz- és időigényes, ezért Pozsony hosszabb átmeneti időszakot szeretne arra, hogy kiváltsa a vezetéken szállított orosz olajat - tette hozzá a minisztérium válaszában.

Karol Galek szlovák gazdasági államtitkár az orosz gáz importjával kapcsolatban azt mondta: Szlovákia nem fogja megtörni az uniós egységet, ha megállapodás születik arról, hogy semelyik tagország nem fizethet rubelben az orosz gázért, mint ahogy Moszkva követeli. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság „sajnos” nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy milyen módon történhet az orosz gázszámlák kiegyenlítése. Brüsszeli beszélgetéseken először szó volt arról, hogy az EU-szankciók megsértésének minősülhet, ha valamely ország rubelben fizet az orosz gázért, de erről már egyáltalán nincs szó, hiszen a tagországok euróban fizetnek, a Gazprom orosz állam cég pedig már rubelt kap - mondta Galek.

Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter egy héttel ezelőtt az mondta egy rádióműsorban: a kormány minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb függetlenné váljon az Oroszországból érkező földgáz- és kőolajimporttól.

Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról, nagyon súlyos hatása lenne a régióra, ha ez megtörténne - jelentette ki a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.

Hernádi Zsolt elmondta: TÖBB KÖZÉP-EURÓPAI FINOMÍTÓT, KÖZTÜK A MAGYART ÉS A SZLOVÁKOT IS AZ OROSZ KŐOLAJ FELDOLGOZÁSÁRA TERVEZTÉK. Regionális szinten ezekbe a finomítókba naponta 120 millió liter orosz kőolaj érkezik, ebből gázolajat, benzint és egyéb, a gazdaság számára nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő. Ennek a mennyiségnek a kiváltása nem kevés idő és nem kevés pénz - emelte ki.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy az orosz-ukrán háború befejezésének érdekében a Mol mindenben illeszkedik az Európai Unió szankcionális rendszeréhez és az unió által meghozott intézkedéseket betartja.

A benzinárstopról szólva az elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott: az energiaárak hirtelen emelkedésére kormányzati szinten reagálni kellett, de az átmeneti intézkedéseket középtávon ki kell vezetni, sokáig nem lehet fenntartani, mert elfogynak az erőforrások.

Hernádi Zsolt rámutatott: a háború miatt kialakuló globális válsághelyzetben újra a figyelem középpontjába került az európai ellátásbiztonság törékenysége. Mint mondta, ez kijelöli a Mol-csoport feladatait is, a jövedelemtermelés mellett újra elsődleges lett az ellátás biztonságának fenntartása, az energetikai szuverenitás erősítése a térségben.

Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogyA VÁLLALAT NEM MOST KEZDETT EZEKKEL A KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZNI, 8 ÉV ALATT 170 MILLIÓ DOLLÁROS BEFEKTETÉSSEL KÖRÜLBELÜL 30 SZÁZALÉKRA TUDTÁK NÖVELNI A NEM OROSZ TÍPUSÚ KŐOLAJ BEKEVERÉSI LEHETŐSÉGÉT.

Ha holnaptól nem érkezne orosz kőolaj, a jelenlegi fogyasztási szintet máshonnan behozott termékekkel nem tudnák fenntartani.BECSLÉSEIK SZERINT TELJES EMBARGÓ ESETÉN MINTEGY 2-4 ÉV ÉS 500-700 MILLIÓ DOLLÁR KELLENE, HOGY A FINOMÍTÓKBÓL BIZTOSÍTANI TUDJÁK A RÉGIÓ ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERMELÉSI SZINTET- fejtette ki.

Hernádi Zsolt jelezte azt is, hogy Oroszországból érkezik Európa dízel importjának csaknem fele, a teljes piac 10 százaléka.

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: az orosz kőolajtermékek exportjának elmaradása az Európai Unióban legjobban Nyugat-Európát érintené, a kőolaj elmaradása viszont Közép-Európát.
A szabályozás nem mehet a legkiszolgáltatottabb, tengerparttal nem rendelkező országok rovására - hangsúlyozta. Mint mondta, ebben a helyzetben kell megtalálni azt a megoldást, ami a legjobban szolgálja a közép-európai országok és az Európai Unió érdekét is.

Hernádi Zsolt úgy látja, hogy Magyarország az utóbbi 15 évben többet tett más országoknál a regionális energiabiztonságért. Példaként említette a hazai stratégiai gáztározó kialakítását és hálózatok összekötését.

A kialakult magas energiaárak kapcsán az elnök-vezérigazgató kifejtette: a kereslet gyorsabban bővült az energiaforrások piacán, mint a kínálat, erre csak ráerősített a háború. A magas árak ebben az évben szinte biztosan megmaradnak, a változékonyság jövőre normalizálódhat, de az árszintek korrekciója még nem lesz teljes, az új egyensúly beállására legalább 2 évet kell várni - mondta.

Hernádi Zsolt kiemelte, hogy az energiafüggetlenséghez, az ellátásbiztonsághoz szükséges fejlesztések költségeit ki kell termelni.

A BRENT ÉS AZ OROSZ URAL OLAJ KÖZÖTTI ÁRKÜLÖNBSÉGBŐL FAKADÓ POTENCIÁLIS NYERESÉGET GYAKORLATILAG ELVISZI A HATÓSÁGI ÁRSZABÁLYOZÁS, HA TARTÓSAN ELVISZI, A VÁLLALAT TARTÓSAN NEM LESZ KÉPES BEFEKTETÉSEKET VÉGREHAJTANI- fogalmazott.

Az elnök-vezérigazgató szerint az árszabályozás nem lehet hosszú távú válasz, vissza kell térni a piaci normákhoz. Kitért arra is, hogy lesznek a társadalomnak olyan rétegei, amelyeknek ez nehézséget okoz majd, az ő tehermentesítésükhöz meg kell találni az utakat.