Brüsszel az európai munkahelyeket kockáztatná az embargóval

Sok európai munkavállalónak az állásába kerülne, ha Brüsszel kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat az energiahordozókra. Ennek oka, hogy az Európai Unió az orosz kőolajat és földgázt legfeljebb csak olyan alternatív forrásokból képes pótolni, amelyek jóval drágábbá teszik a beszerzést. A drága energiahordozókat pedig végső soron a gazdasági szereplőknek kell megfizetniük, miközben a vállalkozások önköltsége enélkül is jelentősen megemelkedett. Az ipar, valamint a kis- és középvállalkozások lennének a legnagyobb vesztesek.

Egyelőre megbecsülni is képtelenség a Magyar Nemzet elemzése szerint, mennyi munkahelyet veszélyeztet Brüsszel szankciós politikája, a legnagyobb elemzők ugyanakkor már felhívták a figyelmet a lehetséges elbocsátási hullámokra. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha az Oroszország ellen hozott büntetőintézkedéseket az Európai Unió kiterjesztené a kőolajra és a földgázra.

Magyarország jelenleg blokkolja a kőolajembargóról szóló határozatot, de felvetődött, hogy a tagállamok egyénileg is meghozhatnak az energiahordozókat érintő korlátozó intézkedéseket. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem Oroszországtól veszik a jövőben az energiahordozókat, elsősorban tengeri útvonalon juthatnak ezekhez, leginkább az Egyesült Államoktól, ám jóval magasabb áron.

A szankciók tehát mindenképpen durva és azonnali áremelkedést hoznának. Elsősorban az iparnak lenne jelentős a többletköltség, mivel a gyártás területein az energiahordozók elsődleges felhasználása is jelentős.

Ugyanakkor minden vállalkozást érintene a drágább energia: a kőolaj az üzemanyagok szempontjából fontos, vagyis a szállítás meghatározó költségeleme. A kőolajembargó nemcsak a szállítás és logisztika területén működő cégeknek járna óriási költségtöbblettel, a gyártás területein is minden céget érintene. Ez azt jelenti, hogy egyes ipari szereplőknél az elsődleges felhasználásra beszerzett kőolaj többletköltsége mellett a jelenleginél is magasabb szállítási költségeket is be kellene tervezni.

Az újabb többletköltségek pedig csak részben kompenzálhatók áremeléssel az egyébként is rekordmagas infláció és a lakosság megugró kiadásai miatt. Németországban a várakozások szerint az orosz energiahordozók blokkolása az ipar területein több százezer munkahely elvesztését jelentené közvetlenül, közvetve pedig felbecsülhetetlen károkat okozna a munkaerőpiacon.

Nemcsak az iparban, de a szolgáltatásokban is veszélybe sodorná az álláshelyeket a kőolajra és a földgázra kivetett szankció. A földgáz árának további növekedése az üzlethelyiségek fűtési költségének további emelkedésével járna, míg az iparban végbemenő áremelés a szolgáltatásokhoz szükséges beszerzések költségét emelné tovább. Ez mindenképpen a munkabérek, így az álláshelyek rovására menne.

Noha a Covid–19-válságot követően Európa munkaerőpiaca már ismét a járvány előtti munkaerőhiányos helyzetben van, a munkahelyek elvesztése mégis a munkanélküliek számát növelné. Ennek oka, hogy például egy iparban dolgozó munkás kevés eséllyel tudna rövid idő alatt az egészségügy területén munkához jutni. A tönkremenő családi vállalkozások pedig aligha képzelik el jövőjüket a vendéglátásban.

Az esetleges szankciók esetén minden területre begyűrűző áremelkedés szociális krízissel is fenyeget.

Ennek oka, hogy a tengerentúlról beszerzett energiahordozók miatt a lakossági rezsiköltségek is nőnének. A munkanélkülieknek a kieső jövedelem mellett kellene újabb súlyos terhekkel szembenézniük, míg a dolgozók közül egyre kevesebben tudnák kigazdálkodni a megélhetés többletköltségeit.

Európában lassan egy éve megállíthatatlanul nő az energia ára, ami óriási terhet jelent a lakosságnak és a gazdaság szereplőinek. Noha néhány ország – köztük hazánk is – a háztartások terheit mérséklő intézkedéseket hozott, a vállalkozásokra ez csak kevés esetben terjed ki, elsősorban a kisebb cégekre.

A gyártásban és a szolgáltatásokban is árat kellett emelniük a szereplőknek, amelynek eredményeként évtizedek óta nem látott magasságokba szökött az infláció, és súlyos élelmiszerár-emelkedés tapasztalható. Brüsszel szankciós politikája az így is elviselhetetlen terheket még tovább növelné, ami akár szegénységi hullámot indítana el Európában.

Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért – olvasható az Origó.hu cikkében.

Hazánkon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az árpiisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének köszönhető. Ezek a nyersanyagok már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, s az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat.

A Magyarországon tíz éve bevezetett rezsicsökkentéshez hasonló átfogó segítségre azonban a többi uniós tagállamban nem számíthatnak a háztartások, így Európa-szerte akár a korábbi ár többszörösét fizethetik a gázfűtésért, vagy az áramért, de sok helyen jelentősen emelkedett a fűtőolaj ára is.

Az EU 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, s Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke. A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat.

A régiónkból Csehországot, a mediterrán térségből pedig Olaszországot érdemes kiemelni: utóbbi helyen 28, míg a V4-es államban 18 százalékkal drágultak a rezsiköltségek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában szintén jelentősen, 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása.

Érdemes külön-külön is szemügyre venni a rezsit alkotó tételek drágulását, amelyek jelentős társadalmi csoportoknak okozhatnak súlyos anyagi többletterheket. Ilyen a lakbér emelkedése, amely az említett balti államok közül Lettországban 32, Észtországban pedig 34,4 százalékos volt. Számottevően kell többet fizetni a lakásbérlésért Szlovéniában, Portugáliában és Lengyelországban is, ahol 24, 19, illetve 11 százalékos volt a drágulás volumene – írja az Origó.hu.

Elképesztő adatokat kapunk akkor is, ha a háztartási földgáz árának emelkedését nézzük a különböző országokban.

Ebben a kategóriában a lettek terhei nőttek a leginkább, mivel ott csaknem öt és félszer kerül többe a háztartási földgáz, mint egy évvel korábban. Horvátországban áprilisig 270 százalékkal nőtt ez a tétel, de több másik államban is meghaladja a drágulás mértéke a triplázódást. Belgiumban és Észtországban 230, illetve 237 százalékkal lett magasabb a földgáz ára, de például Görögországban is már több mint duplájába kerül, mint egy évvel korábban. Romániában egyes szolgáltatóknál a négyszeresére emelkedett a gáz ára.

Az áram drágulása is szembeötlő a tagállamok jelentős részében. Litvániában három és félszeresére, Lettországban pedig majdnem négyszeresére nőtt a háztartások elektromossággal történő ellátásának költsége, az észt lakossági fogyasztókat pedig 119 százalékos drágulás sújtja.

Az Origó.hu cikke szerint Belgiumban és Spanyolországban átlagosan duplájára nőtt az áramszámla, Olaszországban pedig ennél többel, 131 százalékkal. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, 32,4 százalékos volt a drágulás ezen a téren.

Több tagállam polgárainak a tavalyinál jóval borsosabb árat kell fizetniük a fűtőolajért is. Ez Ausztriában 118,5 százalékkal kerül most többe, de a német, a finn, a görög, az ír, valamint a luxemburgi lakosok pénztárcáját is jelentősen megterheli a drágulás, amelynek mértéke 65 és 90 százalék közötti volt ezekben az országokban.