POLITIK

Szerző Ripost

4 hónapja

Bakondi: A háborús veszélyhelyzet kihirdetése a gyors döntéseket szolgálja

Nyilatkozott a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése lehetővé teszi, hogy a kormány gyors döntéseket hozzon egy szomszédos országban, jelen esetben Ukrajnában zajló háború esetén az emberek védelme érdekében - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György közölte, az intézkedésre az alaptörvény, illetve a katasztrófavédelmi törvény módosítása adott lehetőséget. Ugyanis a háború, illetve az Európai Unió végiggondolatlan embargós politikája súlyos társadalmi, gazdasági következményekkel fenyeget - tette hozzá.

Elmondta: a veszélyhelyzet kihirdetése azt szolgálja, hogy a gyorsan változó helyzetben, a háború és a szankciós politika idején, a fenyegető gazdasági válság küszöbén a kormány gyors döntésekre legyen képes a magyar emberek biztonsága, az eddig elért eredmények, a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelem megerősítése érdekében.

Hozzátette, hogy a csütörtöki kormányinfón a közvélemény megismerheti az intézkedés részleteit.

A továbbiakban arról beszélt, hogy Kelet-Ukrajnában zajló orosz előrenyomulás és a súlyos csaták nyomán egyre több menekült érkezik Magyarországra, a számuk szerdán elérte a 720 ezret.

A magyar hatóságok mindent megtesznek az ukrajnai menekültek fogadása, segítése, elhelyezése érdekében, illetve Magyarország segíti a Kárpátalján tartózkodó menekülteket is - hangsúlyozta.

Bakondi György végül arról szólt, hogy eközben a déli határon nő a migrációs nyomás. A határsértők száma az idén eddig meghaladta a 78 ezret, a múlt év hasonló időszakában jóval kevesebben, 31 ezren kísérelték meg az illegális határátlépést.

A főtanácsadó úgy vélekedett, hogy az orosz-ukrán háború következtében Afrikát sújtó élelmiszerhiány nyomán akár nagyobb mértékű migrációs válság fenyegetheti a jövőben Európát, mint amilyen a 2015-ös volt.

A baloldal valótlan kritikáival ellentétben a kormány a gyorsabb reagálás lehetőségét kapja meg az Alaptörvény módosításával, nem pedig a „korlátlan felhatalmazást” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

A veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, és ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdeti ki – fogalmazott az alkotmányjogász. Hozzátette, a határaink mellett zajló háború indokolttá teszi, hogy ez a felsorolás kiegészüljön a „fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” elemekkel, hiszen ilyenkor fontos a gyors reagálás, a kormány döntésének a meghozatala pedig jelentősen rövidebb időt vesz igénybe, mint a parlament összehívása és egy szavazás lebonyolítása. Emlékeztetett, az orosz–ukrán fegyveres konfliktus egy szomszédos országban zajlik, ahol határon túli honfitársaink élnek.

A szakember kifejtette, a veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa. Az Alaptörvény alapján a kormány veszélyhelyzetben rendeleteket alkothat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A rendeletek tizenöt napig hatályosak, amit ugyan a kormány meghosszabbíthat, de csak az Országgyűlés felhatalmazása nyomán. Kiemelte, az Alaptörvény további garanciákat is rögzít: különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, valamint a különleges jogrendet az annak bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn – fűzte hozzá. Emlékeztetett, a háborús helyzet az uniós tagállamok zömében jogalapja lehet a magyarhoz hasonló szabályozásnak.

Ahogy azt korábban Orbán Viktor bejelentette, a kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdette a háborús veszélyhelyzetet. Az erről szóló rendelet kedd este 11 óra után nem sokkal megjelent a Magyar Közlönyben. 

A rendelet szerint a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.

A veszélyhelyzettel összefüggő szabályok

  • A Kormány a veszélyhelyzet magyarországi következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.
  • A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.
  • A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések fenntartásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
  • A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésétől eltérően a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét maga gyakorolja.

A rendelet 2022. május 25-én lép hatályba - áll a Magyar Közlönyben. 

A kedd este megjelent közlönyben emelett az is szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet június elsejével ér véget.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!