Az orosz olajat helyettesítő palaolaj kitermelése akár földrengést is okozhat

Nem csak rengeteg pénzbe és időbe kerülne az orosz energiahordozók kiváltása, hanem egy esetleges embargó következményeként sokkal súlyosabbá válna a környezetszennyezés is – ezt mondják szakértők. A hagyományoshoz képest ugyanis sokkal nagyobb terhelést jelentene a környezetre például az úgynevezett palagáz vagy palaolaj kitermelése. Ráadásul sokkal környezetszennyezőbb a tankerhajós szállítás, mint a csővezetékes – közölte az M1 Híradó.

Kelet-Közép-Európa legnagyobb finomítójába Keletről érkezik az uráli típusú nyersanyag. Magyarország kőolajigényének mintegy kétharmadát az orosz alapanyag fedezi, amelyek csöveken keresztül, tehát környezetbarát módon érkezik ide a Dunai Finomítóba. Ez a beszerzési útvonal szűnne meg, ha Brüsszel elzárná az orosz olajcsapokat. Az átállás más típusú energiahordozóra legalább 400-500 milliárd forintot, és minimum 5 évet venne igénybe. De, nem csak Magyarországnak okozna komoly fejtörést az orosz olaj kiváltása – mondta az M1-nek az energiapiaci szakértő  – hanem egész Európának. Ugyanez hatványozottan igaz a gázra is.

„Az energiaszektor egy nagyon robusztus ágazat, nem lehet egyik pillanatról a másikra nagyon drasztikus technológiai váltásokat kivitelezni, mert infrastruktúra-intenzív. Az infrastrukturális beruházások idő- és költségigényesek” – közölte Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágvezetője.

Óriási drágulást okozna az orosz energiahordozók kiváltása

Az M1 Híradónak nyilatkozó másik szakértő szerint az orosz kőolaj, illetve földgáz kiváltása óriási drágulást hozhat magával. „Ez mindenképpen nagyon nagy áremelkedéssel fog járni. Eleve látható, hogy az energiapiacon a Covid-járvány okozta zavarok után nincs még helyreállás, és erre még egy hatalmas sokk az Oroszországgal szemben bevezetett eddigi embargó, illetve a tervezett embargóknak már csak a lebegtetése is emeli az árakat. Egyébként ez az egyik legtragikusabb fele ennek a történetnek, hogy az embargó lebegtetésével is emelkednek az árak” – mondta Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhely vezetője.

Arról már nem is beszélve, hogy az orosz energiahordozók, így jelenleg a kőolaj-, később pedig egy esetleges földgázembargó azt is jelenti, hogy Európának sokkal szennyezőbb forrásokból kell beszereznie ezeket a létfontosságú nyersanyagokat.

A palaolaj és a palagáz kitermelése környezetszennyező

Az orosz kőolajat például brüsszeli elképzelések szerint a kőzetekben meglévő úgynevezett palaolajjal is helyettesíthetnék. Csakhogy ennek kitermelése a Világgazdaság információi szerint nagyon nagymértékben károsítja a környezetet. A kőzetekben ugyanis nem csak szénhidrogének bújnak meg, hanem metán is, ami a levegőbe kerül. A palaolaj kinyerése emellett a talajvizeket is szennyezi, hiszen nehézfémek és radioaktív részecskék is bekerülhetnek a felszín alatti vizekbe és így akár az ívóvízbe is. De ami talán a legveszélyesebb, hogy az úgynevezett hidraulikus repesztéses eljárás, amellyel kitermelik a palaolajat, földrengéseket okozhat.

Nem jobb a helyzet a földgáznál sem. Egy esetleges orosz gázra kivetett embargó esetén ugyanis az Egyesült Államokból, tankerhajókkal érkezne palagáz Európába, sokkal több, mint most.

„A palagáz kitermelése nagyjából 9 százalékkal nagyobb üvegházhatású gáz kibocsátásával ját, egész egyszerűen, mert a kitermelés során több metán szivárog el, mint a konvencionális kitermelés során, amilyen például az orosz gázkiszállításoknál értelmezhető. A másik az LNG kérdése, magyarul a cseppfolyósított földgáz, az egy sokkal nagyobb környezetterheléssel jár. Gondoljuk csak bele, hogy azt a földgázt meg kell tisztítani, le kell fagyasztani mínusz 161 Celsius fokra. Átszállítják egy másik kontinensre tankerhajókkal, és úgy kerül be a rendszerekbe” – hangsúlyozta Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A szakember azt is hozzátette: a tankerhajók is, szállítsanak akár gázt vagy olajat, súlyosan szennyezik a környezetet, szemben a vezetékes szállítással.

A gázért folytatott harcot Vlagyimir Putyin orosz elnök nyerte, mivel az európai felvásárlók mindegyike rubelben fizet, köztük Olaszország is – írta a Libero című jobboldali olasz napilap pénteken Mario Draghi kormányfő kijelentését kommentálva, miszerint a rubeles fizetés nem sérti a szankciókat.

A Libero úgy vélte: az Európai Unió búcsút mondhat a szankcióknak, mivel azokat a tagállamok „megkerülték”.

Európa folyamatos bejelentései ellenére „mindenki rubelben fizet. (…) Oroszország nyerte a gázért folytatott háborút” – írta a napilap.

Az olasz sajtó figyelmét nem kerülte el Mario Draghi szerdai nyilatkozata, amelyben – Joe Biden amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozója után – az olasz kormányfő kijelentette, hogy az oroszországi gázszállítmányok rubelben történő kifizetése nem sérti a szankciókat.

Draghi hangsúlyozta, hogy semmilyen „hivatalos állásfoglalás” nem született azzal kapcsolatban, hogy a rubelben történő fizetés sérti a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat. A helyzet szerinte nem fekete és nem fehér, hanem „szürke övezetnek” számít. Hozzátette, hogy az orosz gáz legnagyobb importőre, Németország rubelben fizet, és a gázt vásárló országok többsége már megnyitotta a rubelszámlát.

Az Il Fatto Quotidiano című napilap, amely a kormánypárt Öt Csillag Mozgalomhoz (M5S) áll közel, úgy vélte, Mario Dragi elismerte, hogy Európa „úgy fizet, ahogyan Putyin akarta”. Az újság szerint a közgazdász Draghi kijelentése egyértelműen rámutatott Európa gyengeségére.

Ellenzi a tervezett európai uniós orosz olajembargót Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, a Zöldek politikusa viszont nem ért egyet vele.

Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte: „alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában”.

Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet „nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd”.

Ezért inkább az orosz „háborús uszítókat”, az oligarchákat, a nemzetbiztonsági szolgálatok embereit és Vlagyimir Putyin elnököt kell büntetni, és nem „tovább gyengíteni Európát” – mondta a politikus.

Hozzátette, hogy az energia minden gazdaság legsebezhetőbb pontja, a gazdaság “Achilles-sarka”, az olaj- és gázárak pedig már most is “mérgezők”.

Így a tervezett új uniós szankciók igen súlyos következményekkel járnának, az energiahiány nem csupán azt jelentené, hogy „nem lesz annyira kellemes meleg otthon”, hanem azt, hogy le kell állítani a termelést, és fel kell számolni munkahelyeket – mondta Michael Kretschmer.

A szászországi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Zöldek részéről Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, energiaügyi, klíma-, és környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a Sächsische Zeitungnak azt mondta, hogy „a teljes lemondás az orosz kőolajról kezelhető nemzetgazdasági következményekkel járna Szászországban és Németországban”.

Annak viszont „sokkal nagyobb következményei lennének, ha nem lépnénk, biztonságpolitikai és mindenekelőtt humanitárius szempontból” – mondta a szászországi miniszterelnök-helyettes.

Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 35 százalék volt az orosz import aránya a kőolaj-felhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz kőolaj arányát sikerült 12 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.