Az orosz gáz nem helyettesíthető LNG-vel

Az orosz gáz rövid távon nem helyettesíthető cseppfolyósított gázzal – írta Facebook-bejegyzésében dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának üzletágvezetője.

A szakértő a Financial Times brit lap alapján gyűjtött össze szakértői véleményeket az Európai Bizottság szankciós javaslataival kapcsolatban. Posztjában megjegyzi, hogy az Európai Bizottság idén év végéig 100 milliárd köbméterrel, azaz a tavalyi import kétharmadával csökkentené az orosz gázszállításokat, ennek felét, mintegy 50 milliárd köbmétert pedig cseppfolyósított gázzal (LNG-vel) helyettesítené.

Dr. Hortay Olivér hangsúlyozza, korábban több szakértő jelezte, hogy ez a szűkös világpiaci kínálat és az Unió infrastrukturális hiányosságai miatt nem lehetséges – az aggályok pedig kezdenek valósággá válni. Az elmúlt időszakban növekedtek az LNG-szállítások, és bár még közel sem érik el a Bizottság által vizionált mennyiséget, a legnagyobb európai (rotterdami, zeebruggei és dunkerque-i) terminálok már maximális kihasználtságon üzemelnek. Ezek bővítése költség- és időigényes: a rotterdami kikötő 2014-ben hivatalba lépett vezérigazgatója, Allard Castelein úgy fogalmaz, hogy „nem megy egyik napról a másikra”. A tapasztalatok alapján az engedélyeztetés és kivitelezés 3-5 évig tart.

Engedélyeztetés, kivitelezés, tankerhiány, ökológiai lábnyom – sokasodó problémák

A Magyar Nemzet elemzése a BP oldalán közzétett Statistical Review of World Energy adataira hivatkozva azzal nyit, hogy 2020-ban 167,7 milliárd köbméter vezetékes gáz érkezett Európába Oroszországból. Egy átlagos tankerhajó azonban csak 174 ezer köbméter cseppfolyósított gáz szállítására képes, amelynek légneművé alakítása után 103 millió köbméter gázt jelent, tehát 1628 hajónyi szállítmány tudná pótolni az orosz földgázt Európában.

Az Institute for Shipping Economics and Logistics (ISL) becslései szerint ahhoz, hogy Európa gázellátását biztosítani lehessen, még körülbelül 160 ilyen hajót kellene gyártani, amelynek költsége eléri a 35 milliárd dollárt. Azonban a japán és dél-koreai hajógyártó vállalatok kapacitásai már évekkel előre le vannak kötve, így a 160 új tanker csatasorba állítása nem csak anyagi kérdés lehet.

A vezetékhálózatot nem erre találták ki, egyirányú utcákat alakítottak ki korábban

Más országokban, így például Spanyolországban a terminálok kapacitása alkalmas lenne nagyobb volumen befogadására, de a vezetékhálózat nem teszi lehetővé a gáz eljuttatását az arra rászoruló országokba. Gonzalo Escribano, a madridi Elcano Royal Institute igazgatója rámutat, hogy Spanyolország hiába küldene szívesen több gázt Európa más országaiba, a szűkös szállítási kapacitások miatt még a francia határig sem tudja eljuttatni a többletet. A korábban tervezett spanyol-francia (Midcat) vezeték megépítéséhez 600 millió euró és legalább 30 hónap kellene.

A fizikai infrastruktúra hasonló hiányosságai Európa-szerte megfigyelhetők. Az uniós rendszerüzemeltetők szervezete (ENTSO-G) friss tanulmányában rámutatott, hogy az orosz gáz korlátozásával az EU szétszakadna és a nyugati országok nem lennének képesek ellátni a közép- és kelet-európai országokból kieső gázmennyiséget.

A hirado.hu korábbi cikkében ezzel kapcsolatban emlékeztet arra is, hogy az európai gázhálózatot az orosz földgáz szállítására optimalizálták, ezért a vezetékek többsége keletről nyugatra és északról délre halad, nem pedig fordítva. Ezek tehát többnyire egyirányú utcák, a fő áramlási iránnyal szembeni gázszállítás – az úgynevezett fordított áramlás – pedig csak korlátozottan lehetséges.

Mostanra egyértelművé vált, hogy az orosz gáz rövid távon nem helyettesíthető LNG-vel.

Ami hirtelen épül, hamar „befagyott eszközzé” válhat

A hosszú távú korlátozások szintén súlyos kérdéseket vetnek fel. Nem világos, hogy melyik vállalat lesz hajlandó befektetni olyan infrastrukturális (azaz hosszú megtérülési idejű) beruházásokba, amik a szankciók feloldását követően továbbra sem lesznek versenyképesek a redundáns orosz ellátási útvonalakkal.

Mindezt ráadásul úgy, hogy az EU a lehető leggyorsabb ütemben csökkenteni szeretné gázfelhasználását, azaz a piac várhatóan szűkülni fog. Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel vezetője ezeket „befagyott eszközöknek” nevezi, amik a megépülést követően szinte azonnal feleslegessé válhatnak.

„Az egyetlen észszerű megoldás továbbra is az lenne, ha Brüsszel lemondana az energiaszállítást érintő szankciókról” – fogalmaz a szakértő.

Gazdasági öngyilkosságnak minősítette az európai országok energiapolitikáját Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden egy, az orosz olajipar fejlesztéséről folytatott videokonferencián.

„Nyilvánvaló, hogy az orosz energiaforrásokkal együtt a világ más régióiba távozik a gazdasági aktivitás növelésének lehetősége is Európából. Egy ilyen gazdasági autodafé, öngyilkosság, természetesen az európai országok belügye” – mondta Putyin.

„Nekünk pragmatikusan kell cselekednünk, elsősorban saját gazdasági érdekeinkből kell kiindulnunk” – tette hozzá.

Putyin szerint az emelkedő energiaárak aláássák az európai ipar versenyképességét. Mint fogalmazott, az orosz energiaforrások elutasítása azt jelenti, hogy a kontinens hosszú távon a világ legmagasabb energiaköltségű régiójává válik. Megjegyezte, hogy az emelkedő árak energiaforrásokat fognak ide vonzani, de a helyzet ettől nem fog gyökeresen megváltozni.

„Ez a legsúlyosabb módon és egyes szakértők szerint visszavonhatatlanul alááshatja az európai ipar jelentős részének versenyképességét, amely már most is egyre inkább veszít a versenyben a világ más régióinak vállalataival szemben” – tette hozzá Putyin.

Az orosz elnök a folyamat felgyorsulását jósolta. Úgy vélekedett, Európa úgy utasítja el az orosz energiahordozókat, hogy figyelmen kívül hagyja a saját gazdaságának okozott károkat.

„Az európaiak nyíltan elismerik, hogy még nem tudnak teljesen lemondani az orosz energiahordozókról, annál is inkább, mert nyilvánvaló, hogy egyes uniós államok, amelyek energiamérlegében különösen magas az orosz szénhidrogének aránya, nem lesznek képesek elég sokáig lemondani az olajunkról” – mondta.

„Mégis ezt a célt tűzik ki maguk elé, ezt látjuk. Ezt tűzik ki, függetlenül attól, hogy milyen károkat okoztak már a saját gazdaságuknak” – hangoztatta az orosz elnök.

Továbbra sincs megállapodás az Oroszországgal szembeni olajembargóról. Brüsszel kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell szerint természetes, hogy a szankciók pénzbe kerülnek és fájnak a tagállamoknak, ennek ellenére meg kell szavazni azokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy ez a javaslat atombombát jelentene a magyar gazdaságnak. Azt mondta: Magyarország továbbra sem támogatja az olajembargót, és azt javasolta Brüsszelnek, hogy a csővezetékes szállítások mentesüljenek a szankciók alól.

„Sajnos ma nem sikerült megállapodnunk a hatodik szankciós csomag véglegesítéséről, ezért tovább folytatjuk a vitát. Azt akarjuk, hogy Oroszország számára elviselhetetlen költségeket okozzon az invázió” – nyilatkozta a kül- és biztonságpolitika főképviselő a tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozása után. Josep Borell is megerősítette azt a brüsszeli álláspontot, amely szerint az Európai Uniónak minél hamarabb függetlenednie kell az orosz energiától. Szerinte természetes, hogy a szankciók pénzbe kerülnek és fájnak.

Az ukrán külügyminiszter is részt vett a tanácskozáson

A tanácskozáson vendégként részt vett az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba, aki az MTI információi szerint szintén arról beszélt, hogy az Európai Uniónak le kell állítania az orosz olaj- és gázimportot.

„Senki nem várhatja, hogy ennek a háborúnak az árát a magyar emberek fizessék meg. Brüsszel embargós javaslata atombombával felérő károkat okozna a magyar gazdaságnak” – nyilatkozta Szijjártó Péter Brüsszelben a tanácskozás után.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország azt javasolta, ha Brüsszel szankciókat akar, akkor adjon mentességet a csővezetékes szállításra, ezzel ugyanis nem kerülnének nehéz helyzetbe azok az európai országok, amelyek így kapják a kőolajat. „Javasoltuk a bizottságnak, ha valóban ki akar vetni szankciókat az orosz olajszállítmányokra, akkor azt tegye úgy, hogy adjon kivételt a szárazföldi csővezetékes szállításra. Hiszen az olajszállítmányok jelentős része, nagy többsége Oroszországból Európába hajókon, tengeri útvonalon érkezik, tehát az Európai Bizottság által várt hatást kiválthatná a tengeri olajszállítmányokra kivetett szankció is” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor: Újra kell tervezni az energiaellátást

„Az orosz–ukrán háború sokkot jelentett a világgazdaság számára, ezért újra kell tervezni az energiaellátást” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Hangsúlyozta: Magyarországnak jó esélye van arra, hogy képes legyen erre.

„Ebben a helyzetben több korábbi stratégiai döntésünk is felértékelődik. A Belgrád–Budapest vasútvonal, a Görögországba érkező tengeri szállítási útvonal folytatásaként jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai útvonalakat. A balkáni országokkal közösen kiépített déli gázvezeték képes kiváltani az Ukrajnából érkező vezetékeket” – tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a most bekövetkező energiaellátási válságok korszakában azok az országok lesznek biztonságban, amelyek képesek előállítani a saját energiaszükségletüket, ezért a paksi atomerőmű bővítése és a napenergia-beruházások nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak.