A magyarok döntő többsége nem támogatja a további szankciók kivetését

A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek – derül ki a Századvég májusi közvélemény-kutatásából. A felmérés az orosz–ukrán háborúval összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni, hangsúlyozta a Századvég, amely szerint a konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió) valamint Oroszország között zajlik, melyek ütközőzónájává vált Ukrajna. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt hetekben a háborúban – közvetlenül vagy közvetve – érintett szereplők a lépéseikkel (gazdasági szankciók meghozatala és fegyverszállítmányok küldése a „nyugati tömb" részéről, illetve egyre intenzívebb katonai műveletek Oroszország részéről) sokkal inkább eszkalálták a konfliktust, mintsem a béke előmozdítását célozták volna.

Zelenszkij, Putyin és Biden megítélésének változása

Fotó: Századvég Alapítvány

A kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a magyarok is felismerték ezeket a folyamatokat, így az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusok megítélése a lakosság körében negatív, a háború kitörése óta folyamatosan romlik. A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. Érdekesség, hogy az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk.

A jelenség hátterében feltételezhetően az a körülmény áll, hogy hazánk jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy hazánk fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt a felvetést - hangsúlyozza a Századvég.

A polgárok döntő hányada nem ért egyet azzal, hogy Magyarország fegyvert küldön Ukrajnának

Fotó: Századvég Alapítvány

Az orosz–ukrán konfliktus elmérgesedésével kapcsolatban elmondható, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért.

A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért

Fotó: Századvég Alapítvány

Az elemzés hangsúlyozza: idén márciusban Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért. A jövőbeli kilátások tekintetében megállapítható, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul - mutat rá a Századvég.

A megkérdezettek zöme szerint elhúzódó konfliktusra kell számítani

Fotó: Századvég Alapítvány

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése, emeli ki a Századvég, hozzátéve: az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja.

Különbségek mutatkoznak a szankciók elégségessét illetően

Fotó: Századvég Alapítvány

A Századvég által megkérdezettek között 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét, mutat rá a Századvég elemzése.

A túlnyomó többség véleménye szerint a szankciók Európának ártanak

Fotó: Századvég Alapítvány