A magyarok 75 százaléka ellenzi az olajembargót

Ursula von der Leyen az Európai Parlament május 4-i plenáris ülésén ismertette az Európai Bizottság Oroszországgal szembeni hatodik szankciós javaslatának részleteit. A brüsszeli testület tervei szerint az orosz kőolaj importját hat hónapon belül, míg a finomított kőolajtermékek behozatalát az év végéig meg kellene szüntetniük az uniós tagállamoknak. A Századvég megvizsgálta, hogy mit gondolnak a magyarok a hazánkba érkező orosz kőolaj és földgáz elzárásáról, illetve az Oroszországra kivetett szankciók gazdasági következményeiről.

A kutatási adatok tanúsága szerint a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) nem támogatná, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Brüsszel nyomására Magyarország elzárja a hazánkba érkező orosz kőolajat és földgázt, ugyanakkor 21 százalékuk nem kifogásolná ezt, mutat rá a Századvég, amely szerint fontos hangsúlyozni, hogy az Oroszországból származó energiahordozók embargójának elutasítása túlmutat a hagyományos pártpolitikai törésvonalakon.

A felmérés rávilágít arra, hogy az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak többsége (51 százaléka), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak 58 százaléka, továbbá a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak 91 százaléka ellenzi az orosz földgáz és kőolaj elzárását, míg ez az arány a Fidesz–KDNP szimpatizánsai körében 92 százalék. "Kijelenthető tehát, hogy az olajembargó kérdésében az ellenzéki szavazók többségi véleményét is a kormánypártok képviselik, és nem azok a kormánykritikus politikai erők, amelyekbe ez a választói csoport a bizalmát fektette" - szögezte le a Századvég.

A többség nem ért egyet a csapok elzárásával

Fotó: Századvég Alapítvány

Megállapítható, hogy a magyarok jelentős többsége – a korábban mért adatokkal megegyezően – úgy gondolja, hogy az Oroszországgal szemben meghozott büntetőintézkedések az Európai Unió gazdasági helyzetét is negatívan érintik állapítja meg az elemzés. A válaszadók 89 százaléka szerint az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók inkább ártanak az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak, azonban 10 százalékuk úgy véli, hogy az említett lépések érdemben nem befolyásolják Európa gazdaságát. 

Pártszimpátia szerinti bontásban sem láthatóak jelentős eltérések a kérdés megítélésében. A kutatás rámutat, hogy a legnagyobb arányban a Fidesz–KDNP (92 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (90 százalék) támogatói ítélik kedvezőtlennek a szóban forgó szankciókat az európai gazdaságra nézve, ugyanakkor az ellenzéki összefogás (86 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (87 százalék) szimpatizánsainak meggyőző többsége is ugyanezt a véleményt fogalmazta meg.

A többség szerint az Oroszország elleni szankciók inkább ártanak az EU-nak

Fotó: Századvég Alapítvány

Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók áprilisban is, míg több európai fővárosban kiugróan nőttek a lakossági áramárak

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként a fogyasztók által fizetett villamosenergia- és földgázárat jogszabályok rögzítik és tartják fixen. Hatalmas károkat okozna hazánknak, ha a brüsszeli javaslat hatályba lépne, amely a jelenlegi formájában lerombolná hazánk energiabiztonságát.

Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók áprilisban is a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint. A közlemény szerint a földgáz lakossági átlagára 2,79 eurócent/kWh volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb, és kevesebb az előző havinál.

A villamos energia átlagára 10,32 eurócent/kWh volt, ami a vizsgált fővárosok listájában a második legkedvezőbb. Kitértek arra, hogy áprilisban több európai fővárosban is kiugróan nőttek a lakossági áramárak. Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamosenergia- és földgázárat jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – emelte ki közleményében a MEKH.

Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint ezen tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a közösségi oldalán.

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy hatalmas károkat okozna Magyarország számára, ha a brüsszeli javaslat a jelenlegi formájában hatályba lépne, az ugyanis teljes mértékben lerombolná hazánk jelenleg stabil lábakon álló energiabiztonságát.

Az intézkedés az üzemanyagár körülbelül ötvenöt–hatvanszázalékos növekedését eredményezné, szakértők literenként legalább hétszáz forintos benzinnel és nyolcszáz forintos gázolajjal kalkulálnak, ez ráadásul minden más termék árában is megjelenne a tárcavezető szerint. „Világossá tettük az Európai Bizottság számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol” – szögezte le.

„Nemcsak az olajfinomítóink több százmillió dolláros átalakítására vonatkozóan, nemcsak a Magyarországra Horvátországon keresztül vezető kőolajvezeték több százmillió dolláros kapacitásnövelésére vonatkozóan várunk el ilyen javaslatot, hanem a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban is, hiszen a javaslat felér egy atombombával” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte: mindez sok-sok mil­liárd eurós nagyságrendű modernizációs programot igényelne a magyar energiaellátás szerkezetében. Majd rámutatott, az eddigi tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy Brüsszelnek erre nézve nincsenek elfogadható megoldásai. Ezért a kormány visszatér eredeti álláspontjához, miszerint csakis akkor reális az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetése, ha az kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljes mértékben kivételt kapna – hangsúlyozta a miniszter.