A magyar kőolajfelhasználás 65 százaléka érkezik Oroszországból

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.

„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” - húzta alá.

„Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (...). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” - mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolajfelhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.

Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.

„Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” - fogalmazott.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazah-kínai-magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására - közölte.

Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazahsztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, csempészettel szembeni fellépésben.

Leszögezte: „ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A külgazdasági és külügyminiszter később Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is találkozott, majd délután tovább utazik Kirgizisztánba.

Megszülettek a magyar-kirgiz együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges döntések

Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált, és már megszülettek a kapcsolat további fejlesztéséhez szükséges döntések - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Biskekben.

A tárcavezető kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel közös sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben.

Arról számolt be, hogy néhány napja megkezdte operatív működését a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap, amelyhez a kormány ötmilliárd forint forrást biztosított a magyar cégek kirgizisztáni beruházásainak támogatására. Ennek nyomán pedig már zajlik az első projektek előkészítése: előrehaladott tárgyalások folynak vízerőművek építéséről, élőállatok szállításáról, bankautomaták exportjáról, komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozásáról.
Hozzátette, hogy mindehhez megvannak a kellő alapok, miután tavaly 47 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke így meghaladta a 12 millió dollárt.

Szijjártó Péter ezután érintette az ukrajnai háború témáját, amelynek szavai szerint minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, de negatív hatásai még a magyar-kirgiz viszonyban is nyomon követhetők, mivel a válság miatt várat magára a közvetlen légi összeköttetés megteremtése Budapest és Biskek között.
„Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, ez mindannyiunk érdeke” - fogalmazott.

A miniszter végül fontosnak nevezte, hogy ne jöjjenek létre újabb biztonsági fenyegetések a közép-ázsiai régióban, Afganisztán ne váljon ismét migrációs hullámok kiindulópontjává, eredményes legyen a terrorizmus elleni harc és sikerüljön gátat szabni a szélsőséges ideológiák terjedésének.

Ennek kapcsán szorgalmazta, hogy az Európai Unió fokozottabban támogassa Kirgizisztán ezen a téren végzett áldozatos munkáját, és mielőbb írják alá az új együttműködési megállapodást az országgal. Aláhúzta: a blokknak meg kellene dupláznia a közép-ázsiai országok határvédelmére szánt támogatásai összegét.

Zseenbek Kulubajev rámutatott, hogy idén ünneplik a Magyarország és Kirgizisztán közötti diplomáciai kapcsolatok fennállásának harmincadik évfordulóját. Leszögezte, hogy nagy utat tettek meg 1992 óta, de szerinte fontos lenne az együttműködés további erősítése számos területen.

A Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanács második ülésén a felek kulturális együttműködési megállapodást írtak alá, illetve megegyeztek a kétoldalú együttműködés 2022 és 2025 közötti ütemtervéről.

Szadir Zsaparov kirgiz elnök a nap folyamán Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett munkájáért.

Hortay Olivér: Fenyegetőzés helyett átgondolt energiapolitikára van szükség

Fenyegetőzés helyett átgondolt energiapolitikára van szükség - írta kedden a Facebookon Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője. Hortay felidézte: az európai politikusok egy része a médián keresztül próbál nyomást gyakorolni más tagállamokra, hogy támogassák az energiaszállítást érintő szankciókat.

Hortay szerint az olajembargó úgy növelné Európa terheit, hogy azzal Oroszország árbevételei is emelkednének.  A gázszállításokat érintő korlátozások pedig ugyan költséget okoznának Oroszországnak, de az EU terhei ezt messze meghaladnák.

A fenyegetőzésre épülő energiapolitika megbukott - húzta alá a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője.

A szankciók lebegtetése okozta áremelkedés miatt Oroszország a legóvatosabb becslések szerint is lassan eléri a tavalyi, egész éves árbevételét az európai energiapiacról, pedig még csak május eleje van. Ráadásul, a médiában történő nyomásgyakorlás ellehetetleníti az átgondolt, egységes európai fellépést, amire a jelenlegi helyzetben nagyobb szükség van, mint korábban bármikor - mutatott rá Hortay Olivér.

Németország elviselné, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt az Európai Unió embargót vezetne be az orosz kőolajra, de vannak tagországok, amelyek még nem állnak készen erre, és ezt tiszteletben kell tartani - mondta a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter hétfőn Berlinben.

Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németországot is megviselné, ha azonnal leállítanák az orosz kőoaljimportot. Az ország keleti részén, Berlinben és térségében - amelyet az orosz kőolajat használó utolsó németországi finomító, a schwedti szolgál ki - ellátási nehézségek adódnának, és jelentős drágulás következne be. Ugyanakkor nem keletkezne országos „olajválság”, és Németország megbirkózna az embargóval.

Azonban „más országok még nem tartanak itt, és ezt tiszteletben kell tartani” - jelentette ki a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy a földgáz esetében Németország is ebben a helyzetben van, hogy még nem tudna elviselni egy orosz gázembargót.

Hozzátette, hogy „okosan” kell meghatározni a lépések sorrendjét, nem szabad „gazdasági katasztrófához” vezető „meggondolatlan” intézkedéseket hozni, és figyelembe kell venni azt is, hogy egy esetleges EU-s embargó milyen következményekkel járhat a világ más térségeiben.

Ugyanakkor az embargó mellett vannak módszerek is, amelyekkel „lehet ártani Oroszországnak” - jegyezte meg Robert Habeck, kiemelve, hogy ezekről a megoldásokat nem a nyilvánosság előtt , hanem a tagállami szakminiszterek brüsszeli tanácskozásán kell megbeszélni.

Robert Habeck a német gazdaság legfontosabb szereplőiként számon tartott kis-, illetve közepes méretű vállalkozások érdekképviseleteivel folytatott tárgyalása után nyilatkozott. Kiemelte: tudomásul kell venni, hogy véget ért az olcsó fosszilis energiaforrások kora.

A németországi fogyasztóknak az energia további drágulására kell felkészülniük, és tudomásul kell venni azt is, hogy az állam nem képes kompenzálni minden áremelkedést.

Ez a „keserű és kemény igazság”, ugyanakkor az árakban megmutatkozó piaci ösztönzés hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez - húzta alá a miniszter, hozzátéve: a kormány azzal tud segíteni, hogy a vállalatoknak hitelprogramot indít az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, és szigorú feltételekkel vissza nem térítendő támogatást is nyújt az energiaköltségekre.

Elmondta: a kis- és középvállalati szektorra nagy nyomás nehezedik, mert „egymásra torlódtak a válságok”, vagyis a koronavírus-járvány miatt törékennyé vált ellátási láncolatokból fakadó gondok, a magas nyersanyagköltségek és a szakképzett munkaerő hiánya. Ez egy „nagyon rossz kombináció”, és következtében sok vállalat „staccato ütemben” működik, azaz termel, amikor van nyersanyag, alkatrész, és leáll, amikor kimerülnek a készletek.