A brit kormány 25 százalékos különadót vet ki az energiacégekre

Huszonöt százalékos különadót vet ki az energiacégek extra profitjára a brit kormány – jelentette be Rishi Sunak pénzügyminiszter a brit alsóházban kedd délután. A bevételből a rászoruló családokat és nyugdíjasokat támogatják, valamint vissza nem térítendő rezsitámogatást nyújtanak.

A londoni kormány korábbi álláspontját megváltoztatva mégis megadóztatja az olaj és gáztermelő cégeket. Az adóráta 25 százalékos lesz, de a cégek az extra adó 90 százalékát adókedvezmény formájában visszaigényelhetik.

Minél több beruházást hajtanak végre, annál kisebb lesz az adóterhük – mondta a pénzügyminiszter.

Az intézkedés kivezetésének időpontját később határozzák meg, de a rendeletben lesz egy megszüntetési záradék.

Miközben Rishi Sunak ismertette a kabinet terveit, a Sky News képernyőjén a közvetítés alatt a két nagy brit energiacég első negyedéves eredményét láthatták a nézők.

A január-március közötti időszakban a British Petroleum 4,9 milliárd (2257 milliárd forint), a Shell 7,2 (3316 milliárd forint) milliárd fontos nyereséget ért el.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy felelős pénzügy-,  szigorú monetáris politikával és a kínálati problémák enyhítésével lehet az inflációt leszorítani. A pénzromlás éves üteme májusban 40 éves csúcsra, 9 százalékra emelkedett és a brit jegybank előrejelzése szerint éves átlagban is ezen szint körül alakulhat az infláció.

A kormány a megélhetési válságra adott válasza, hogy 15,3 milliárd fontos pénzügyi támogatást nyújt a legrászorultabbak számára, ez mintegy 5 milliárd fonttal több, mint amiről ez előzetes hírek szóltak.

A pénzügyminiszter ismertette a brit szabályozó hatóság, az Ofgem számításait. Ennek értelmében egy átlagos brit háztartás éves energiaköltségei októberig 2800 fontra emelkedhetnek, ez 600 fontos növekmény néhány hónap alatt és több mint duplája az egy évvel ezelőtti összegnek.

A kivetett egyszeri különadóból befolyt pénzből nyolc millió rászoruló háztartásnak egyszeri, 650 fontos pénzügyi támogatást nyújtanak, ezen felül még 400 font rezsitámogatást is kapnak októberben.  Ez az összeg egyébként minden háztartásnak jár majd, a megemelkedett energiaárakra válaszul. Eredetileg a kormány egy visszatérítendő 200 fontos támogatásban gondolkodott, de végül ezt megdupláztak és nem kell visszafizetni.

A pénzügyminiszter 150 fontos egyszeri támogatást jelentett be a rokkantsággal élők számára. A nyugdíjasok ezen felül még  300 fontos egyszeri pénzügyi transzfert kapnak ősszel.

Az ellenzéki Munkáspárt számon kérte a kormánypárton, hogy miért nem korábban vezették be az energiacégeket sújtó különadót. Szintén bíráltak a kormányt, amiért nem nyúlt az üzemanyagok és az energiát terhelő áfához.

Sok elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az adókedvezményekkel az adóbefizetési kötelezettségekkel visszaélhetnek a cégek.

A brit szabályozó hatóság, az Ofgem számításai szerint az árplafon – amit egy átlagos brit háztartás éves gáz- és villanyszámlája után a szolgáltató kiszámlázhat – októberben akár 600 fonttal (266 ezer forinttal) is megugorhat, és elérheti a 2800 fontot, attól függően, hogy miként alakulnak a következő hónapokban a nagykereskedelmi energiaárak. Az elmúlt hónapokban ez az összeg 1300 font alatt volt, vagyis alig fél év alatt az energiaárak kétszeresére növekedtek.

Az üzemanyagok áfájának és a háztartási energia után fizetendő áfa csökkentésére vonatkozó javaslatokat a kormány nem támogatta – írta a Daily Mail.

Romániában csaknem 300 százalékkal emelkedett a földgáz ára tavalyhoz képest. Belgiumban több mint 200, Horvátországban pedig 270 százalékkal kell többet fizetni a földgázért, mint 2021-ben.

Az áram ára is az egekben van több európai országban. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, több mint 32 százalékkal kell többet fizetni a szolgáltatóknak. A belga és a spanyol lakossági fogyasztókat 100-100 százalékos drágulás sújtja, Észtországban 119 százalékkal nőtt az áramszámla, Olaszországban még ennél is többel, 131 százalékkal.

Ezzel szemben Magyarországon nem lőttek ki az energiaárak. A kormány 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, ez pedig védi a magyar lakossági fogyasztókat az elszálló piaci áraktól.

A tankolás is hatalmas mértékben drágult az utóbbi hónapokban Romániában. Már a 8 lejt (körülbelül 590 forint) is meghaladja egy liter 95-ös benzin ára. A gázolaj ára ennél is több, majdnem eléri a 9 lejt (nagyjából 680 forint). Pedig Románia még az olcsóbb európai uniós tagországok közé tartozik. Norvégiában kell például a legtöbbet fizetni, átszámítva több mint 900 forintot egy liter 95-ös benzinért, de nem sokkal olcsóbb a tankolás Hollandiában, Németországban vagy Görögországban sem.

Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon kell a legkevesebbet fizetni az üzemanyagért. A magyar kormány tavaly novemberben vezette be az üzemanyagárstopot. Ezzel 480 forinton befagyasztotta a gázolaj és a benzin árát.

Miközben az energiaválság egyre mélyebb, az Európai Bizottság az orosz energiától való függetlenedést tűzte ki célul. Szakértők szerint az olajembargó bevezetése a jelenlegi árakat is tovább emelné. Magyarország azonban a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy az energia nem politikai, hanem ellátás- és gazdaságbiztonsági kérdés, és nem szabad észszerűtlenül, a saját kárunkra dönteni bizonyos kérdésekről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy az olajembargó jelenlegi formájában hatalmas gazdasági károkat okozna Magyarországnak, így azt nem tudja a magyar kormány támogatni.

Sorra rontják a gazdasági előrejelzéseket a nemzetközi szervezetek. A háború, a rekordinfláció és az energiahordozókkal kapcsolatos bizonytalanság miatt a legerősebb európai gazdaságok is bajba kerülhetnek a következő hónapokban, és ezt a lakosság is érzi már. Egészen döbbenetes hírek érkeznek a gazdag nyugati országokból is: a németek például ritkábban esznek húst, mint korábban, a britek is inkább elhagynak egy-egy étkezést, de sokan elhalasztják a ruha- vagy bútorvásárlást, ami persze tovább súlyosbítja a válságot – hangzott el az M1 Híradójában.

Az élemiszerárak szinte egész Európában drasztikusan megnőttek – írta a Mandiner. A lap szerint Németországban már jegyrendszert vezetnének be, amely elsősorban az alapélelmiszereket: a lisztet, tejet és a napraforgóolajat érintené.

Hasonló a helyzet Görögországban is, ráadásul a görög szupermarketek már korlátozzák a megvásárolható hiánycikkek mennyiségét. Az emberek ugyanis pánikszerűen felvásárolták az alapélelmiszereket.

Az Egyesült Királyságban pedig még rosszabb a helyzet.

A britek negyede már kihagy napi egy étkezést, mert annyira megdrágultak az élelmiszerek

– erről az Origo írt.

A lap a Sky News hírtelevízió egyik kutatását szemlézve számolt be arról, hogy ötből három brit arra kényszerül, hogy kikapcsolja a fűtést a magas gázárak miatt, és a helyiek több mint negyede lemondta a kábel tv-előfizetését is.

Az Egyesült Királyságban az orosz–ukrán háború következtében a benzin és a gázolaj ára történelmi magasságokba emelkedett. Ráadásul tízszázalékos inflációra számítanak a szakértők. A helyiek így attól tartanak, hogy a költségeik tovább fognak emelkedni.

Miközben a válság egyre mélyebb, az Európai Bizottság az orosz energiától való függetlenedést tűzte ki célul. Magyarország azonban a kezdetektől azt az álláspontot képviseli, hogy az energia nem politikai, hanem ellátás- és gazdaságbiztonsági kérdés, és nem szabad észszerűtlennül, a saját kárunkra dönteni bizonyos kérdésekről.

Közben a szakértők is arra figyelmeztetnek, ha az ellátásban zavarok lépnek fel, az társadalmi válságot is okozhat.

„Az energiaárak növekedése minden területet érint”

– mutatott rá a Klímapolitikai Intézet igazgatója M1-en. Litkei Máté emlékeztetett: az ipar működéséhez és a lakosság mindennapjaihoz is energiára van szükség, ezért nem mindegy, hogy ez mennyibe kerül.

„Amikor fel akarjuk fűteni az otthonainkat, amikor háztartási gépeket akarunk üzemeltetni, amikor el akarunk jutni a gépjárművünkkel A-ból B-be, vagy amikor le akarunk valamit gyártani az mind energiát igényel. Tehát, akkor amikor emelkednek az energiahordozók ára, az egy általános árfelhajtó hatással van és az végső soron az inflációt is fel tudja hajtani.”

Litkei Máté hozzátette:

az elmúlt évek tapasztalataiból jól látszik, hogy az Európai Unió minden válságra késve reagál, ezt bizonyítja a migrációs válság vagy a vakcinabeszerzések akadozó folyamata is.

Ehhez képest hazánk már 2013-ban bevezette a rezsicsökkentést. Néhány hónapja pedig a kormány árstopról is döntött, amely az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árát is érinti, hogy ezzel is védje a magyar családokat az inflációtól.