A baloldal is mondjon egyértelműen nemet Brüsszel új szankciós csomagjára!

A kormánypártok felszólították a baloldal hazai és európai parlamenti képviselőit, hogy mondjanak egyértelműen nemet Brüsszel új, Oroszországgal szembeni szankciós csomagjára.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában közölte: április 3-án arra kaptak felhatalmazást a magyar emberektől, hogy védjék meg Magyarország békéjét és biztonságát, és Magyarország maradjon ki az ukrajnai háborúból.

Egyértelművé tették a magyarok, nem lehet az, hogy ők fizessék meg a háború árát - jelentette ki.

Hollik István rámutatott: Brüsszel új olajembargós javaslata azonban éppen ezzel járna, bevezetése azonnal 700 forintos benzinárhoz és 800 forintos gázolajhoz vezetne, súlyos áremelkedést, áruhiányt és gazdasági visszaesést okozna. Erre nyilvánvalóan nemet kell mondani - emelte ki.

A hazai baloldal az elmúlt években sok nemzetközi vitában nem a magyarok, hanem Brüsszel oldalára állt. Most arra kérik őket, hogy ne ezt tegyék - mondta, hozzátéve: semmilyen pártpolitikai szempont nem írhatja felül a magyar nemzeti érdek képviseletét.

Ezért felszólítják a baloldal hazai és európai parlamenti képviselőit, hogy azt az álláspontot képviseljék, amit a magyar emberek április 3-án kijelöltek: ők is mondjanak egyértelműen nemet Brüsszel új szankciós javaslatára - mondta Hollik István.

Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ, és ebből is világosan látszik, hogy az orosz nyersolaj embargójáról szóló brüsszeli javaslat „nagyon messze jár attól”, ami Magyarország számára elfogadható lenne - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC televíziónak.

A BBC HardTalk című politikai magazinműsorában csütörtökön elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: ez nem politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem azon egyszerű fizikai oknál fogva, hogy nincsenek helyettesítő források, és bármiféle ilyen kérés teljesítése teljesen romba döntené a magyarok életvitelét és a magyar gazdaságot.

Arra a felvetésre, hogy olyan EU-országok, amelyek Magyarországnál jóval nagyobb mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól - köztük például Litvánia vagy Finnország - nem hajlanak az orosz olajimport embargójának megakadályozására, az államtitkár úgy válaszolt: a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. Hozzátette: a legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, 3-4 év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy ha az Európai Bizottság a tagországok elé terjeszti az orosz olajembargó ügyét, Magyarország élni fog vétójogával, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a rövid válasz az, hogy igen, de végső soron azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió miként működik.

A javaslat nem a tagállamok, hanem Brüsszel részéről érkezett, és Brüsszelben pontosan ismerik az orosz olaj és földgáz arányát a magyar energiaellátási portfolión belül. Így pontosan tudják azt is, hogy amit javasolnak, az ellentétes Magyarország érdekeivel, és ellentétes azzal is, ami fizikailag egyáltalán megvalósítható - fogalmazott a BBC-műsorban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány tette a legnagyobb erőfeszítéseket az energiaellátás diverzifikálására, ám nem Magyarország tehet róla, hogy a nyugatról és a délről érkező vezetékek kapacitása nem elégséges a magyar gazdaság földgáz- és olajellátásához, és arról sem, hogy a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállatják, mint a keleti irányból érkezők.

Kovács Zoltán szerint a magyar gazdaság és a magyar háztartások számára elengedhetetlen az energiaellátás, és ebben nincs helye kompromisszumnak.

Arra a felvetésre, hogy az orosz olajért történő fizetés módjának és Ukrajna felfegyverzésének kérdésében Magyarország teljesen más úton jár, mint a többi EU- és NATO-tag, az államtitkár kijelentette: Magyarország mindig is a béke oldalán állt, és a háború előtti, illetve a háború kitörése óta tett diplomáciai erőfeszítései is azt mutatják, hogy Magyarország az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások leghangosabb szószólója.

Ennek van egy különleges oka is, mégpedig az, hogy 150 ezer magyar él a határ másik oldalán - mondta Kovács Zoltán.

Úgy fogalmazott: Magyarország pontosan tudja, hogy ki az agresszor, teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és világosan értésre adta, hogy minden humanitárius segítséget megad, „de ne kérjenek olyasmit, amire a magyar választők pár hete egyértelműen nemet mondtak”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajnát az orosz agresszió elleni fegyveres területvédelmi küzdelemben, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát, de nem katonai eszközökkel, mert ez a magyar választók döntése. A magyar választók a békére adtak mandátumot a kormánynak, és ezzel elvetették Magyarország részvételét a háborúban - mondta az államtitkár.

Kovács Zoltán „az ostobaságok és hazugságok birodalmába tartozónak” nevezte azokat a BBC-riporter által idézett találgatásokat, hogy Magyarországnak esetleg területszerzési reményei lehetnek, és kijelentette, hogy „a hazugságok hazugságok maradnak, akárki terjessze is ezeket”.

A brüsszeli embargó bevezetésével Magyarország jelenlegi vállalati–termelési rendszerei, de főleg a háztartások a megugró energiaárat nem lennének képesek megfizetni

Magyarország erősen függ az orosz szénhidrogén-származékoktól. A múlt évben az olajimport 64 százaléka származott Oroszországból, míg a felhasznált földgáz 85 százaléka. A magyar háztartások csaknem kilencven százaléka földgázzal oldja meg a fűtést évtizedek óta. Az importtilalom vagy bármilyen korlátozás a magyar gazdaságot felkészületlenül érné, valamint a kieső orosz szállítmányok mennyiségi ellentételezésére nincs reális fizikai lehetőség.

Orosz gáz nélkül napokon belül összeomlana a gazdaság – hangsúlyozta a közgazdász professzor. Magyarország számára az orosz nyersanyag-beszállítások így nem politikai, hanem egész egyszerűen gazdasági érdekek mentén húzódnak. Ehhez következetesen ragaszkodnunk kell – tette hozzá. Mint kiderült, az orosz szállítások kiiktatása a világpiacon erős árfelhajtó hatást okozna, vagyis tovább drágulna az olaj és a földgáz, de megfelelő infrastruktúra és vezetékhálózat híján hazánk még így is alig tudná beszerezni az északi-tengeri olajat.

A közgazdász professzor kiemelte: a világ legnagyobb olajkitermelője Oroszország, napi több mint tizenegymillió hordó olajat termel ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a mennyiségnek vagy akár csak a töredékének a kiesése a világpiacról legalább akkora olajárrobbanást idézne elő, mint az 1970-es évek elejének sokkja, amikor a többszörösére drágult az olaj, és a világban drámai folyamatok kezdődtek. Magyarország jelenlegi vállalati-termelési rendszerei, de főleg a háztartások a megugró energiaárat nem lennének képesek megfizetni. Az elmúlt évtized gazdasági eredményei vesznének el, napokon belül működésképtelenné válna az ország – magyarázta.

Úgy fogalmazott: „Az tetézi a problémáinkat, hogy az Európai Uniónak a covid gazdasági hatásait ellensúlyozó Újjáépítési és Reziliencia Alapjából eddig egy eurót sem kaptunk, sőt más költségvetési források kifizetése is késik, illetve blokkolásra került.

A kötelezettségszegési eljárás alatt valószínű ez így is marad. Magyarország a saját erejéből tartotta magát talpon az elmúlt két évben, így az ország önálló gazdaságpolitikájába történő további beavatkozás lenne, ha az olcsóbb és kiépített vezetékekkel biztosított Ural olaj- és földgázimport lehetőségét is elvennék tőlünk.”

Lentner Csaba elmondása szerint a hónapok óta tartó olaj- és földgázprobléma ráirányítja a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság versenyképességét, ezen belül pedig a költséghatékony, környezetbarát gazdálkodás kiépítését fokozni kell. Lépésről lépésre csökkenteni kell az olaj- és földgázfelhasználást, helyébe a nukleáris energia, a szél- és napenergia felhasználása felé indokolt elmozdulni. Ám az, hogy az orosz gáz- és olajimporttal pár napon belül leálljunk, az Magyarország számára felérne egy gazdasági-társadalmi katasztrófával – nyomatékosította.

Igazságos tehermegosztás

Az európai szabályozó hatóságok (ACER, CEER) kötelező gáztárolási szintekre vonatkozó közös állásfoglalása megerősítette a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) álláspontját, amely szerint a kötelezően betárolandó földgáz mennyiségét a tagállamok fogyasztásával arányosan kell meghatározni – közölte a MEKH tegnap.

Ságvári Pál, a MEKH nemzet-közi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: a közös álláspontban képviselt megközelítés előnye, hogy a nagy tárolói kapacitással rendelkező tagállamok, mint például Magyarország, nem szembesülnek aránytalanul magas költségekkel, és igazságosabb tehermegosztás alakul ki a felek között.

Hazánk a nyers kőolaj csaknem hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolaj vezetéken keresztül importálja. Mint kiderült, a Molnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne. Európán kívülről még az Adria jöhet szóba, amelynek vezetékein csupán csak fél év múlva tudnánk pótolni a teljes kieső mennyiséget. Világossá válik, hogy egy azonnali embargó az ellátás-biztonsági kockázatot jelentene, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig kétmilliárd liter. Ennek több mint harminc százalékát az ország nem tudná gyorsan pótolni, ennek beláthatatlan következményei lennének. Egy ilyen azonnali olajembargóra a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Egy orosz olajembargó esetén a 480 forintos üzemanyag-ársapka fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos ársapka helyett itthon csaknem 700 forint lenne a benzin, és 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.   

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné. Magyarország GDP-jében mindez ötmilliárd eurónyi veszteséget okozna. Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelheti a Mol finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az egymilliárd eurót, így a teljes veszteség akár hatmilliárd euróra is rúghat.

Hernádi Zsolt: Közép-Európát sújtaná leginkább az olajembargó

A benzinársapkáról és a lehetséges brüsszeli olajembargóról is beszélt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egy, a Telexnek adott interjúban. Szerinte ha nem lenne átmeneti, legalább hároméves időszak az átfogó embargó alól, akkor a szankció terheit Közép-Európa aránytalanul fizetné meg.

Az energiabiztonság összetett kérdés, és az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tíz millió közép-európai mindennapi érdekét - mutatott rá Hernádi, aki szerint valakinek ki kell mondani, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerinte szankció esetén nagyon nagy lenne a baj, teljesen leülne a közép-európai gazdaság. 

„Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg ”– hangsúlyozta Hernádi Zsolt, aki szerint egy átfogó orosz kőolajembargó esetén újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat.