POLITIK

Szerző Ripost

9 hónapja

Zelenszkij a baloldal szolgálatába állt

Ismét Orbán Viktort támadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Szerző Ripost

A magyar választások előtti éjszaka közzétett videóüzenetében ismét Orbán Viktor támadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a fegyverek átengedését követelte hazánk területén.

A magyar baloldal kampányüzeneteit visszhangozta szombat éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán néphez intézett beszéde második felében azzal vádolta meg Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy „Európában egyedüliként támogatja nyíltan” Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Zelenszkij kifogásolta, hogy hazánk nem teljesíti a „béke érdekében” megfogalmazott elvárását, és nem engedi át a fegyverszállítmányokat az ország területén.

Az ukrán államfő ezt követően azt kezdte fejtegetni, hogy számára a legfontosabb az emberek véleménye, az ukrán és a magyar emberek kölcsönösen támogatják egymást, a béke és a jószomszédi viszony mellett állnak. Még azt is megemlítette, hogy a kisebbségek hidat képeznek a két ország közt, egyesítik őket. A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatát súlyosan csorbító ukrán törvényekről az elnök nem tett említést. Úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek mennek, az igazság viszont megmarad”, majd közölte, szerinte Orbán Viktor „elvesztette a becsületét”.

Ahogyan arról a napokban lapunk is beszámolt, nem tetszett az ukrán diplomáciának, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a március 21-i uniós külügyi tanácsülésen arról beszélt, hazánk ellenzi az Ukrajna feletti légtérzárat és az úgynevezett békefenntartó alakulatok küldését a háborús országba, továbbá egyértelműsítette, hogy Magyarország nem küld fegyvert Ukrajnába és fegyverszállítmányokat sem enged át a területén.

A Magyar Nemzet úgy értesült, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ezt követően felhívta Ljubov Nepop magyarországi ukrán nagykövetet és arról érdeklődött, hogyan mozdíthatnák elő a baloldal választási győzelmét. A lap nemzetbiztonsági forrásból úgy értesült, hogy Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt stábja és az ukrán vezetés közt meg is történt a kapcsolatfelvétel. Ezt az értesülést később Szijjártó is megerősítette egyik nyilatkozatában.

Néhány nappal később, az Európai Tanács ülésén videókapcsolaton keresztül bejelentkező Volodimir Zelenszkij elnök meglehetősen éles hangon szólította meg Orbán Viktor miniszterelnököt, és számon kérte, miért nem támogatja az orosz földgázt és kőolajat sújtó uniós szankciókat és miért nem engedi át területén a fegyvereket. Orbán Viktor határozottan elutasította a követeléseket, hangsúlyozva, hogy azok ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel, hiszen háborúba sodornák az országot, és az energiabiztonságot is oly mértékben fenyegetik, hogy a gazdaság is leállna.

Zelenszkij kedden, amikor a dán parlamenthez szólt, ismét Magyarországot bírálta, pedig Orbán Viktor ott sem volt. Közölte, „Európa nem hallgathatja tovább a hivatalos Budapest kifogásait”. Beszédes, hogy az államfő ismét hazánkat pécézte ki, noha Magyarország álláspontja a háborút érintő kérdésekben összhangban van a NATO és az EU tagjainak többségével.

Márki-Zay nemzetközi háttértárgyalásainak létét kampányfőnöke, Zaránd Péter is elismerte, aki kedden a Telexnek azt mondta, szerinte ezek a tárgyalások, valamint a jelölt üzengetése Zelenszkijnek a Twitteren nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot. Márki-Zay egy székesfehérvári fórumon kínos helyzetbe került, amikor tagadni igyekezett, hogy megállapodott volna az ukrán elnökkel, de eközben többször is Jeszenszkynek nevezte.

Szijjártó Péter a napokban többször is figyelmeztetett, hogy értesüléseik szerint a baloldal képviselői a nemzetközi politikában többeknek is azt ígérték, hatalomra kerülésük esetén azonnal teljesítik a fegyverszállításra és a hazánkra nézve is súlyos következményekkel járó szankciók támogatására vonatkozó ukrán követeléseket.

Orbán Viktor kormányfő legutóbb a TV2 szombat esti interjújában kifejtette, „Európán és a NATO-n belül is van egy vita arról, hogy mi az okos magatartás. És vannak olyan országok, amelyek szó szerint azt mondják, amit a magyar baloldal miniszterelnök-jelöltje, hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja, segítsünk hát nekik, mintha mi magunk állnánk háborúban. De ez egy tévedés: ez nem a mi háborúnk, itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni.

Mi azon országok csoportjába tartozunk, akik azt mondják, hogy a NATO-nak is meg a tagállamoknak is inkább ki kellene maradniuk ebből a háborúból”. Előző héten pedig a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: „a magyarok erkölcsileg helyes álláspontot képviselnek. Mindent megadunk az ukránoknak, amit lehet, talán még erőnkön felül is, de semmilyen igényüket nem elégítjük ki, amely egyébként tönkretenné a mi nemzeti közösségünket, akár biológiai értelemben, mármint hogy meghalnak a fiaink valaki másnak a háborújában, vagy tönkretenné Magyarország gazdaságát. Ezt nem tudjuk vállalni, de ezt nem is kérheti tőlünk senki”.

Nem Zelenszkij az egyetlen ukrán politikus, aki az elmúlt időszakban Magyarországot támadta. Irina Verescsuk kormányfőhelyettes is bírálta a magyar kormányt, amiért nem teljesíti Kijev követeléseit. „Csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?” – vetette fel. Ljubov Nepop nagykövet egy lapinterjúban többek közt azt sürgette, hogy Magyarország mondjon nemet az orosz energiára, de még Paks 2-re is, a Ferencváros focicsapata pedig bocsássa el az orosz edzőjét. Márki-Zay Péter ezt követően szervezett közös programot a diplomatával annak kapcsán, hogy a baloldal nevében nyilvánosan átadott egy mentőautót. Nepop azóta Karácsony Gergely főpolgármester társaságában egy fotókiállításon is beszédet mondott.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij nemcsak a magyar kormány energiapolitikáját bírálja élesen, hanem hasonló okból nekiment Németország szociáldemokrata vezetésének is. Berlin és Budapest is attól tart, hogy a Zelenszkij által követelt teljes orosz energiabojkott súlyos gazdasági károkat okozna a saját országának.

Volodimir Zelenszkij múlt héten az Európai Tanács előtt mondott beszédet, amelyben Orbán Viktort is megszólította, egyúttal élesen bírálta Magyarországot is. Az ukrán elnök a héten pedig a dán parlamenti képviselőkhöz beszélt, és hasonlóan hevesen azt követelte, hogy Európa lépjen fel a magyar kormány ellen - mutatott rá az Index.

Ukrajna elnöke két dolgot szeretne elérni a magyar kormánynál. Az első, hogy Orbán Viktor szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, vagyis Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése az volt, hogy a magyar kormány engedjen át a területén fegyverszállítmányokat, és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Határozott magyar nemek

Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította az ukrán vezetés mindkét kérését, mert „azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik”.

A magyar kormányfő szerint „az nem segítség, ha tönkretesszük saját magunkat, bármennyire is az ukránokkal dobog a szívünk. Az nem segítség, ha Magyarország közben tönkremegy”.

Orbán Viktor közölte, azt a kérését az ukránoknak és a magyar baloldalnak, hogy „egyszerűen zárjuk el az Oroszországból érkező energiavezetékeket, nem tudjuk teljesíteni, mert tönkretesszük vele saját magunkat. És kétlem, hogy ezzel bárkinek is segítettünk volna” – jegyezte meg Orbán Viktor. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ a napokban kiküldött hírlevelében is szóba kerül ez a téma. 

„Volodimir Zelenszkij követelte az energetikai szankciók bevezetését, és arra is kérte Magyarországot, hogy küldjön fegyvereket Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezeket a kéréseket elutasította. Megértjük, hogy az ukrán államfő az ukrán érdekeket képviseli, de másoknak is meg kell értenie, hogy mi a magyar érdekeket képviseljük. Hiába vannak olyan külföldi és hazai szereplők, akik ezt követelik, mi nem akarunk belesodródni ebbe a háborúba.”

Zelenszkij Berlinnel sem elégedett

Nemcsak a magyar kormányt bírálta az ukrán elnök, hanem a német vezetést is. Az Infostart vette számba azokat az angol és francia híradásokat, amelyek arról szólnak, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én a Bundestag plenáris ülésén online közvetített beszédében nekitámadt Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárnak, és azt sürgette, hogy vezessenek be bojkottot. Az ukrán elnök élesen kritizálta a német vezetést, mert szerinte annak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung híradásaiból kiderül: Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévében visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Németország Oroszországból származó energiaimportjával segít finanszírozni Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját.

A kancellár elutasította az azonnali bojkottot. Mint mondta: „Hihetetlen számú munkahelyről van szó. Ha egyik napról a másikra leállna ez a behozatal, az azt jelentené, hogy egész iparágaknak kellene leállítania tevékenységét.”

A német rezsicsökkentés

A kancellár szavaiból következik, hogy a német kormány is pontosan kiszámolta, hogy a német gazdaságra milyen következményekkel járna az orosz energia azonnali bojkottja. Szinte bizonyos, hogy ennek tudható be, hogy a német szövetségi kormány júniustól újabb támogatási intézkedéseket vezet be az energia drágulása miatt. A 17 milliárd eurós csomag alapján – amely tulajdonképpen egy német rezsicsökkentés – az energia árának kompenzálására minden kereső bruttó 300 eurót adójóváírás formájában megkap, továbbá az adómentes családi pótlékot megnövelik 100 euróval. Egy kétgyerekes családnál így 800 euró pluszkereset realizálódik júniustól. 

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója az InfoRádiónak azt mondta, hogy ez még mindig nagyon kevés, mert ebben az évben egy négyfős családnál 2000 eurós éves pluszkiadással kell számolni az egy év alatt 20 százalékkal megemelkedett energiaárak miatt. A szakember szerint a magyar és a német helyzet nagyon hasonló, hiszen Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka Oroszországból származik, és ez nagy függőséget jelent.

„Ha most egyik percről a másikra nullára vinnénk le, akkor óriási kihívásokkal küzdene a német gazdaság. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonnal megoldani, és Olaf Scholz szerintem okos és kiegyensúlyozott politikát folytat, ő ezt pontosan látja. Vannak mindig a politikai lózungok és vannak a konkrét megoldások a reálpolitikában, és most Németország e tekintetben reálpolitikát folytat” - mondta az igazgató.

Bauer Bence és Litkei Máté a múlt héten az Indexnek írt véleménycikkében úgy fogalmazott: „A megfontoltság tehát igencsak nagy érték, főleg háborús időkben. Németország Európa vezető hatalmaként döntéseivel egyaránt teheti könnyebbé és nehezebbé a kontinens országai számára a jelenlegi helyzetet.”

A szerzők emlékeztettek arra, hogy a legrosszabb esetben, amennyiben teljesen elapad Németország gáztározóiból a gáz, fel kell készülniük arra, hogy az ipari szereplőket ki kell zárni az ellátásból. A lakossági igényeket ez esetben a norvég, az észak-afrikai és az azeri gázvezeték-kapacitások jelenleginél jobb kihasználásával, valamint a megnövelt amerikai cseppfolyósított földgáz- (LNG-) szállítmányokkal tudnák ellátni. A német gazdasági minisztérium szóvivője már be is jelentette, hogy 1,5 milliárd euró értékben nem orosz LNG-t vásárol az ország, azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan kitől vagy kiktől akarják pótolni a kiesett mennyiséget. Katar már jelezte, hogy jelenleg nem tud biztosítani pluszföldgázt Németország számára, mert minden kapacitásuk le van kötve.

Németország őszre szeretne teljesen függetlenedni az orosz széntől, az év végére pedig az orosz kőolajtól is. A földgázimport-függőség csökkentése azért nehezebb, mert Németország nem rendelkezik a helyettesítő LNG importjához szükséges infrastruktúrával – ezek kiépítése még évekig eltarthat. Amikor az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy 2022 végéig kétharmaddal csökkenti az Európai Unió orosz gázimportját, elemzők azonnal figyelmeztettek: a gázimportcsökkentés még akkor sem feltétlenül valósítható meg, ha a piacon rendelkezésre állna elegendő mennyiségű helyettesítő LNG.

Szerző Ripost

Ez is érdekelhet

origo.hu

Az ukránok hónapok óta csak hazudnak a sikereikről

origo.hu

Gyászol a világ, újabb legenda halt meg

borsonline.hu

Mentő rohant a két kamaszhoz, az egyikük a kórházban meghalt

hirtv.hu

Dömötör Csaba: Az élesedő gazdasági verseny miatt támadják az akkumulátorgyárat

ripost.hu

Döbbenetes, mit műveltek a kóbor kutyák, mindenki retteg a magyar faluban

hirtv.hu

Életeket követelt az itéletidő Új-Zélandon

astronet.hu

Napi horoszkóp 2023. január 30.: a Szűz szerencsés lesz, a Mérleg jó irányt ad a dolgoknak

ripost.hu

Egy hónapja tűntek el, megtalálták a két fiatal lány holttestét

ripost.hu

Tolvai Reni ennyire még sosem kapta az ívet: "A felszívott kokain mennyiséget csökkenteni kellene!"

ripost.hu

Durva hideggel köszönt be a vasárnap, de nem ez lesz a legrosszabb

ripost.hu

Fontos határidő jár le az autósoknak, utána jön a büntetés

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!

További cikkek

POLITIK

Botrányos felvétel: pénzért árulják az iskolai helyeket a budapesti elit gimnáziumban

POLITIK

Hatalmas veszteségei lehetnek a kárpátaljai dandárnak

POLITIK

Magyargyűlölő szélsőséges LMBTQ-aktivista lett az új EP-alelnök

POLITIK

Marad a rácsok mögött Eva Kaili, meghosszabbították az előzetes letartóztatást: újra kihallgatták a korrupt szocialista EP-képviselőt

POLITIK

Az Európai Unióban komoly ellátási problémák adódhatnak.

POLITIK

Németországban lobbiznak azért, hogy az akkumlátorgyárak inkább ott épüljenek fel

POLITIK

"Megöltem az apámat" - brutális gyilkosság helyszínére érkeztek a rendőrök

POLITIK

Ez tényleg jó hír! Így látják hazánkat a nagy hitelminősítők