Tovább fokozódik a nyugat-európai rezsipánik

Megkongatták a vészharangot, egyúttal sürgős kormányzati beavatkozásra szólítottak fel az ősszel várható újabb drasztikus energiaár-emelések miatt a brit energiaszolgáltatók vezetői – írja a Financial Times. A gazdasági lap beszámolójából kitetszik, hogy a nyugati államokban elsőként a brit háztartások ismerkedhetnek meg az „energiaszegénység” fogalmával, miután a hónap elején a szigetországi családok rezsiköltségei 54 százalékkal emelkedtek, az energiaár-plafon októberi kitolását követően már a háztartások 40 százaléka kényszerülhet olyan szorult pénzügyi helyzetbe, amelyben jövedelmük jelentős részét a rezsiszámlák kifizetése emészti fel.

Miután a hónap elején a brit szabályozó hatóság, az Ofgem megemelte a lakossági árplafont, a legtöbb brit háztartás rezsiszámlája 54 százalékkal emelkedett.

Az energiaszektor szereplői ugyanakkor egy újabb drasztikus drágulással is számolnak októberben Nagy-Britanniában, ami egyelőre megoldhatatlannak tűnő kihívással szembesíti a brit kormányt.

Noha a kabinet új energiabiztonsági stratégiát jelentett be a hónap elején – amelynek egyik legfőbb intézkedéseként a szigetországban új atomreaktorokat létesítenének az orosz olaj- és gázfüggőség kiváltására –, a válságkezelő tervezet legkorábban csak három év múlva enyhítené érdemben a háztartások terheit.

A Financial Times (FT) szerdai cikkében számolt be arról, hogy a brit energiaszektor vezető szakemberei és elemezői egyaránt megkongatták a vészharangot az ősszel várható újabb rezsiemelkedés miatt. Elemzők szerint az árplafon októberben akár havi 600 fonttal (266 ezer forinttal) is megugorhat, attól függően, hogy miként alakulnak a következő hónapokban a nagykereskedelmi energiaárak.

Szörnyű lesz októberben, igazán szörnyű

– fogalmazott Keith Anderson, a ScottishPower vezérigazgatója a brit parlament energiaügyi szakbizottsága előtt. Az FT beszámolója szerint a legnagyobb brit energiaszolgáltatók meghallgatásán Anderson arra figyelmeztetett, hogy bár a családok többsége a nyári melegben képes lesz megbirkózni a rezsiköltségekkel, ősszel „nagyon-nagyon küzdelmes” időszak köszönt rájuk, amikor a lehűlés miatt a háztartások energiaigénye jelentősen megemelkedik, ráadásul az áprilisi energiaár-emelkedés után egy újabb jelentős rezsidrágulással is szembesülnek. A cégvezető megjegyezte: a ScottishPower csak a múlt héten nyolcezer, az energiaszámlák miatt aggódó ügyfelük hívását fogadta, közülük sokan életükben először szembesülnek hasonló helyzettel.

A vezérigazgató egy „hiányalap” létrehozását javasolta a kormánynak, amelynek keretéből ezer fontot engednének el a rászoruló, illetve energiaszegénységben élő családok számláiból, a „kölcsönt” pedig tíz éven belül kellene visszafizetniük a háztartásoknak.

Az októberben várható újabb rezsiemelkedés a 27 millió brit háztartás 30–40 százalékát taszíthatja „energiaszegénységbe”, azaz olyan szorult pénzügyi helyzetbe, amelyben a háztartás fenntartói a rezsiszámlákra kénytelenek költeni jövedelmük jelentős részét.

Az energiaszegény háztartások aránya jelenleg is magas a briteknél: Angliában 13, Walesben 12, Skóciában pedig 25 százalék. Minderre az E.On vezérigazgatója, Michael Lewis hívta fel az alsóházi bizottság figyelmét és hasonló véleményt fogalmazott meg Chris O’Shea, a Centrica vezérigazgatója, valamint Simone Rossi, az EDF vezérigazgatója is.

Szerintük a rezsiköltségek égbe szökésével kialakuló válsághelyzet miatt „példátlan kormányzati intézkedésekre van szükség”.

O’Shea felhívta a figyelmet arra is, hogy a Centrica fizetési mulasztásokkal terhelt ügyfeleinek száma az elmúlt egy évben 125 ezerről 716 ezerre emelkedett.

A tavaly csődbe ment Bulb Energy vezérigazgatója, Hayden Wood a képviselőknek elárulta, hogy „jelenleg nem aktív” vezetőként továbbra is felveszi a vállalat novemberi összeomlása előtt folyósított 250 ezer fontos fizetését. Korábban a Bulb volt a legnagyobb szolgáltató a szigetországban működő 29 vállalat közül, amelyek a tavalyi év közepétől jelentkező váratlan energiaár-emelkedések következtében csődbe mentek. A Financial Times szerint az állami beavatkozás a vállalat megmentése érdekében várhatóan több mint kétmilliárd fontjába – azaz közel kilencmilliárd forintba – kerül majd a brit adófizetőknek.

Az ukrajnai események miatt vélhetően tovább fokozódik az európai energiaválság. Pedig már hónapok óta nagy a baj. Nagy-Britanniában szinte háborús állapotok uralkodnak – nem véletlen ez a megfogalmazás. Folyamatosan emelkednek a rezsiköltségek, egyre többen kényszerülnek arra, hogy kevesebbet fűtsenek, sokan pedig hideg vízben mosnak, mert nem tudják kifizetni a számlákat.

Minden este lecsavarja a fűtést egy 38 éves dél-angliai családanya. Az idősotthonban dolgozó nő azt mondja, hogy már nem tudja az egész napos fogyasztás után fizetni a számlákat.

„Esténként, amikor leáll a fűtés, a lányommal egy takaró alatt szoktunk ülni egy meleg vizes palack társaságában. Inkább magunkra terítünk még egy plédet, mert az nem kerül semmibe, míg a folyamatos fűtés lenullázza a bankszámlát” – mondta az asszony.

Arról is beszélt, hogy mostanra már minden szórakozási lehetőségről le kellett mondania, például moziba vagy étterembe se mehet. Egy elszegényedéssel foglalkozó civil szervezet szerint több millió brit, akik korábban kényelmes anyagi helyzetben voltak, most nélkülözni kényszerülnek.

Áprilistól pedig tovább romlik a helyzet, amikor több mint 50 százalékkal nőnek az energiaárak,

ráadásul a munkavállalók által fizetett járulékok is emelkednek az Egyesült Királyságban.

„Bár a bérek és támogatások áprilisban még nőnek, de nem az árakkal azonos ütemben. Ez azt jelenti, hogy

a legtöbb ember helyzete tovább romlik, mert a bevételük nem olyan mértékben nő, mint a termékek ára. Vagyis az életszínvonaluk csökken.

Természetesen a legszegényebb családok számára lesz a legnehezebb átvészelni ezt az évet”  – magyarázta Rebecca McDonald, a Joseph Rowntree Foundation jótékonysági szervezet gazdasági elemzője.

Egyre többen szorulnak segélycsomagokra, egy londoni élelmiszerosztó ponton például már hetente mintegy ötszáz család kér segítséget.

„Valószínűleg le kell majd mondanom a fűtésről, és ritkábban használhatom a gázt. Néha már most is hideg vízben mosok. Minden kiadásra oda kell figyelnem” – panaszolta egy ételadományra váró férfi.

Az elosztópont vezetője arról számolt be, hogy egyre többen vannak, akik már nem tudják kifizetni a gázt és a villanyt. Sok korábbi adományozójuk pedig időközben már maga is élelmiszer-segélyre szorul.

„A mi áramszámlánk is megduplázódott, három hónap alatt 170 fontról csaknem 400-ra nőtt.  Nekünk is nehéz, hát még a családoknak” – fogalmazott William McGranaghan, az ételosztó alapítója.

A Bank of England adatai szerint a briteknél olyan életszinvonalbeli romlást okoznak az áremelkedések, amelyre az elmúlt három évtizedben nem volt példa.

A fogyasztói árak inflációja már az elmúlt évben elérte az 5,5 százalékot, amire 1990-es évek gazdasági válsága óta nem volt példa.