tóth gabi
Most éppen Ungár Péter keresgéli a tanulságokat.
Szerinte : a „magyar baloldal drámája, hogy a Derkovits-lakótelep szavazóköreiben is vesztettünk. Ez azért fordulhatott elő, mert a Fideszt beengedtünk a baloldali térfélre a jóléti intézkedéseivel, és nem volt rá válaszunk”
Kijelentette: „egy budapesti zárt elitrétegnek politizáltunk, azon kívül senkit nem érdekelt a vekengésünk”.
Ungár Péter a Telexnek adott interjúban rendkívül letaglózó vereségnek nevezte az április 3-i országgyűlési választások eredményét. Azóta úgy látja, hogy az ellenzék vezető politikusai sorra önfelmentő mondatokat hangoztatnak, külső körülményekre hivatkoznak, és semmilyen önvizsgálatot sem tartanak.
Az ellenzéki előválasztás kapcsán úgy vélekedett, hogy azt túl korán tartották, hiszen így nagyon sok időt adtak a Fidesznek, hogy a közös miniszterelnök-jelöltet „legyalulja”. Hozzátette: „bonyolultabb, nagyobb és strukturálisabb ez a bukó, mint hogy azt mondjuk, Márki-Zay Péter vagy Gyurcsány Ferenc hibája lenne.”
Ungár Péter szerint a „magyar baloldal drámája, hogy a Derkovits-lakótelep szavazóköreiben is vesztettünk. Ez azért fordulhatott elő, mert a Fideszt beengedtünk a baloldali térfélre a jóléti intézkedéseivel, és nem volt rá válaszunk. Még azt se mondtuk, hogy rendben vannak-e ezek a döntések, vagy nincsenek rendben, egyszerűen úgy tettünk, mintha nem léteztek volna”.
Ungár Péter szerint az ellenzéki oldal a vereségét az úgynevezett médiafölényre sem foghatja. E kapcsán azt mondta: „2018-ban hasonló volt a médiastruktúra. Dunaújvárosban mégsem a Fidesz jelöltje nyert, majd 2019-ben sem fideszes polgármestere lett a városnak, és 2020-ban az időközin sem a Fidesz győzött. Most igen, miközben az elmúlt négy évben drámaian nem változott a médiakörnyezet. Aki ezek után azt mondja, hogy csak a médiakörnyezet volt a felelős a vereségért, az önfelmentő.”
Ungár Péter szerint sokkal inkább tartalmi probléma volt. Hozzátette: „soha az életben nem fogunk nyerni, ha olyan embereket választunk fontos pozíciókra, akik szerint a baloldali egy szitokszó, és ha nem adjuk vissza a saját szavazóink önbecsülését, hogy nem rossz dolog baloldali szavazónak lenni.”
Saját pártja kapcsán azt mondta: „szerintem nekünk, az LMP-nek van egy tiszta öndefiníciónk, míg sok ellenzéki szereplő azt sem tudja megmondani, hogy a színházi szünetben a fiú- vagy lányvécébe menne-e be.”
Önmaga kapcsán pedig úgy vélekedett: „azoknak az embereknek szeretnék politizálni, akik unják a jogállami kérdéseket, akik nem gondolják, hogy az Európai Unió bármikor meg fog bennünket védeni, akiket elképesztően nem érdekel a közmédia médiastruktúrája meg a Nemzeti Színház partitúrája. Én azoknak szeretnék szólni, akik szerint probléma, hogy egy idősgondozó 194 ezer nettót keres, és a húszszázalékos béremelést elvitte az infláció.”
Az euró bevezetése kapcsán Ungár Péter azt mondta:
Hozzátette: „az eurót elengedtük. Mi euróellenesek vagyunk. Aki azt mondja, hogy pár éven belül be lehet vezetni itthon az eurót, az igaztalant állít a választóknak.”
„Én kevés szánalmasabb és fölöslegesebb, az ellenzék teljes hasztalanságát igazoló dolgot tudok elképzelni, mint ha a negyedik kétharmadot hozó súlyos vereség után két héttel, a parlamenti küszöböt együtt jelenleg át nem lépő két zöldpárt egymással kezd el keménykedni” – írta korábban Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője reagálásában Tordai Bence, a Párbeszéd politikusának Telexnek adott interjújára.
Ungár Péter posztjában leszögezi, hogy örülnek, hogy a Párbeszéd a tizedik születésnapján úgy döntött, hogy egyszer elindul önállóan egy választáson, tényleg nagy dolognak tartják, de szerintük ez most kevésbé érdekli és még kevésbé nyugtatja meg a választókat.
Az LMP politikusa hozzáteszi, hogy
Tordai Bence kedden a Telexnek adott interjújában fejtette ki a zöldpártok együttműködésre vonatkozó kérdésre, hogy
„korábban valóban zajlott gondolkodás arról, hogy van-e elég tér két zöldpárt számára, amelyek között persze vannak különbségek, de sok azonosság is.
Valószínűleg termékenyebb lett volna a zöldpártok együttműködése, de azzal nekünk nehéz mit kezdeni, hogy valaki egy pártot, amely önmagát a Gyurcsány által vezetett kormánnyal szemben meghatározva jött létre, bevisz a DK zöldtagozatának, és szerintem a szavazóik sem nagyon tudják ezt követni.”
Tordai az interjúban e mellett újra hitet tett az ukrajnai fegyverszállítások mellett is.
Komoly önvizsgálatot vár el a közvélemény-kutatóktól a Medián igazgatója. Hann Endre szerint a kutatók félremértek, senki sem jelzett előre újabb kétharmadot a kormánypártoknak. Szerinte tévedés volt, hogy a 2018-as választáson külön induló pártok támogatottsága egyszerűen összeadható.
Hann Endre kifejtette, hogy az önvizsgálatot önmagukra is érvényesnek gondolja, annak ellenére, hogy a felméréseik számai voltak a legközelebb a végeredményhez.
A közvélemény-kutatók méréseinek jelentős eltérése kapcsán Hann Endre megjegyezte: mintha a közvélemény-kutatók is már óvatosak lennének, és nem szívesen állnak elő olyan számokkal, amelyek nem teljesen igazodnak a többi közvélemény-kutató méréseihez vagy az elvárásokhoz.
A választások előtti utolsó mandátumbecslések kapcsán nagyra nyílt az olló a Medián és a többi közvélemény-kutató becslése között, ami bírálatokat is szült. Hann Endre ennek kapcsán kifejtette, hogy „a mi esetünkben konkrétan az volt, hogy az ellenzéki közönség is meg a politikusok is nagyon élesen bírálták a Mediánt, hogy miért jött elő egy ilyen számmal, hogy ez elkedvetleníti az ellenzékieket. A másik oldalon azt is lehet mondani, hogy a kormánypártiakat teszi esetleg passzívvá, mert esetleg úgy érzik, hogy nincs is szükség a szavazataikra. Ez mindig így megy”.
A Medián igazgatója elmondta, hogy nem lepődött meg, mert itt egy folyamatról van szó, ami az előválasztásokig visszamenve érdekes, mert akkor egyértelműen az ellenzék került kedvező helyzetbe, és akkor még nagyon szoros eredmények születtek.
Felhívta arra a figyelmet, hogy a kampányban nem éles fordulat állt be, hanem egy folyamatról beszélhetünk, amelyben az ellenzék nem tudott teljes egységet felmutatni, és ott volt egy erős, fölénnyel rendelkező Fidesz-kampány is.
Hann Endre kifejtette, hogy a kampány hajrájában bekövetkezett háború fenekestől forgatta fel a magyarországi erőviszonyokat és a kommunikációs teret.
Az igazgató elmondta, hogy az nem volt előre látható, hogy a jobbikos szavazók végül nem maradnak bent az összefogás táborában, és a Mi Hazánkat erősítik majd, és önkritikusan megjegyezte, hogy ez nekik sem volt egyértelmű.