Rakéták robbantak Kijev belvárosában

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre.

Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakott területet találta el.  

Ukrán fegyver- és üzemanyagraktárak megsemmisítéséről számolt be az orosz hadsereg

Hat ukrán fegyver- és üzemanyagraktárat semmisített meg az orosz légierő rakétacsapásokkal - közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délutáni hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az orosz csapatok összesen 76 ukrán katonai létesítményre mértek csapást 320 fős veszteséget okozva az ellenfélnek. Hozzátette: harmincöt ukrán harci járművet és egy Tocska-U kilövőállást is megsemmisítettek.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 621 drónt, 277 légvédelmi rakétarendszert, 2629 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 302 rakéta-sorozatvetőt, 1154 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2445 különleges katonai járművet veszítettek.

Szemtanúk beszámolói szerint két erőteljes robbanást lehetett hallani a nap folyamán az ukrán határ közelében található orosz Belgorod városának déli részén. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, illetve vannak-e esetleges áldozatok, vagy károk.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség csütörtök reggel arról adott hírt, hogy a határ menti orosz Belgorod megyében ukrán oldalról tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítmányt. Az incidensnek nem voltak sebesültjei. Az utóbbi napokban Oroszország az ukrán kormányerők több támadásáról is beszámolt a határmenti térségben, s figyelmeztetett, hogy mindez a helyzet jelentős elmérgesedéséhez vezethet.

Vlagyimir Putyin szerint elfogadhatatlan a külső beavatkozás a harcokba, eközben Washington újabb problémával szembesült a fegyverszállítások miatt.

Az amerikai külügyminiszté­rium kedden hevesen bírálta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a harmadik világháború veszélyével kapcsolatos kijelentéseit. A minisztérium közleménye szerint az ilyen, nukleáris konfrontációval kapcsolatos könnyelmű nyilatkozatok a felelőtlenség csúcsát jelentik. Lavrov hétfő este az állami tévé műsorában azt hangoztatta, hogy reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette: az, hogy a NATO-tagországok fegyvereket küldenek Ukrajnába, azt is jelenti, hogy a NATO lényegében bekapcsolódott a háborúba Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett szerdán, ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és elfogadhatatlan stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, tudnia kell, hogy a válaszuk villámgyors lesz. Hozzátette, Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghozták.

Problémát okozhat az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek pótlása a Pentagon számára – írta a Defense One Portál. A Raytheon hadiipari vállalat vezérigazgatója, Gregory J. Hayes azt nyilatkozta befektetési elemzőknek, hogy a Stinger típusú, vállról indítható légvédelmi rakéták mennyiségét még évekig nem lesz képes pótolni a vállalat az elektronikai alkatrészek hiánya miatt. A Raytheon már több mint húsz éve nem készített Stinger rakétákat az Egyesült Államok számára, ez pedig számos technikai problémát okoz most. Az ukrajnai szállítmányok mind a Pentagon lerakataiból kerülnek leszállításra. Kathleen Hicks védelmi miniszterhelyettes azt mondta, hogy a Raytheon nagyon korlátozott anyagkészlettel rendelkezik a Stinger-gyártáshoz, és a Pentagon aktívan próbált forrásokat szerezni az anyagok egy részéhez – a portál szerint.

A nem elegendő gyártási kapacitások miatt Washington a szövetségesei előtt is kellemetlen helyzetben találhatja magát, ugyanis eddig mintegy 391 millió dollárnyi fegyvert adtak át régi készleteikből nyugat-európai, valamint közép-európai országok is Ukrajnának, abban bízva, hogy a kieső készleteket modern amerikai fegyverekkel pótolhatják – így modernizálva hadseregüket. Ugyanakkor nem csak a pótlással akad gond az Ukrajnába küldött amerikai fegyverszállítmányokkal kapcsolatban. Nemrég lapunk is megírta, hogy a Pentagon amiatt aggódik, hogy a szállítmányokat képtelenek követni Ukrajnán belül, és nem tudják, hogy pontosan mi történik azokkal az országban.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója természetesnek nevezte az oroszországi robbantásokat. Podoljak mindazonáltal nem erősítette meg, hogy az ukrán fegyveres erők mértek volna csapásokat oroszországi területekre. Szerdára virradóra a belgorodi, kurszki régióban és Voronyezsben is robbanásszerű hangokról számoltak be a helyiek.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán újabb nagy mennyiségű, a zaporizsjai alumíniumgyár területén tárolt amerikai és európai fegyver megsemmisítéséről számolt be. Szakértők szerint az ukrán hadsereg veszélyes helyzetben lehet az ország keleti területén. Úgy tűnik, az orosz hadseregnek sikerülhet áttörnie Yampil településnél, és így katlanba zárhatják a Szeverodonyecket védő egységeket.

Már Hollandiában is téma Zelenszkij vagyona

Volodimir Zelenszkij vagyona után érdeklődik a holland Forum voor Democratie (FvD) nevű párt, amely a Telegram csatornáján tette fel a kérdést, vajon honnan van egyes becslések szerint több mint 850 millió dolláros vagyona az ukrán elnöknek. Ennek nagy részét ugyanis a hivatalba lépése után gyűjtötte össze a párt szerint. Az FvD úgy fogalmazott: „Honnan van ez a pénz? És ami még fontosabb, hova tart?” Nemrég újra nagy port kavart, hogy a Pandora Papers néven elhíresült offshore-botrányban kiszivárgott adatok alapján az ukrán államfő több offshore cégben is részt vett, és jelentős vagyont halmozott fel.

Ráadásul minden jel szerint az itt kialakult gazdasági-baráti kapcsolatait később a politikai karrierje során is ápolta, és ezek az emberek különböző tisztségekbe kerültek. Továbbá korábban számos orosz gazdasági kapcsolata is volt. Ugyanakkor Zelenszkij elnöki kampányában éppen azt ígérte, hogy leszámol az országban uralkodó oligarchákkal és korrupcióval. Az ukrán oligarcháknak egyébként sem kell aggódniuk amiatt, hogy a nyugati média és a politikusok ne lennének megbocsátók velük szemben, korábban lapunk is írt arról, hogy a hatalmas összegeket eltüntető ukrán oligarcháknak nem kell a szankciók miatt aggódniuk, ellentétben orosz társaikkal. Nem meglepő módon Zelenszkijt is intenzíven elkezdte mentegetni a nyugati média a felszínre került vádakkal kapcsolatban.
(PZ)

Röviden

•
Uruguay sem támogatja az Oroszország elleni szankciókat – jelentette ki az ország moszkvai nagykövete, Daniel Castillos az uruguayi médiának. A diplomata kifejezte: erősíteni kívánják a gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal, igyekeznek legyőzni azokat a problémákat és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a nemzetközi szankciók jelentenek.
•
Orosz–amerikai fogolycserét hajtottak végre szerdán – jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Az Oroszországban elítélt Trevor Reed volt amerikai diákot és tengerészgyalogost Konsztantyin Jarosenko orosz pilótára cserélték ki.
•
Újabb Sz–400-as légvédelmi rendszert kap Törökország Oroszországtól – jelentette be a török Hadiipari Elnökség vezetője, Ismail Demir. Ankara még 2017-ben között megállapodást Moszkvával a rendszerek beszerzéséről, annak ellenére, hogy NATO-tagállam. Az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta Törökországot.
•
Az ukrán államfő, Volodmir Zelenszkij arról biztosította Nicolae Ciuca román miniszterelnököt, hogy az ukrajnai román kisebbség ugyanazokat a jogokat fogja élvezni, amelyekkel az ukrán kisebbség rendelkezik Romániában – ezt maga a kormányfő jelentette ki szerdai bukaresti sajtóértekezletén, amelyen előző napi kijevi látogatásáról számolt be.
•
Az Európa Tanács különmegbízottat jelölhet ki az ukrajnai háború diplomáciai rendezésének elősegítése céljából – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés delegációjának vezetője szerdán Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. A politikus elmondta, a szervezet egységesen reagált a háború kitörésére, ennek fenntartásához a különmegbízotti intézmény hatékonyan hozzájárulhat.