Moszkvába utazik az osztrák kancellár

Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette be az osztrák kancellári hivatal.  

Nehammer lesz első európai vezető, aki Oroszország ukrajnai háborújának február 24-i kezdete óta találkozik Putyinnal.

A kancellár a bejelentés előtt tájékoztatta szándékáról Berlint, az Európai Bizottságot és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A párbeszédet akarja elősegíteni a háborús felek között – közölte a bécsi hivatal szóvivője.

Nehammer ukrajnai látogatása után közvetlenül utazik Moszkvába, ugyanis szombaton Kijevben találkozott Zelenszkijjel.

Vasárnap Bécsben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: “kockázatos, személyes diplomáciai missziót vállal”, de minden tőle telhetőt meg akar tenni a béke érdekében, noha tudja, hogy a béke esélye nagyon halvány e pillanatban.

A moszkvai út teljesen az ő kezdeményezése, és ukrajnai tartózkodása alatt határozta el. A Putyin elnökkel tartandó találkozóján fel fogja hozni a bucsai tömeggyilkosság ügyét is – mondta a kancellár, aki más európai vezetőkkel együtt maga is járt a Kijevhez közeli Bucsában az eset után.

Az AFP hírügynökség megjegyezte, hogy Ausztria nem tagja a NATO-nak, de tagja az Európai Uniónak, és támogatta annak minden szankcióját Moszkva ellen, csak a gázvásárlás leállítását ellenzi. Bécs elítéli Ukrajna orosz megszállását, és szolidáris Kijevvel. Ausztria a héten kiutasított négy orosz diplomatát.

Védelmébe vette Ausztria semlegességét Karl Nehammer osztrák néppárti kancellár hétfőn Katarban tett látogatásakor újságíróknak nyilatkozva.

„Ausztria semleges volt és az is marad” – jelentette ki Nehammer. „Az osztrák semlegesség jó szolgálatot tett és továbbra is jó szolgálatot tesz” – hangsúlyozta a kancellár. „Számomra a vita ezzel lezárult” – tette hozzá. Az ukrajnai orosz hadműveletekre utalva Nehammer kiemelte, hogy Európa a második világháború óta nem tapasztalt válsággal küzd.

„Háború zajlik. Gyors segítségre és szolidaritásra van szüksége helyben az embereknek. Támogatni kell a politikai döntéshozókat, akik most az életükért félnek. Amire most egyáltalán nincs szükség, az olyan viták, amelyeknek semmi közük a valósághoz” – húzta alá az osztrák semlegesség körül kialakult diskurzusra utalva.

Az osztrák kancellárt katari látogatásán Leonore Gewessler zöldpárti környezetvédelmi, klímaügyi és energetikai miniszter is elkísérte azzal a céllal, hogy kipuhatolják gázszállítások lehetőségét, amelyekkel az orosz gázszállításokat legalább részben helyettesíteni tudnák Ausztriában.

Az osztrák delegáció a nap folyamán az Egyesült Arab Emírségekben is tárgyalt,

az osztrák hírügynökség jelentése szerint arról, hogy „jó helyet biztosítsanak Ausztriának a gázvásárló országok sorában”.

„Nem mi egyedül utaztunk ebbe a régióba”, de Ausztria az elsők között van – hangsúlyozta Gewessler. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy nem lehet egyszerűen helyettesíteni, „főleg rövid távon” az orosz földgázt Katarból. Ausztria előnye azonban, hogy az OMV már rendelkezik egy keretmegállapodással Katarral, ami alapja lehet a további tárgyalásoknak.

A zöldpárti tárcavezető szerint középtávon fel kell hagyni a fosszilis energiahordozók használatával és csökkenteni kell az energiafelhasználást.

Ausztria semlegessége miatt az ukrán elnök nem szólalhat fel a bécsi parlamentben. Az osztrák fővárosban ugyanakkor bejelentették, hogy Karl Nehammer kancellár hamarosan Kijevbe látogat. Célja az, hogy hazája részéről továbbra is biztosítsa a humanitárius és politikai támogatást Ukrajnának.

Ausztriában március végén heves parlamenti vitát váltott ki, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszlkij mondhat-e beszédet az osztrák parlamentben. Az ukrán államfő felszólalását az ellenzéki NEOS párt kezdeményezte, azt azonban a szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ország semlegességére hivatkozva elutasította – közölte az infostart.hu.

Hasonló állásponton volt az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) is, arra utalva, hogy tekintettel kell lenni Ausztria semleges státuszára, valamint „közvetítői szerepére”.

Sietett azonban leszögezni, hogy Ausztria a leghatározottabban elítéli a Putyin-rezsim Ukrajna elleni háborúját, és nem maradhat semleges az emberi jogok és általánosságban a nemzetközi jog megsértésével szemben.

A NEOS párt éppen a szolidaritás kinyilvánításának szükségességére hivatkozva sürgette Zelenszkij felszólalását a bécsi törvényhozásban is.

Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament néppárti (ÖVP) elnöke dodonai módon foglalt állást. Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva azt hangoztatta: kész felkérni Zelenszkijt arra, hogy a bécsi parlament képviselői előtt is tartson beszédet, ennek előfeltételéül ugyanakkor azt szabta, hogy valamennyi parlamenti frakció egyetértsen ezzel.

Ugyan megoldás egyelőre még nem született, azt azonban a hét elején Bécsben hivatalosan bejelentették:

Karl Nehammer osztrák kancellár a napokban Ukrajnába látogat, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Elmondta: célja az, hogy hazája részéről továbbra is biztosítsa a humanitárius és politikai támogatást Ukrajnának. Ausztria eddig 17,5 millió eurót bocsátott az ország rendelkezésére a külföldi katasztrófák áldozatait segítő alapból, valamint 10 ezer sisakot és 9100 golyóálló mellényt küldött polgári használatra.

Földgázellátási válságterv lépett életbe Ausztriában és Németországban. Mindkét kormány szerint csak elővigyázatosságról van szó, de egyúttal felkészülnek arra az esetre is, ha Oroszországgal megrekednének a tárgyalások. Moszkva ugyanis a nyugati szankciókra válaszul áprilistól rubelben kérné a földgáz és a kőolaj árát a barátságtalannak minősített országoktól, igaz, időközben finomítottak a terveiken.

A német kormány klímaváltozás ellen tett lépései – eredetileg erről szólt volna a külügyi és a gazdasági energiacsúcs kedden. A berlini tanácskozásra azonban igencsak rányomta a bélyegét az ukrajnai háború fenyegetése.

„A háború kapcsán előállt helyzet egyben csökkenti a gáztól való függőségünket is. Ez új elem, hogy hogyan lehet mihamarabb megszabadulni ettől az energiahordozótól” – mondta a gazdasági minisztérium államtitkára.

Az Ukrajna ellen indított háború miatt mélypontra zuhantak az európai államok és Oroszország kapcsolatai.

A nyugati szankciókra válaszul Moszkva a múlt héten azt közölte: Áprilistól csak rubelben fogadja el a földgáz és olaj ellenértékét a barátságtalannak minősített országoktól.

Ezt a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-es csoport tagállamai visszautasították. Az orosz kormányzat ezután szerdán úgy pontosított, hogy az átmenet fokozatos lesz.

A növekvő bizonytalanság miatt a német kormány életbe léptette a földgázellátási válságtervet – erről már a gazdasági miniszter számolt be szerda délelőtt.

Ez egy monitoring rendszer, a helyzet alakulásának figyelemmel kíséréséről van szó. A rendelet értelmében válságstáb áll fel a minisztériumban, vagyis most formálissá válik, amit az elmúlt hónapokban egyébként is csináltunk – mondta Robert Habeck, aki szerint az ellátás biztonsága jelenleg garantált, és minden szállítmány a szerződések szerint érkezik, ugyanakkor azt is kérte, lehetőség szerint mindenki spóroljon az energiával, mert mint mondta: „Minden egyes kilowatt számít.”

A német vészhelyzeti terv három lépcsője közül egyedül az utolsó jelent állami beavatkozást – amennyiben a gázellátásban súlyos zavarok lennének.

Ekkor a háztartások és az egészségügyi intézmények előnyt élveznek az iparral szemben – csakhogy utóbbi önmagában is a német földgáz-felhasználás negyedéért felelős. Az ország erősen függ az orosz energiahordozóktól, és ez a helyzet a legoptimistább becslések szerint sem változhat meg 2024 előtt, ezért

a német vezetés – Magyarországhoz hasonlóan – határozottan elutasít minden olyan szankciós javaslatot, ami az orosz energiaimportot érintené.

Az orosz gáz- és olajszállításokkal kapcsolatos kockázatok miatt a görög kormány rendkívüli értekezletre hívta az ország energia-szolgáltatóit. A francia energiahatóság pedig nyugalomra intette a lakosságot, mondván: a gáztárolók fel vannak töltve, így az ellátás továbbra is biztosított.

Lengyelország azonban azonnali, radikális szakítást akar az orosz energiafüggőséggel. Mint Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdán fogalmazott: a legradikálisabb európai terv keretében még az év végéig megszüntetnék a kőolaj importját, sőt, a szénbehozatalt már most tavasszal leállítanák. A kormányfő ezen felül a földgáz-vásárlásokat is le akarja állítani az év végéig Oroszországból. Igaz, e téren nincs nehéz helyzetben, mivel a tervek szerint ősszel elkészül a csővezeték, amin norvég gáz érkezhet Lengyelországba.