tóth gabi
A Momentum-szövetséges Hadházy elítéli a „kollaboránsokat”, akik parlamenti „kamuállásokat” fogadnak el.
A Momentum-szövetséges Hadházy elítéli a „kollaboránsokat”, akik parlamenti „kamuállásokat” fogadnak el, Fekete-Győr azonban frakcióvezetői posztjával büszkélkedik, és komoly országgyűlési munkát ígér. Tordai Bence nekiment az LMP-nek, Schiffer András pedig azzal vágott vissza, hogy a Párbeszéd „már 2014-ben felkéredzkedett a Gyurcsány Ferenccel súlyosbított listára”.
A Momentum Mozgalom történetünk első parlamenti képviselőcsoportja vezetőjének választott – tudatta közösségi oldalán Fekete-Győr András kedd este, hozzáfűzve, „felelősséggel tartozunk a hazánkért és a magyarság haladásáért, ezért a Momentum megválasztott országgyűlési képviselői, velem együtt, felveszik a parlamenti mandátumaikat”. „Nem üldögélni megyünk a parlamentbe, hanem alternatívát mutatni. (…) Én ezt a munkát pont olyan komolyan veszem majd, mintha kormányoznánk. Nyilvánvaló: most az ellenzék nem állt arra készen, hogy átvegye a kormányrudat Orbán Viktortól. Ennek is köszönhető a választási eredmény.
De készen kell állnunk, mert ez a rendszer fenntarthatatlan, így előbb vagy utóbb össze fog omlani” – biztatta követőit Fekete-Győr.
A Momentummal két éve szövetségben lévő Hadházy Ákos ugyanakkor óva inti a baloldali képviselőket attól, hogy „kollaboránsokként” részt vegyenek az országgyűlési „színjátékban”, például bejárjanak a törvényjavaslatok vitájára, vagy „parlamenti kamuállásokat” fogadjanak el. Még egy listát is megosztott a frakcióvezetők, bizottsági tagok juttatásairól, híveit hergelendő. Az inkább az utcai politizálásban hívő Hadházyt a konfliktus eltávolíthatja a Momentumtól, holott 2020. november 12-én a szövetségkötést bejelentő Fekete-Győr még azt írta, „a tapasztaltabbaktól tanulni kell, és azokkal, akikkel hasonlóan gondolkodunk a világról, azokkal össze kell fogni. Szél Bernadettre, Hadházy Ákosra és Szabó Szabolcsra ez maximálisan igaz”. Persze, előrelátását már az is erősen megkérdőjelezi, hogy ugyanebben a posztjában a Momentum elnöke úgy fogalmazott, „Orbán Viktor a 2022-es bukásától reszkető kézzel rángatja
a kormányrudat”.
Törésvonalak máshol is látszanak. Tordai Bence – aki Karácsony Gergelyt követheti a Párbeszéd társelnöki posztján – a Telexnek az LMP-ről kijelentette: „Mi onnantól kezdve nem tudjuk lekövetni szemmel az ő mozgásukat, hogy egy nagyon szoros szövetségbe álltak össze a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val. Azzal nekünk nehéz mit kezdeni, hogy valaki egy pártot, amely önmagát a Gyurcsány által vezetett kormánnyal szemben meghatározva jött létre, bevisz a DK zöldtagozatának, és szerintem a szavazóik sem nagyon tudják ezt követni.”
Schiffer András, az LMP alapítója, egykori elnöke úgy reagált: „Mondja ezt annak a pártnak az akárkije, amelyik annak köszönheti létezését, hogy miután kivált a Gyurcsány által vezetett kormánnyal szemben meghatározva létrejött pártból, már 2014-ben felkéredzkedett a Gyurcsány Ferenccel súlyosbított listára, és arra a pártra mondja, amelyik ezt végül csak 2022-ben tette meg. Legalább a népszórakoztatásról gondoskodnak.” Ungár Péter, az LMP listavezetője pedig megállapította: „Kevés szánalmasabb és fölöslegesebb, az ellenzék teljes hasztalanságát igazoló dolgot tudok elképzelni, mint ha a negyedik kétharmadot hozó súlyos vereség után két héttel a parlamenti küszöböt együtt jelenleg át nem lépő két zöldpárt egymással kezd el keménykedni.”
„Örülünk, hogy a Párbeszéd a tizedik születésnapján úgy döntött, egyszer elindul önállóan egy választáson, tényleg nagy dolognak tartjuk, de szerintünk ez most kevésbé érdekli és még kevésbé nyugtatja meg a választókat” – ironizált Ungár annak kapcsán, hogy Tordai közölte, pártja külön listával indul majd az EP-választáson. Önvizsgálatot javasolt Tordaiéknak, részben Karácsony visszalépése miatt.
A főpolgármestert egyébként is mind többen teszik meg bűnbaknak, Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvéd barátja például leszögezte: „Karácsony Gergely elárulta az ellenzéki közösséget azzal, hogy visszalépett, így nem tudhatjuk, végül ki nyerte volna meg a második fordulót, ha mind állva maradnak. Azonban ne hánytorgassuk már fel utólag Márki-Zay Péternek, hogy élt a lehetőséggel. Az a személyes teljesítménye volt, hogy előbb lenyomta Jakab Pétert, majd visszalépésre késztette Karácsonyt, majd legyőzte végül – sajnos – Dobrev Klárát” – sajnálkozott az elítélt adócsaló politikus.
A napi politikába lendületesen visszatérő Gréczy Zsolt a gyurcsányozókat bírálta, szerinte „ha a 4×100-as váltó csalódást okoz és lecsúszik a dobogóról, nem a legjobb időt úszó versenyzőt cserélik le, hanem a gyengébben teljesítőket kérik számon. És a szövetségi kapitány, aki a felkészülést vezényelte, sem azt mondja sértetten, hogy ezek nem tudnak úszni, és új váltót szervezek olyanokból, akik még medencét sem láttak, hanem vállalja a felelősséget, bocsánatot kér és távozik” – szúrt oda az új párt alapításába kezdő Márki-Zaynak.
Pikó András, Józsefváros baloldali polgármestere a Merce.hu-n azt fejtegette, megérti, de megengedhetetlennek tartja az ellenzéki vezetők „bénultságát”. Példaképül pedig éppen Orbán Viktort állította, aki „2002-ben, egy nem várt vereségből felállva hetek alatt képes volt az ellenzéki parlamenti politizálás határain messze túlmutató választ adni híveinek”. Pikó szerint most „az elveszített 850 ezer szavazó, az ellenzéki összefogás politikai haszna, a felkínált társadalmi program és jövőkép minősége és az ellenzék által használt politikai eszköztár hatástalansága” azok a kérdések, amelyeket meg kellene válaszolni.
A bukott kormányfő az ellenzék terhe
Az ellenzéki választók háromnegyede szerint Gyurcsány visszavonulása javítana a kormányváltás esélyein – írta a 24.hu, az Iránytű Intézet kutatására hivatkozva. Amikor a vereség személyi felelőseit kellett megnevezni, 26 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindenkit egyformán terhel a felelősség a baloldalon. A leggyakrabban (20, illetve 19 százaléknál) Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc neve került elő, míg Jakab Pétert csak a válaszadók három százaléka nevezte meg felelősként. Arra is rákérdeztek, hogy Gyurcsány hipotetikus visszavonulása javítaná-e az ellenzék esélyeit.
A nem kormánypárti szavazók háromnegyede – pártszimpátiától függően hetven–kilencven százaléka – igennel felelt, és még a DK híveinek 42 százaléka így vélekedik. Márki-Zay Péterrel kapcsolatban megosztottabb volt az ellenzéki tábor: 49 százalék szerint Márki-Zay visszavonulása az országos politizálástól javítaná esélyeiket, 46 százalék szerint azonban nem. Az átlagnál nagyobb arányban értettek egyet az állítással a Mi Hazánk, az MSZP–Párbeszéd és a DK szavazói, a legkevésbé pedig a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt és a Jobbik hívei.