Márki-Zay és csapata csúcsra járatta a háborús propagandát.

Személyes tárgyalást is meg akart szervezni a baloldal kampánystábja a miniszterelnök-jelöltjük és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Ez végül nem jött létre, de a háttéregyeztetések is a magyar választásokba történő példátlan beavatkozásnak minősülnek, hiszen az ukrán fél a baloldal győzelmét kívánta elősegíteni. A Mediaworks Hírcentruma összeállításában felidézte a háttértárgyalások legfontosabb mozzanatait és a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének ezzel kapcsolatos nyilatkozatait.

Márki-Zay Péter és az ukrán elnök stábja nemcsak egyeztetett, hanem személyes találkozót is össze akartak hozni Kijevben a baloldal miniszterelnök-jelöltje és Zelenszkij között, nem elégedtek volna meg az online kapcsolatfelvétellel.Erről maga Márki-Zay beszélt Fiala János KeljfelJancsi című műsorában. A 168.hu portálon elérhető videóban a bukott baloldali jelölt azt fejtegette, hogy ő kampányszempontok miatt ellenezte a találkozót, de a stábja jó ötletnek tartotta, mert szerintük beleillett volna a „Nyugat vagy Putyin” baloldali narratívába, amit a választás egyik tétjeként hangoztattak.Korábban még tagadni próbálta Márki-Zay a kapcsolatfelvételt is, majd előbb a kampányfőnöke, aztán ő maga is lépésről lépésre elismerte, hogy egyeztettek és tárgyalni akartak Zelenszkij ukrán elnökkel.

A pesti értelmiség nem érti

De nézzük, mit is mondott szerdán Fiala János műsorában a hódmezővásárhelyi polgármester erről a kérdéskörről!„De ugye a Zelenszkij-sztorit elmondtam, hogy a kampánystábunk az be volt lelkesedve, hogy a Zelenszkijjel beszéljek Zoomon, hogy beszéljünk így interneten, és ezt majd felveszik, és milyen jó lesz, hiszen mi ugye a Putyin, a mi kampánystábunk, az a Putyin-narratíva. Kelet vagy Nyugat, Európa vagy Putyin, és akkor erre fölépítve, milyen jó lesz, amit el kell beszélnünk. Én meg vitatkoztam velük, mert mondtam, hogy gyerekek, hát így is azzal támadnak, hogy katonákat, sőt, nem is katonákat, gyerekeket akarok vinni meghalni Ukrajnába. Mondom, a Fidesz mit fog kihozni abból, hogyha ti összehoztok egy találkozót az interneten keresztül Putyinnal (itt Zelenszkijt akart mondani – szerk.). Olyan is volt, aki egyébként azt akarta még az utolsó héten is, hogy én föltétlenül menjek el Kijevbe. Mondtam nekik, hogy hát mondom, egyrészt itt kell kampányolni, másrészt mondom, a Fidesz mire használná ezt ki? Könyörgöm.”

(Az alábbi videóban 1:57-nél hallható.)

Márki-Zay szavaiból egyértelmű, hogy személyes találkozót akartak összehozni az ukrán államfővel a magyar választási kampány finisében.A miniszterelnök-jelölt állítása szerint nem értett egyet a kampánystáb ötletével, de a „pesti értelmiségiek” nem értették meg. Idézzük ismét a műsorból Márki-Zay mondatait:Tehát, hogy vannak ilyen tényleg pesti értelmiségnek kell, hogy mondjam, akik nem értették meg, hogy ebben a Fidesz-gonosz rendszerében bármily szép, szívből jövő gesztus is az ukránok irányába az, hogy én mondjuk odamegyek és beszélek velük, és nem tudom mi. De hogy a Fidesz pont azt fogja kihasználni arra, hogy azt mondja, hogy tessék, ott van, hát viszi a magyarokat meghalni. Szóval, hogy ezt nem értették, sajnos ilyen is van benne.

Kapcsolatfelvétel az ukrán elnök stábjával

Érdemes felidézni az ügy előzményeit, ahogy a baloldal kampánycsapata előbb tagadta, terelt, majd elismerte a kapcsolatfelvételt.A Magyar Nemzet még a kampány finisében értesült arról, hogy az ukrán külügy nemtetszését váltotta ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter március 21-én a külügyminiszteri tanácson, Brüsszelben tett kijelentése, amely szerint Magyarország ellenzi a repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett és a békefenntartónak minősített szárazföldi alakulatok küldését.Szijjártó az ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem is engedi át a fegyverszállítmányokat Magyarország területén.

A magyar diplomácia vezetőjének állásfoglalása után Dmitro Kuleba külügyminiszter felhívta a budapesti ukrán nagykövetet, és Ljubov Nepopnál arról érdeklődött, hogy miként lehetne elősegíteni a baloldali ellenzék választási győzelmét.A Magyar Nemzet ezt követően nemzetbiztonsági forrásból megtudta, hogy Márki-Zay Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között meg is történt a kapcsolatfelvétel.A fentiek ismeretében vált érthetővé, miért is intézett olyan éles támadást az ukrán elnök Orbán Viktor ellen az Európai Tanács brüsszeli ülésén, amikor a diplomáciában szokatlan módon szólította meg a magyar miniszterelnököt:Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, kivel vagytok… Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban…Nem meglepő Zelenszkij és Márki-Zay színfalak mögötti együttműködése, hiszen a baloldal kormányfőjelöltje többször nyilatkozott arról, hogy a kemény szankciók elrendelése mellett fegyvereket és magyar katonákat küldene Ukrajnába. Az a körülmény sem  elhanyagolható, hogy mindketten főként a most regnáló amerikai adminisztráció kottájából játszanak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az első hírek után azt nyilatkozata: a baloldal miniszterelnök-jelöltje megegyezett Ukrajna elnökével, hogy amennyiben a baloldal nyerne, azonnal megkezdenék a fegyverek szállítását, de a gáz- és olajszállításra vonatkozó szankciókat is megszavaznák.Az ügy kapcsán Zaránd Péter, Márki-Zay kampányfőnöke reagált a Telexnek, és a válaszával nem oszlatta el a felmerülő kételyeket. Mint fogalmazott: Márki-Zay Péter Twitter-posztja, ahogyan semmilyen háttértárgyalása sem jelent biztonsági kockázatot a magyar emberek számára. A válaszból tehát kiderült, hogy a baloldal háttértárgyalásokat folytat az ukrán vezetéssel, azonban ezek tartalmáról nem jelent meg nyilvános információ.

Továbbra is a „mi háborúnk”

A múlt vasárnapi élő Facebook-videójában Márki-Zay elismerte, hogy egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök stábjával.Már ekkor is azt fejtegette, hogy bár nagyra becsüli Zelenszkij elnököt, elmondta a kampánystábjának, ha egy ilyen beszélgetést megszerveznének, „a Fidesz-propaganda azt fogja hazudni, hogy most szervezi, hogy katonákat küldjünk oda”.

Hát ettől függetlenül ők megszervezték akkor már, amikor én elmondtam nekik, hogy ez mennyire rossz ötlet, úgyhogy szerettünk volna beszélni Zelenszkij úrral. Azért nem sikerült, mert bombariadó volt Kijevben. Egyébként nagyon nagy örömmel beszéltem volna vele, és attól függetlenül, hogy a kampány szempontjából én elmondtam, hogy mennyire rossz ötletnek látom, és a kampánytanácsadók sajnos nem értették meg– részletezte a történteket Márki-Zay Péter az alábbi videóban.
Megerősítette azt a korábbi kijelentését is, amely szerint Ukrajna a „mi háborúnkat vívja”, és azt hangoztatta, hogy bármilyen segítséget megadnának Zelenszkijéknek.

A baloldal és az ukrán államfő stábja közötti egyeztetések azt is jelentik, hogy ezzel Ukrajna példátlan módon avatkozott bele a választási kampányba.Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a napokban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent a magyarországi baloldal veszélyes politikája. Ukrajna és Oroszország új szintre emelte az információs háborút. 

Vörös foltok a földön, mozdulatlan testek, szétszórt csizmák, megégett ruhadarabok, kiégett harceszközök, füst, borult égbolt, remegő kép, jajveszékelés, ordítozás, tompa robbanások. Effajta „hozzávalókból” áll össze az orosz–ukrán háború miatt újra reflektorfénybe kerülő műfaj, a háborús tudósítás. De vajon mennyire lehet hinni ezeknek?

Oroszországtól egyáltalán nem új dolog az információs hadviselés – dezinformáció, hamis hírek – bevetése katonai beavatkozások idején. Számos szakértő emlékeztetett már rá, hogy a 2008-as orosz–grúz háború hibrid hadviselésében feltűnt kampányok is mennyire hatékonyak voltak, illetve alapvetően a Krím 2014-es annexiójakor szintén az orosz félnek kedvező helyzetet teremtettek. 

Ismert fegyver

Az ukrajnai háború első időszaka ugyanakkor nagyban különbözött az előzőkben tapasztaltaktól. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője lapunknak elmondta, hogy az orosz információs gépezet működése kétségtelenül az ukrajnai háború kirobbanását megelőzően, és annak kezdeti szakaszában kevésbé volt hatékony. Ugyanakkor az ellenfél, Ukrajna is kompetensebb, mint Grúzia vagy a krími lakosság volt 2008-ban, illetve 2014-ben.

Ennek oka – az eltelt idő és technológiai fejlődés mellett – az a szakértő szerint, hogy az ukrán lakosságot jól felkészítették, illetve eleve kevésbé szimpatizált Oroszországgal.

Egy másik, az Atlantic által megszólaltatott szakértő szerint az orosz információs hadviselés hiányosságaira további magyarázat lehet, hogy a nyugati közvélemény is fel volt készülve az orosz dezinformációs kísérletekre. Részben emiatt kophatott ki a Vlagyimir Putyin elnök kezdeti szóhasználatában folyamatosan előforduló „nácitlanítás” is – az ezekkel kapcsolatos kísérletek a nem orosz hírfogyasztóknál nem értek célt.

Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyon következetesen kommunikál a háború kezdete óta, még az oroszokat (pl. a katonák anyjait) is megszólítva, ami a nemzetközi szimpátiát mindenképp az ukrán fél felé billenti.

Oroszország ugyanakkor „hazai pályán” eredményesebb, jól kontrollálja a háborút – avagy az általuk használt kifejezés szerint különleges katonai műveletet – kritizáló hangokat. Jól szemlélteti a szigort annak a tanárnak az esete, aki az iskolai órák közötti szünetben azt mondta a tanítványainak, hogy Ukrajna egy Oroszországtól különálló ország, mire néhány nappal később őrizetbe vették, és nagyjából 130 ezer forintnak megfelelő rubelre bírságolták az Orosz Fegyveres Erők nyilvános rágalmazásáért. Példája nem egyedüli; a Putyin elnök által márciusban aláírt törvény – mely szerint 15 év börtönbüntetésre ítélhető az, aki a Kreml különleges katonai művelettel kapcsolatos narratíváját hamisként hirdeti – alapján az orosz OVD-Info emberi jogi szervezet szerint mintegy 400 esetben született elmarasztaló ítélet orosz állampolgárokkal szemben.

Új terep: a közösségi média

A videók közösségi médiában történő terjedése, terjesztése külön tényezőnek tekinthető az információs hadviselésben. Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social alapító-ügyvezetője lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy a háború alatt a befolyásolás érdekében egészen váratlan platformokat is felhasználnak a felek: 

a nyugati narratívát orosz nőknek társkereső platformokon továbbítják, valamint a Google különböző helyszínekkel kapcsolatos szolgáltatásában (Google Places) a háború helyszíneivel kapcsolatos történések részleteit helyezik el, megkerülve ezzel az orosz cenzúrát.

Forgács Mariann szerint a hagyományosabbnak nevezhető csatornák üzemeltetői, azaz a Facebookot fejlesztő Meta, illetve a TikTokot fejlesztő ByteDance a háború elején nem voltak kellően körültekintők az álhírek kiszűrésében. A TikTok esetében a szakértő hangsúlyozta, hogy a nagyszámú fiatal felhasználó miatt különösen lesújtó volt, hogy a háború első napjaiban ezek a sérülékeny csoportok szűretlenül kapták a – gyakran brutális és megrázó – tartalmat.

Az alapvető etikai, akár kegyeleti szabályok megsértése ugyanakkor mindkét oldalon megfigyelhető: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Instagram-hírfolyamába is feltöltöttek olyan fotókat, amiken a háttérben halottak fekszenek.

Forgács Mariann hangsúlyozta, hogy a tartalmak megosztásánál rendkívül fontos a megfelelő forráskritika: amennyiben nem állnak rendelkezésre eszközök vagy ismeretek egy forrás valódiságának megítéléshez, úgy a tartalmat inkább ne osszuk tovább.

Bizonyíték lehet

A videókon hanggal vagy arccal megjelenő személyek, és az általuk elkövetett kegyetlenségek az elkészült és publikált videók a megosztással számos szerverre felkerülnek, így a későbbiekben is lehívhatók, adott esetben bizonyítékok is lehetnek. Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ugyan a közösségi médiában terjedő háborús videók nemzetközi vagy nemzeti büntetőbíróságok, törvényszékek előtti, bizonyítékként történő felhasználására ismeretei szerint még nem volt példa, 

akár a Nemzetközi Büntetőbíróság, akár az egyes ügyek kivizsgálásával megbízott más fórumok szakértőket fognak kirendelni a képsorok hitelességének igazolására, és a lehetőleg nemzeti bíróságok előtt folytatandó büntetőeljárások támogatására.