Macron és Le Pen: Kezdődik a végső összecsapás

Szoros verseny várható a francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában, sok múlhat a ma esti, televíziós vitán is. A közvélemény-kutatók közben azt próbálják megjósolni, hogyan szavaznak a radikális baloldaliak.

Jobb teljesítményre számítanak a jobboldali elnökjelölttől, mint az öt évvel ezelőtti vitában, az urnáknál döntő lehet, hogyan szavaznak Mélenchon hívei.

Komoly kihívással néz szembe Emmanuel Macron a Le Monde szerint, ma tartják ugyanis a francia választások két fordulója közti hagyományos jelölti vitát. A hivatalban lévő elnök ugyanazzal az ellenféllel néz szembe, mint öt éve, ezúttal azonban kevésbé kényelmes pozícióból indul neki az összecsapásnak Marine Le Pennel, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnökével. A lap felidézte, hogy a 2017-es tévévitában a jobboldali jelölt összeszedetlen volt, nemrég politikai pályafutása legnagyobb hibájának nevezte akkori szereplését.

Az elmúlt hetekben az is foglalkoztatta a francia közvéleményt, ki vezeti majd a vitát, és mint kiderült, ez egyáltalán nem konfliktusmentes kérdés. Múlt hétfőn Jordan Bardella – aki Le Pen jelöltségének bejelentése óta ügyvivő elnökként vezeti a Nemzeti Tömörülést – kifogásolta, hogy Anne-Sophie Lapix moderálja a vitát, szerinte ugyanis valahányszor a France 2 sztárműsorvezetője Marine Le Pennel beszél, nem tudja leplezni az iránta érzett megvetését, láthatóan ellenséges a politikussal szemben. A vita vezetőjének kiválasztása hagyományosan a két jelölt konszenzusával történik, két másik női műsorvezető is a kalapban volt.

A friss felmérések egyöntetűen azt mutatják, hogy Emmanuel Macron nyerheti meg a második fordulót vasárnap. Az OpinionWay-Kéa elmúlt napokban végzett kutatása szerint Macron 56, Le Pen pedig 44 százalékra számíthat, de olyan felmérések is készültek a múlt héten, amelyek szorosabb győzelemről szólnak (Macron 53, Le Pen 47 százalék),

Mindkét jelölt törekszik arra, hogy a saját táborán túli szavazókat is megszólítson a második forduló előtt. Több kieső jelölt, így a republikánus Valérie Pécresse és a zöldpárti Yannick Jadot is arra biztatta támogatóit, hogy szavazzanak Macronra a döntőben. Éric Zemmour jobboldali publicista Le Pen felé terelné a híveit, míg a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon azt mondta, hogy ne szavazzanak Le Penre. Az IFOP felmérése szerint – amely egyébként egészen szoros, 51–49 arányú győzelmet jósol Macronnak – a választók többnyire követik az első fordulóban támogatott jelöltjük javaslatát, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet.

A leglényegesebb kérdés, hová szavaznak az első fordulóban 21,95 százalékot elérő Mélenchon támogatói. Sajtóelemzések szerint mindenképpen dilemmával találják szembe magukat, hiszen alapvetően mindkét jelölt túl jobboldali számukra. Macron mellett számukra az a régi reflex szól, hogy „meg kell állítani a szélsőjobboldalt”, egyébként elutasítják az elnök neoliberálisnak tartott politikáját. Míg a baloldalon őt a „gazdagok elnökének” tartják, addig Le Pen nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy maga mellé állítsa az eliteket elutasító baloldaliakat.

Kampányában azért hagyományos témái, mint a bevándorlás és az iszlamizáció visszaszorítása mellett azzal is sokat foglalkozott, hogy – ahogyan azt kutatások is igazolják – sok franciát nagyon aggaszt az anyagi helyzetének romlása, pénze értékének csökkenése. Az IFOP szerint Mélenchon hívei­nek nagyjából fele nem megy el szavazni a második fordulóban, harmaduk Macronra, 23 százalékuk pedig Le Penre fog voksolni.

Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.

„Természetesen vitatom a vádakat, amelyekről nincs is tudomásom, s ez már önmagában problémát jelent jogállami szempontból, miután semmilyen bizonyítékot, semmilyen részletet nem adtak át nekem, a kéréseim ellenére” - mondta újságírói kérdésre Le Pen hat nappal az elnökválasztás második fordulója előtt a nyugat-franciaországi Saint-Pierre-en-Auge településen tett látogatásán.

A Mediapart francia tényfeltáró portál szombat este tette közzé az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik újabb jelentését, amelyet az AFP hírügynökség értesülése szerint március 11-én kapott meg a párizsi ügyészség, az Európai Parlament pedig a következő hetekben fogja kérni az összeg visszafizetését.

Az OLAF 2016-ban indított vizsgálatot és 2021 márciusában írásban kérdezték ki Marine Le Pent a 617 379,77 eurós összegről a Médiapart szerint.

A jelentés szerint Marine Le Pen 2004 és 2017 közötti európai parlamenti képviselősége idején nem jogszerűen használt fel 136 993,99 eurónyi brüsszeli forrást, míg apja, Jean-Marie Le Pen 303 545,76 eurót sikkasztott el. A jelentés egy harmadik képviselőjét is említi a pártnak, Bruno Gollnischt 43 257 euró törvénytelen elköltésével gyanúsítják, míg a párt alelnöke, Le Pen volt élettársa, Louis Aliot 2493,22 euróval nem tudott elszámolni. A Nemzet és Szabadság Európája elnevezésű jobboldali pártokat tömörítő csoport ellen pedig 131 089 euró elsikkasztása a vád.

A Mediapart szerint a jelentésben felsorolt tények büntetőjogi eljárást vonhatnak maguk után a volt képviselők ellen az uniós források nem jogszerű felhasználása miatt. Az OLAF „csalást, hamisítást, bizalommal való visszaélést és sikkasztást” említ az európai közpénzeknek a nemzeti politikával kapcsolatos vagy személyes felhasználása miatt, túlszámlázásokkal vagy fiktív szolgáltatások kiszámlázásával a Nemzeti Tömörüléshez közelálló cégek által.

A cikk példákat is említ: az Európai Parlament több mint 23 ezer eurót térített vissza promóciós tárgyakért (táskák, tollak, kulcstartók), amelyek a Nemzeti Tömörülés elődjének, a Nemzeti Frontnak a székházába szállítottak ki a 2014-es lyoni pártkongresszus előtt. Ugyanebben az évben Marine és Jean-Marie Le Pen is bemutatott egy 5 ezer eurós számlát egy olyan saját internetes oldal létrehozásáról, amely a cikk szerint soha nem létezett. A pártalapító Jean-Marie Le Pen 2016-ban néhány nappal szilveszter előtt 129 üveg bort és pezsgőt rendelt több mint 8 ezer eurós értékben, s a számlát az Európai Parlamentnek nyújtotta be. A szállítmányból 113 üveget közvetlenül a Le Pen család egyik villájába szállítottak ki, s Jean-Marie Le Pen „egyetlen bizonyítékkal sem szolgált arról, hogy a rendelésnek köze lett volna európai parlamenti tevékenységéhez” - írta a Mediapart.

Marine Le Pen esetében a cikk megemlít egy 2010-ben benyújtott visszatérítési kérelmet 5 ezer eurós értékben szállodai számlákról a párt 13 vezetőjének. Egyikőjük maga fedte fel az OLAF-nak, hogy az utazáson valójában a pártelnökségi választást készítették elő.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint „a franciák nem fognak az Európai Unió és az európai intézmények csapdájába esni, amelyek beavatkoznak az elnökválasztási kampányba azért, hogy tönkretegyék Marine Le Pent”. A pártelnök vasárnap az Európa1 rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában beszélt erről.

Marine Le Pen ellen 2017 júniusa óta már folyik egy eljárás a pártja állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állásainak ügyében, amelyben közpénzek elsikkasztásával vádolta meg a párizsi ügyészség.

Az Európai Parlament szerint Marine Le Pen több év alatt 339 ezer eurót fizettetett ki Brüsszellel az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem a pártnak dolgozott. Catherine Griset 2010 és 2016 között volt papíron a pártvezér brüsszeli munkatársa, valójában azonban ő Le Pen személyi asszisztense és kabinetfőnöke évtizedek óta. A gyanú szerint a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés elődpártja) mintegy húsz alkalmazottját - uniós parlamenti asszisztensi szerződésekkel lefedve - brüsszeli pénzekből fizették ki.
 Emmanuel Macron francia államfő újraválasztása esetén közvetlenül a miniszterelnök lesz felelős a ökológiai változtatásokért, annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felgyorsuljon - ígérte meg szombaton az elnök a dél-franciaországi Marseille-ben tartott nagygyűlésén. Kihívója, a szuverenista Marine Le Pen eközben egy vidéki látogatásán úgy fogalmazott, hogy „a legelesettebbek családanyája” kíván lenni, ha elnöknek választják.

Emmanuel Macron a több mint egyórás beszéde felét a környezetvédelmi kérdéseknek szentelte a második legnagyobb francia városban, amelynek nemzetgyűlési képviselője az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a szavazatok 22 százalékával harmadik helyen végzett baloldali szuverenista Jean-Luc Mélenchon, s akinek a programjában hangsúlyos szerepet kapott az úgynevezett „ökológiai tervezés”.

A radikális baloldali jelölt választóinak meghódítása a két forduló közötti kampány egyik legfőbb tétje a második fordulóba jutott két jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen számára is. Az Ipsos közvélemény-kutató felmérése szerint a radikális baloldali tábor megosztott, 34 százalékuk várhatóan Macront fogja támogatni, 30 százalékuk feltételezhetően Le Penre szavaz, 36 százalékuk pedig valószínűleg otthon marad a második fordulóban.

„A következő öt évben vagy ökológiai politikát folytatok, vagy semmilyet” - jelentette ki Macron a több ezer ember előtt tartott szabadtéri kampánygyűlésén. Elmondta, hogy nem az elmúlt öt év politikáját kívánja folytatni újraválasztása esetén, hanem „teljes megújulást” javasol, mert „meghallotta az első forduló üzenetét”.

Miközben a klímaváltozás elleni küzdelem az első fordulót megelőző kampány témái között egyáltalán nem szerepelt, újraválasztása esetére az elnök most az ígérte, hogy a miniszterelnök lesz közvetlenül felelős az „ökológiai tervezésért”, és a kormányfő munkáját két „erős miniszter” fogja segíteni. Az egyik az energetikai tervezését lesz felelős, s az ő feladata lesz „Franciaországot az első olyan nagy nemzetté tenni, amely nem használ többet se olajat, se gázt, se szenet”.

A másik miniszter „a területi ökológiai tervezésért” lesz felelős, ő fogja egy decentralizált menetrend szerint megtervezni a hétköznapi életben a közlekedési eszközök lecserélését, a beruházásokat a vasúti és folyami teherszállításba, felgyorsítani a lakóházfelújítási programokat, s azok számát öt év alatt évente legalább 700 ezerre növelni, valamint a víz, a levegő és az élelmiszerellátás minőségének javításáért dolgozni - ígérte meg Emmanuel Macron.

Az elmúlt öt évet illetően az elnök emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 12 százalékkal csökkent, s elutasította azon vádakat, miszerint semmit nem tett a környezetvédelmi kérdésekért.

„Tudom, hogy ez nem elég, kétszer ilyen gyorsan kell haladnunk. Meg fogjuk csinálni!” - tette hozzá, „klímaszkepticizmussal” vádolva Marine Le Pent, aki két nappal ezelőtt jelezte: megválasztása esetén felszámol minden szélerőművet, mert azok „szennyezik a tájakat”.  

A beszéde végén az elnök úgy vélte, hogy a második forduló „civilizációs választás lesz”.

„Nem egyszerűen köztársasági elnököt választunk, hanem civilizációt is: vagy közösen építjük a jövőnket, vagy veszélybe sodorjuk azt” - mondta Macron kihívójának, Marine Le Pennek a programjára utalva.

„Április 24-én népszavazás lesz az Európai Unióért vagy az ellen. Április 24-én népszavazás lesz a környezetvédelemért vagy az ellen. Április 24-én népszavazás lesz a fiatalságért vagy az ellen. Április 24-én népszavazás lesz a köztársasáért vagy az ellen” - hangsúlyozta. „Remélem, hogy április 24. egy új francia és európai korszak kezdete lesz, a remény, az éghajlatvédelem és az ambíció korszakáé” - tette hozzá.

Ezzel egyidőben Marine Le Pen egy kistelepülésen, a Párizstól nyugatra található 3900 lakosú Saint Rémy-sur-Avre-ban tett látogatást, ahol az első fordulóban a választók 37,2 százaléka rá szavazott.

„Önöket fogom képviselni, a legelesettebbeket” - ígérte meg a túl magas járulékokra, valamint a segélyek és a fogyatékosok támogatásainak hiányára panaszkodó helyeiknek a szuverenista jobboldali jelölt.

Marine Le Pen élesen bírálta a szerinte „a demokráciát kevéssé tiszteletben tartó”, radikális jobboldal elleni megmozdulásokat.

„Egy választás eredménye ellen tüntetni mélyen antidemokratikus. Úgy gondolom, hogy a franciák nem tartják kellemesnek azt látni, hogy az utcán vitatják a választásukat, tüntetések formájában” - mondta újságíróknak Le Pen. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer, amelyet Emmanuel Macron testesít meg, „fél, mert azt látja, hogy a nép szeretné átvenni a hatalmat”, és a kormányzat ezért riogat a szélsőjobboldali veszéllyel.

Szombaton országszerte harminc városban tiltakozást szerveztek jogvédő és civil szervezetek a „szélsőjobboldal és annak gondolatai ellen, Marine Le Pen nem mehet az Elysée-palotába” jelszóval. Párizsban a rendőrség szerint 9200-an vonultak fel.

Az Ipsos közvélemény-kutatónak szombaton a France Info hírrádióban és a Le Parisien című napilapban közzétett felmérése szerint az elmúlt napokban valamelyest nőtt a különbség a két jelölt között. Ha most rendeznék a második fordulót, Macron a szavazatok 55,5 százalékával legyőzné Le Pent, aki 45,5 százalékos támogatottságot érne el. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.