kulcsár edina
Biztosítani kellene a civilek evakuálását.
Az orosz erők változatlanul támadják a Mariupolban lévő Azovsztal acélipari üzem területét, ahol katonákon kívül civilek is tartózkodnak, ezért a városban kialakult válságos helyzet rendezésére Kijev külön tárgyalásokat javasol Moszkvának - közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetője, az Oroszországgal tárgyaló kijevi küldöttség tagja vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A Donyeck megyei kikötőváros elfoglalása Moszkva számára kulcsfontosságú a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és Oroszország többi része közötti folyosó megteremtése szempontjából. A legutóbbi jelentések alapján Mariupolban már csak az Azovsztal területét tartják ellenőrzésük alatt az ukrán fegyveres erők, ukrán becslések szerint mintegy kétezer katona és ezer civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben.
A napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”. Ezzel összefüggésben viszont Podoljak arról számolt be, hogy az orosz erők most is megállás nélkül támadják az acélművet bombákkal és tüzérséggel, valamint csapatokat és haditechnikát vonnak a térségbe a gyárterület megrohamozásához.
A tanácsadó szavai szerint Mariupol tekintetében három lépésre van szükség ahhoz, hogy Oroszország megőrizhesse „maradék reputációját”: valódi „húsvéti” tűzszünetet kell életbe léptetni a városnál, haladéktalanul humanitárius folyosót kell nyitni a civilek kimenekítésére, és Oroszország egyezzen bele egy különleges tárgyalási fordulóba, amelynek célja az lenne, hogy kivonhassák onnan a körbezárt ukrán katonákat, valamint fogolycserét hajtsanak végre.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy április 20-án Podoljak és az orosz féllel tárgyaló ukrán delegáció vezetője, David Arahamija, a Nép Szolgája kormánypárt frakcióvezetője kijelentette, hogy készek Mariupolban találkozni az orosz tárgyalóküldöttséggel, és egyeztetni az ukrán alakulatok kivonásáról a városból. Az orosz fél még nem adott választ a javaslatra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, akinek felvetette a mariupoli civilek azonnali kimenekítésének szükségességét és a blokád alatt tartott ukrán katonák kicserélését orosz hadifoglyokra. Az Anadolu török hírügynökség szerint Erdogan kijelentette, hogy Ankara kész megadni a szükséges támogatást az ukrán-orosz tárgyalási folyamathoz. A török vezető azt is kijelentette, hogy biztosítani kell a sebesült ukrán katonák és a civilek evakuálását Mariupolból.
Vasárnap az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arról számolt be, hogy az Azovsztal területét továbbra is körbezárva és tűz alatt tartja az orosz hadsereg, és nehézbombázó repülőgépekkel is intéz légi csapásokat.
Eközben az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon vasárnap hírül adta, hogy nyolc településen állították vissza az ukrán ellenőrzést a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Az ukrán katonaság nem hozta nyilvánosságra, mely településekről van szó.
A kijevi vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 21 800 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 179 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 873 harckocsit, 2238 páncélozott harcjárművet, 408 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 147 rakéta-sorozatvetőt.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva kifejezte Kijev csalódottságát amiatt, hogy Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette, szerinte az Európai Uniónak nem érdemes felvennie Ukrajnát a tagjai közé. „Ezt az álláspontot stratégiai szempontból rövidlátónak tartjuk, és nem felel meg az egyesült Európa érdekeinek sem” - mondta. A szóvivő szerint az ilyen kijelentések figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az EU-t alapító országok lakosságának túlnyomó többsége támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Megismételte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait, miszerint „az ukrán nép túl nagy árat fizet számos európai kormány hibáiért, és elfogult valóságfelfogásuk már Európa politikai és gazdasági meggyengüléséhez vezetett”.
Schallenberg szombaton beszélt arról egy konferencián, hogy rugalmasságra van szükség, és a teljes jogú tagság mellett a csatlakozni vágyó országoknak az együttműködés más módjait kellene felajánlani társulási egyezményeken vagy az Európai Gazdasági Térségen keresztül.
Verescsuk szerint az orosz erők nem engedtek humanitárius folyosót nyitni Mariupolból
Az ortodox húsvét vasárnapján sem sikerült humanitárius folyosót nyitni az Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosból, mert az orosz erők nem szavatolták a tűzszünet bevezetését - állította ki Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap egy tévéműsorban.
Verescsuk szerint António Guterres ENSZ-főtitkárnak fel kell vetnie ezt a kérdést keddre tervezett oroszországi látogatásakor. „Már nem kérjük, hanem követeljük az ENSZ-től, hogy biztosítsa a tűzszünetet és humanitárius folyosó megnyitását Mariupolból és a városban lévő Azovsztal acélműből” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta, hogy jelenleg körülbelül ezer nő és gyermek tartózkodik a gyár területén, rajtuk kívül legalább ötszáz sebesült, közülük mintegy ötvenen azonnali szakképzett segítségre szorulnak.
Az orosz erők számos helyen megerősítették állásaikat és újabb offenzívákra készülnek Kelet-Ukrajnában - közölte pénteken késő este az ukrán vezérkar.
Az utóbbi 24 órában támadások érték Szlovjanszk várost a donyecki régióban, és az orosz katonák megvetették a lábukat Lozova kisvárosban is, amely fontos vasúti csomópont a harkivi térségben.
Ukrán bejelentés szerint az ukrán csapatok vissza tudtak verni több támadást a luhanszki régióban, amelynek nagyjából 80 százaléka már orosz ellenőrzés alatt áll.
Az ukrán vezérkar szerint az orosz hadsereg továbbra is légicsapásokkal támadja Mariupolban az Azovsztal acélművet, ahol több mint kétezer ukrán fegyveres ellenálló rejtőzött el.
Mindezt független forrásból nem lehetett ellenőrizni. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig péntek este azt mondta, a délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán. Az acélműben rejtőző fegyvereseket pedig biztonságosan körülzárták, az orosz beszámoló szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett pénteki éjjeli videoüzenetében, hogy Oroszország - Ukrajna lerohanása után - további országokat akar magának megszerezni. „Minden nemzetnek, amely hozzánk hasonlóan hisz az élet győzelmében a halál felett, most velünk kell küzdenie. Muszáj nekünk segíteniük, mert mi vagyunk most az első vonalban. És ki lesz a következő?” - tette fel a kérdést az ukrán elnök nem sokkal azután, hogy Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy jelezte, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés megszerzése kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez.
Éjjeli videoüzenetében Zelenszkij kitért arra is, hogy Ukrajna szövetségesei „végre” leszállítják Kijevnek a kért fegyvereket, és ezzel több ezer ember életének megmentéséhez járulnak hozzá.
Kijev: az oroszok támadást indítottak a mariupoli Azovsztal acélmű ellen
Az orosz csapatok újraindították a légicsapásokat és megpróbálják lerohanni a mariupoli Azovsztal acélművet, a város védelmének utolsó bástyáját - jelentette ki szombaton a kijevi köztévében Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó.
„Az ellenség megpróbálja teljesen elfojtani Mariupol védőinek ellenállását az Azovsztal térségében” - szögezte le az ukrán politikus.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a napokban arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az acélmű kivételével a várost „felszabadították”, Putyin pedig a kamerák előtt adta utasításba, hogy ne rohamozzák meg az üzemet, hanem zárják körbe, hogy „egy légy se tudjon kijönni”.
Ukrán becslések szerint mintegy 2000 katona és 1000 civil húzhatta meg magát az acélmű területén és az alatta húzódó alagútrendszerben. Aresztovics arról beszélt, hogy a védelem a folyamatos támadások ellenére kitart, és ellentámadásokat is próbál indítani.
Az amerikai külügyi tárca közleménye szerint Antony Blinken külügyminiszter a héten fogadta Washingtonban Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, akit az Egyesült Államok nevében további támogatásáról biztosított. Smihal a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjúban azt állította, teljesen biztos abban, hogy Ukrajna nagyon rövid időn belül győzelmet arat Oroszország felett.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, ez várhatóan nehéztüzérségi ágyúkat, a vontatásukra használható járműveket, tüzérségi töltényeket és drónokat tartalmaz majd. Kanada is jelezte pénteken, hogy nehéztüzérségi fegyverek újabb szállítmányát juttatta el Ukrajnába.
Rakétatámadás érte Odesszát, halálos áldozatok is vannak
Rakétatalálat érte az Ukrajna délnyugati részén fekvő Odesszát, a támadásban hatan meghaltak, köztük egy három hónapos csecsemő, tizennyolcan pedig megsebesültek - közölte Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője szombat délután.
Rakétatámadás érte Odesszát
Fotó: Maksim Voytenko / ANADOLU AGEN
Nem sokkal korábban az ukrán haderő arról adott tájékoztatást, hogy két rakéta csapódott be a fekete-tengeri kikötővárosban, amelyek egy katonai létesítményt és két lakóépületet találtak el. Azt is közölték, hogy az ukrán légvédelem két másik rakétát megsemmisített - jelentette a Reuters hírügynökség.
Az AFP hírügynökség szerint az ukrán légierő a Facebook oldalán viszont azt közölte, hogy az orosz erők rakéták egész sorozatát lőtték ki Tu-95-ös bombázó repülőgépekről, amelyből két rakéta talált el katonai létesítményt, két másik rakéta pedig lakóépületeket, két rakétát pedig az ukrán légvédelmi rendszer lőtt le.
„Az Odessza elleni orosz rakétatámadások egyetlen célja a terror, a megfélemlítés” - írta Twitter-oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, és arra hívott fel, hogy húzzanak „falat a civilizált világ és a barbárok közé, akik békés városokat támadnak rakétákkal”.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy az orosz hadsereg „nagy pontosságú és nagy hatótávolságú rakétákkal” csapást mért az Odessza közelében fekvő katonai repülőtéren létesített jelentős fegyverraktárra, amelynek tartalmát az Egyesült Államok és európai országok szállították az ukrán hadseregnek. Az orosz hadsereg a nap folyamán 22 ukrán katonai célpontot támadott nagy pontosságú rakétákkal, és e támadások során megsemmisített három ukrán fegyver- és lőszerraktárt Kramatorszk és Iljicsevka térségében - tette hozzá a tárca.
Ukrán kormányzók szerint több halálos áldozata van az újabb orosz légitámadásoknak
Halálos áldozata is van a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkot ért orosz légicsapásnak - közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója vasárnap. Harcokat jelentettek Luhanszkból is, ahol ukrán források szerint nyolcan haltak meg légicsapásban.
Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó Telegram-üzenetben azt mondta, a harcok a környéken az ortodox húsvét beköszöntével sem csillapodtak, hozzátéve, hogy Luhanszk térségében a támadások hét templomot rongáltak meg.
A harcok folytatódtak Harkiv megyében is, ahol a kormányzó, Oleh Szinehubov szerint az újabb ágyúzásnak két halálos áldozata és 19 sebesültje van.
A húsvéti ünnepek ellenére a harcok által leginkább sújtott régiókban - Kijev mellett Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában, Harkivban, Mikolajivban, Odesszában, Csernihivben, Lvivben és Herszonban - szombat este héttől - máshol 11-től - vasárnap hajnali 5 óráig tartó kijárási tilalmat hirdettek. Ez idő alatt a templomokat sem lehetett látogatni, elmaradtak a hagyományos húsvéti éjszakai szertartások is.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében azt mondta, felelősségre fogják vonni azokat, akiknek köze volt az Odessza elleni légicsapáshoz. A délnyugat-ukrajnai várost szombaton érte rakétatámadás, amelyben hatan meghaltak, köztük egy három hónapos csecsemő is.
„Nehézfegyverzetre van szükségünk. Amint több fegyverünk lesz, higgyék el, azonnal visszafoglaljuk az ideiglenesen megszállt régiókat” - szögezte le Zelenszkij.
Az elnök vasárnap a Kijevben tartott húsvéti misén az ostrom alatt álló Mariupolra kitérve kijelentette: „a falakat lerombolhatják, de nem lehet elpusztítani azt az alapot, amelyen harcosaink és az egész ország szellemisége nyugszik”.
Moszkva: Az orosz tüzérség és rakéták 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg
Az orosz rakétaerők és tüzérség egységei az éjszaka folyamán 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg - közölte a vasárnap délelőtti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint a szétlőtt célpontok között egyebek között 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktár volt. Elmondta, hogy az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le.
Nagypontosságú földi-föld rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légerő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóaljparancsnokságot, valamint mintegy 150 "nacionalistát" és 40 páncélozott járművet.
Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 551 drónt, 264 légvédelmi rakétarendszert, 2496 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 282 rakéta-sorozatvetőt, 1093 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2343 speciális katonai járművet veszítettek.
A donyecki "népi milícia" 53, a luhanszki pedig 16 ukrán katona elestéről számolt be az elmúlt nap folyamán. A donyecki hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán ukrán részről 41 alkalommal nyitottak tüzet a Moszkva által függetlennek elismert entitás területére, 277 lövedéket kilőve. A támadások következtében egy ember életét vesztette, hárman pedig megsebesültek, 31 lakóépület és két szociális létesítmény megsérült.