Két és fél millió új szavazót szerzett Marine Le Pen

Tibaud Gibelin francia politológus, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója a Magyar Hírlapnak elemezte az eredményeket és a közelgő törvényhozási választások kilátásait.

– Mit mutatnak az eredmények?

– Marine Le Pen sokkal jobb eredményt ért el, mint az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson, két és fél millióval több szavazatot kapott. Macron ezzel szemben kétmilliót vesztett. Ennél is érdekesebb azonban a voksok társadalmi megoszlása. Macron és Le Pen fej fej mellett vannak a huszonöt és hatvan év közti választók közt. Az aktív réteg tehát egyaránt szavaz mindkettejükre, míg a hetven évnél idősebbek hetvenegy százaléka inkább Macront választotta. Az elnök emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, ez pedig azokat, akik már most nyugdíjasok, értelemszerűen kevésbé aggasztja, mint az aktív dolgozókat. Le Pen többséget szerzett az alkalmazottak és a munkásosztály körében, míg a legjobban fizetett szakmákban dolgozók túlnyomórészt Macronra szavaztak.

– Marine Le Pen többséget szerzett a tengerentúli területeken, például Martinique, Guadeloupe, Francia Guyana megyékben. Mi ennek az oka?

– Öt év alatt Le Pen meg tudta fordítani az erőviszonyokat ezeken a területeken. Ez azt jelenti, hogy bár a baloldali, liberális média folyton a szélsőjobboldali veszéllyel, rasszizmussal riogatott, ez nem hatott. A tengerentúli területeken rengeteg tüntetés volt a koronavírus-korlátozások miatt, a rendőrség pedig brutálisan lépett fel. Sokkal jobban értik a hazafias, népszerű Le Pent, mint Macron kissé arrogáns, elitista menedzser-hozzáállását.

– Mire számíthat Marine Le Pen a júniusi törvényhozási választásokon?

– Bonyolult lesz Le Pen számára, mert elutasítja, hogy pártja együtt induljon Éric Zemmour jelöltjeivel. A baloldalon viszont lesz szövetség, tehát kulcskérdés, hogy a jobboldal is össze tud-e fogni. Ráadásul több jobbközép politikus hajlik arra, hogy összefogjon Macron pártjával, hiszen a Republikánusok sok helyütt vannak pozí­cióban, ám nagyon rosszul állnak
a felmérésekben.

– A francia rendszerben csak egyéni körzetek vannak – a győztes mindent visz –, és kétfordulós a választás. Ez nem nehezíti a helyzetét?

– De, hiszen tökéletesen ellentétes a Nemzeti Tömörülés érdekei­vel. Mindig van lehetőség összefogni ellene a második fordulóban. Most mindössze nyolc parlamenti mandátumuk van, ez nem tükrözi a párt támogatottságát. A rendszer eredetileg a stabilitást hivatott szolgálni, de kérdéses lesz a legitimitása annak a többségnek, amit Macron szerezhet így. A hétvégén az összes választásra jogosultnak csak harmincnyolc százaléka támogatta, s a törvényhozási választásokon várhatóan jóval alacsonyabb lesz a részvétel. Macronnak tehát úgy lehet többsége, hogy a francia társadalom jelentős többsége nem támogatja.

Marine Le Pen erősebb, mint valaha, az ország megosztott, a rendőröknek is nekimentek a tüntetők – így írt a francia sajtó a választásról.

Győzelmet ünnepelt Franciaországban az újraválasztott Emmanuel Macron elnök, de a sajtó kijózanító elemzésekben mutat rá a gyengeségeire. Marine Le Pen erősebb, mint valaha, és már készül a júniusi törvényhozási választásokra.

A szavazatok 58,5 százalékával újraválasztották vasárnap Emmanuel Macront a francia elnökválasztás második fordulójában. A liberális politikus jobboldali kihívója, Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke 41,5 százalékot kapott. A Le Monde szerint Macront óriási ünneplés fogadta öt éve, amikor elnöknek választották, vasárnap este azonban a párizsi Champ-de-Marson tartott eredményváróján a tömeg inkább megkönnyebbült volt, mintsem diadalmas.

A francia balliberális lap szerint bár Macron újra nyert Le Pennel szemben, az eredmény azonban szorosabb volt, mint öt éve – amikor 66 százalékot szerzett –, ez pedig nagyobb alázatra kell, hogy intse. A szerényebb eredmény a köztársasági elnök mozgásterét is csökkenti. Le Pen először ért el negyven százaléknál jobb eredményt, erről pedig a sajtóban már úgy írnak, mint Macron kudarcáról.

Más francia lapok mellett a Le Monde is kiemelte, hogy a választásra jogosultak 28 százaléka nem szavazott, ami nagyon magas aránynak számít. A két forduló közti diáktüntetéseken többen azt kiabálták: „Se Macron, se Le Pen!” Vasárnap éjszaka is voltak tüntetések, lázongások, diákok, antifasiszta aktivisták vonultak az utcákra. Több városban is összecsaptak a rendőrökkel, akik vízágyút is bevetettek.

Az újraválasztott elnök tisztában van az elégedetlenség mértékével, győzelmi beszédében új korszakot ígért, nem pedig első ciklusa folytatását. Szokatlanul rövid beszédében elismerte, sokan nem azért szavaztak rá, hogy támogassák az általa védett értékeket, hanem hogy megállítsák a „szélsőjobboldalt”.

A francia pártok már a júniusi törvényhozási választásokra készülnek. A Le Monde szerint Macron számára a következő nagy kihívás, hogy stabil többséget szerezzen a Nemzetgyűlésben, különben béna kacsa lesz a belpolitikában.

A Radio France Internationale elemzésében elsőként azt emelte ki, hogy az eredmény megosztott országot tükröz. Ez földrajzi értelemben is igaz, hiszen míg Macron támogatottsága nagy Párizsban, valamint az ország nyugati, délnyugati és központi részében, addig Le Pen főleg az északi ipari területeken és a mediterrán délen erős.

Az Euronews kiemelte, hogy bár Macron győzelme soványabb, mint öt éve, mégiscsak ő az első elnök az elmúlt húsz évben, akit újraválasztottak. A mögötte felsorakozó „köztársaságpárti blokk” – a francia politikában így nevezik a Nemzeti Tömörüléssel szemben felálló összefogást – él és virul, de nem olyan erős, mint volt. Marine Le Pen pártja ezzel szemben most erősebb, mint valaha.

Macron győzelmi beszédében kijelentette, hogy környezettudatosság szempontjából vezető országgá kívánja tenni Franciaországot.

„Köszönöm, hogy bizalmat szavaztak nekem, hogy függetlenebbé tehessem Franciaországot, Európát pedig erősebbé befektetések és mélyreható reformok által” - hangsúlyozta az Eiffel-toronynál ősszegyűlt hívei előtt.

Macron beszélt arról is, hogy figyelmet kell fordítani minden választópolgár aggályaira, függetlenül attól, hogy elmentek-e szavazni, s rá szavaztak-e, vagy sem.

„Nem vagyok többé egy politikai tábor jelöltje, hanem mindenki elnöke vagyok” - emelte ki.

Ígéretet tett, hogy a következő ötéves ciklusa más lesz. Úgy fogalmazott, hogy senkit sem hagynak magára.

A közösségi médiában felvételek jelentek meg arról, hogy Párizs Chatelet nevű belvárosi negyedében a francia készenléti rendőrség könnygázzal oszlatta a választási eredményekkel elégedetlen tüntetőket.

Marine Le Pen elismerte választási vereségét, ugyanakkor azt ígérte, nem hagy fel a küzdelemmel, mondván, hogy pártja, a Nemzeti Tömörülés számára a következő megmérettetés a júniusi parlamenti választás lesz.

„Még nagyobb erőfeszítéssel fogom munkámat folytatni a franciákért” - hangsúlyozta.

Az 53 éves politikus kijelentette, hogy a választási eredmény „győzelmet” jelent pártja számára, amely készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.

Az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon jó hírnek értékelte Marine Le Pen választási vereségét az ország egysége szempontjából. Egyben megerősítette szándékát, hogy meg akarja szerezni a miniszterelnöki tisztséget a parlamenti választásokon. Ugyanakkor bírálta Macront, aki szerinte az ötödik francia köztársaság legrosszabb választási eredményével vált elnökké.

„Nem szavazók és tartózkodók tengerének hullámain lovagol” - hangoztatta.

Éric Zemmour publicista, az első választási forduló radikális jobboldali jelöltje a francia nemzeti erők egyesítését szorgalmazta a közelgő parlamenti választásokra tekintettel.

„A jobboldali és hazafias erők koalícióját sürgetem... meghatározó erőnek kell lennünk a következő törvényhozásban” - jelentette ki Zemmour.

Időközben több európai politikus is gratulált Macronnak az újraválasztásához.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitter-oldalán azt írta: „Bravó Emmanuel”. „Ezekben a mozgalmas időkben megingathatatlan Európára és egy több szuverenitással rendelkező és stratégiailag jelentősebb Európai Unió iránt elkötelezett Franciaországra van szükség” - írta Michel.

Boris Johnson brit, Alexander De Croo belga, Mark Rutte holland, Mario Draghi olasz és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sorra gratulált Emmanuel Macronnak.

„Örülök, hogy folytathatjuk jó együttműködésünket. Közösen fogjuk előrébb vinni Franciaországot és Európát” - írta Ursula von der Leyen a mikroblogján.