Így lehetne csökkenteni a rezsit egész Európában

A szén-dioxid kvótákat terhelő adók csökkentése, a földgáz és az áram árának összekapcsolásának a megszüntetése, és a bioüzemanyagok bekeverésének időleges felfüggesztése révén jelentősen lehetne csökkenteni az uniós szintű egekben lévő energiaárakat - többek között ez derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai javaslataiból. Brüsszelben várhatóan a következő uniós csúcson kerülhetnek napirendre a magyar kormányfő javaslatai. 

Azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök még április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján. A kormányfő beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, és amiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni, „mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat”, így többek között az ETS-rendszert is át kell alakítani - írja az Origo.

Az ETS-rendszer lényege, hogy az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra jelentősen csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig eléri a nettó zéró kibocsátást. Ennek elérését segíti a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS), amelyet 2005-ben hozott létre az Unió, és amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik.

Az ETS több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezekért pedig aukciók keretében fizetniük kell, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A kvóta úgy működik, hogy egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. 

Jelenleg a karbonkvótákat érintő adók miatt az áram ára 20-25 százalékkal magasabb, mint amennyi az előállítási ár lenne. Éppen ezért a kormányfő javaslata értelmében eltörölnék ezt az adót, és így több százmilliárd forinttal több maradna az erőműveknél, tehát tudnának előállítási árat csökkenteni. Mindezek mellett azt is érdemes kiemelni, hogy s kvótarendszer eredeti célja, hogy a magas energiafelhasználással (és így kibocsátással) járó tevékenységek költségeit mesterségesen megemelje és ezzel a kibocsátások csökkentésére motiválja a gazdasági szereplőket. Napjainkra azonban az európai energiaválság olyan magasra növelte a terheket, hogy már a vállalatok működése és - több tagállamban - a háztartások megélhetése is veszélybe került. jelenleg tehát nincs szükség a költségek további, mesterséges megemelésére.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy meg kell szüntetni, hogy a villamos energia árát összekapcsolják a gáz árával. Ennek lényege, hogy mivel a földgáz piaci ára jelenleg magas, ez kihat a villamos energia piaci árára is. A drága földgázból származó áram ára emeli fel az olcsóbb előállítású áram árát is; annak ellenére, hogy a gázból előállított áram aránya csupán 20-30 százalék között van.

Orbán Viktor szerint ugyancsak fel kell függeszteni a bioüzemanyag-adalék üzemanyagokba keverésére vonatkozó előírást is. Bioüzemanyagnak nevezünk minden olyan motorok és generátorok hajtására használt, szilárd, cseppfolyós vagy gáznemű üzemanyagot, amit növényi vagy állati biomasszából állítanak elő. Az átlagember számára legismertebb bioüzemanyagok a bioetanol, a biodízel, illetve a biogáz. Az Európai Unióban külön intézmény is létrejött ETIP-Bioenergy néven, hogy segítse növelni uniós szinten a bioüzemanyagok elterjedését.

A bioüzemanyag egyszerre jó és rossz: a benzinhez kevert bioetanol például egyfelől csökkenti a fosszilis benzin felhasználását, másfelől korrodálja a régebbi autók gumialkatrészeit, tömítéseit. A biomassza felhasználása egyrészt csökkenti a környezet károsítását, másrészt meg is terheli természetet. Amikor pedig kevesebb élelem terem, csak hogy kevesebb fosszilis benzin fogyjon, vagy esőerdőket irtanak a pálmaolaj miatt, az ember komoly dilemmával szembesül.

Éppen ezért napjainkban egy liter benzin árát 20-30 forinttal is megnövelheti az, hogy bioüzemanyagot is bekevernek az eredeti benzinbe. Ráadásul az orosz-ukrán háború miatt a bioüzemanyagok alapját képező növényekből egyre nagyobb hiány van, így pedig tovább nőhet az ára a benzinnek. Ezzel párhuzamosa pedig az élelmiszerek ára is az egekbe ugrik, mivel a bioüzemanyagok előállítása során gyakorlatilag élelmiszert égetünk el. Tehát a magyar kormányfő javaslata egyrészt csökkentené a benzinárat, másrészt csökkentené az egyre magasabb élelmiszerárakat.

Máris beleszólnak a lakosok gázfogyasztásába a németek

Az ukrajnai háború miatt esetleg kialakuló akut gázhiány súlyos következményekkel járna a lakosságra nézve a német szövetségi hálózati felügyelet, a Bundesnetzagentur szerint.

„Sajnos nem zárható ki teljesen, hogy olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek súlyos következményekkel járnak a vállalatokra, a munkahelyekre, az értékláncokra, az ellátási láncokra, egész régiókra nézve” - mondta Klaus Müller, a Bundesnetzagentur elnöke kedden a Handelsblattnak adott interjúban.

Arra szólított fel minden gázfogyasztót, hogy „már ma takarékoskodjanak a gázzal, hogy ne terheljék a tárolók töltöttségi szintjét”. Véleménye szerint e téren még sok tennivaló lenne.

„Mindannyian túl sokáig túlságosan figyelmetlenek voltunk” - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a hálózati ügynökség teljes mértékben a gázhiány megelőzésére összpontosítja erőfeszítéseit. „Nem akarjuk, hogy a gázveszélyhelyzeti terv harmadik szakaszát is ki kelljen hirdetni” - mondta, hozzátéve: a harmadik fázisban már „a különböző ágazatokkal folytatott intenzív tárgyalásokkal kell kideríteni, hol vannak megtakarítási lehetőségek”.

A Bundesnetzagentur átfogó felmérést tervez az ipari gázfogyasztásról, hogy gázhiány esetén dönteni tudjon a leállásokról. „Valószínűleg májusban kezdjük el a 2500 legnagyobb gázfogyasztó felmérését” - mondta Müller a Handelsblattnak. A hatóságnak ehhez  naprakész betekintésre lesz szüksége a gázfogyasztásról. „Ennek köszönhetően olyan adatokra teszünk szert, amelyek lehetővé teszik számunkra a dinamikus reagálást” - fogalmazott Klaus Müller, hangsúlyozva, hogy alapvető fontosságú az adatok egységes módon történő összegyűjtése és szabványosított feldolgozása.

A hatóság vezetője elutasította azt a követelést, hogy még az akut gázhiány bekövetkezése előtt határozzák meg a leállítási sorrendet. „A kötelező leállási lista abszurd ötlet, mert nem veszi figyelembe az események dinamikáját” - mondta. Szerinte egyelőre arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy önkéntes alapon ki legyen használva minden kiaknázható lehetőség a fogyasztás csökkentésére, a kényszerforgatókönyv életbe léptetésének megelőzése érdekében.

Nagy energiaár-emelkedés terheli az osztrák háztartásokat

Az osztrák háztartásoknak februárban jelentősen többet kellett energiára költeniük mint egy évvel korábban, de januárhoz képest is viszonylag nagy áremelkedést voltak kénytelenek elviselni.

Az Osztrák Energiaügynökség energiaár-indexe szerint a háztartási energia ára 27,4 százalékkal volt magasabb az idén februárban mint egy évvel korábban. A költségeket mindenekelőtt a gáz, az üzemanyag és a fűtőolaj ára emelte meg. De a többi energiahordozó ára is emelkedett. A villamos energia esetében a háztartásokat jobban megvédték a kormányzati támogató intézkedések.

Az előző hónaphoz, januárhoz képest 6,6 százalékkal emelkedtek a háztartási energiaárak az energiaügynökség által számított energiaár-index (EPI) szerint. Az éves szintű infláció februárban 5,9 százalék volt, havi szinten pedig 1,3 százalék. "Az energiaárak így továbbra is az infláció motorjaként hatottak" - mondta Franz Angerer, az energiaügynökség ügyvezető igazgatója a sajtóközlemény szerint.

Az energia a termelés és a szolgáltatások alapvető input tényezője. "Ha az energia drágul, akkor ennek következtében a fontos termékek ára is emelkedik - ennek következményei pedig most már egyre közvetlenebbül érik a háztartásokat. Az energiaügynökség szerint a áremelkedés elsősorban a belsőégésű motoros autókat használókat, vagy rosszul szigetelt, nem hatékony fűtési rendszerrel felszerelt házakban és lakásokban élőket érintik.

A legerősebb áremelkedés februárban, 65,3 a gáz esetében volt éves bázison. Az előző hónaphoz, januárhoz képest 20,9 százalékkal került többe a földgáz februárban.

A dízel februárban 30,7 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, és 3,7 százalékkal került többe, mint januárban. A prémium benzin ára éves szinten 27,7 százalékkal, havi szinten pedig 3,6 százalékkal emelkedett. Egy 50 literes tank dízel  körülbelül 17 euróval került többe, mint egy évvel korábban, míg prémium benzinnel egy 50 literes tankot megtölteni 16 euróval került többe mint egy évvel korábban.

A fűtőolaj ára 48,9 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Egy átlagos 3000 literes tankolás így közel 1000 euróval kerül többe, mint tavaly februárban. A fűtőolaj ára az idei januárhoz képest 9,7 százalékkal emelkedett februárban.

A villamosenergia 14,9 százalékkal volt drágább, mint 2021 februárjában, és 8,6 százalékkal került többe, mint 2022 januárjában. A villamosenergia esetében a zöldáram-támogatás eltörlésének és az energiaadó csökkentésének köszönhetően emelkedtek viszonylag kismértékben az árak.

A kép azonban differenciált: "még soha nem fordult elő, hogy a különböző fogyasztói csoportokat ennyire eltérően érintette volna a villamosenergia áremelkedése" - hangsúlyozza Karina Knaus, az Osztrák Energiaügynökség Közgazdasági, Fogyasztói és Árak Központjának vezetője.

Azokat az ügyfeleket, akiknek új szerződést kell kötniük, vagy akiknek lejárt az árgaranciája, esetenként hatalmas többletköltséget voltak kénytelenek elviselni. A hatályban lévő szerződéssel rendelkező ügyfelek számára az eddig meghozott intézkedések "egy átlagos háztartás számára idén 150 euró megtakarítást jelentenek az előző évhez képest" - mondta.

A távfűtés 12,2 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. A pellet ára 15,5 százalékkal, a tűzifáé 10,6 százalékkal emelkedett. Az előző, januári hónaphoz képest a távfűtés ára nem változott, a pellet és a tűzifa esetében egyenként 0,9 százalékos emelkedés volt tapasztalható.