Ha elzárják az orosz gázt Németországban kisvállalkozók sora megy csődbe

Egy nagy német kereskedelmi csoport szerint sok kis- és középvállalkozás a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van, és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását.

A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat.

A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra.

Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat.

A vállalatok 32 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb 30 százalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az 50 százalékos felárat is.

Markus Jerger, az érdekképviseleti csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés jele – de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még magasabb energiaárakat fizessenek.

Az ukrajnai konfliktus miatt Németország egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt találja magát, mivel ellenzi az orosz olaj- és gázembargó bevezetését.

Európa legnagyobb gazdaságának vállalkozásai azonban arra panaszkodnak, hogy már a háború előtt is szorongatták őket az energiaárak emelkedése miatt. Németországban márciusban a háztartási energia és az üzemanyagok ára 39,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az ukrajnai háború miatt esetleg kialakuló akut gázhiány súlyos következményekkel járna a lakosságra nézve a német szövetségi hálózati felügyelet, a Bundesnetzagentur szerint.

„Sajnos nem zárható ki teljesen, hogy olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek súlyos következményekkel járnak a vállalatokra, a munkahelyekre, az értékláncokra, az ellátási láncokra, egész régiókra nézve” – mondta Klaus Müller, a Bundesnetzagentur elnöke kedden a Handelsblattnak adott interjúban.

Arra szólított fel minden gázfogyasztót, hogy „már ma takarékoskodjanak a gázzal, hogy ne terheljék a tárolók töltöttségi szintjét”. Véleménye szerint e téren még sok tennivaló lenne.

„Mindannyian túl sokáig túlságosan figyelmetlenek voltunk”

– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a hálózati ügynökség teljes mértékben a gázhiány megelőzésére összpontosítja erőfeszítéseit.

„Nem akarjuk, hogy a gázveszélyhelyzeti terv harmadik szakaszát is ki kelljen hirdetni” – mondta, hozzátéve: a harmadik fázisban már „a különböző ágazatokkal folytatott intenzív tárgyalásokkal kell kideríteni, hol vannak megtakarítási lehetőségek”.

A Bundesnetzagentur átfogó felmérést tervez az ipari gázfogyasztásról, hogy gázhiány esetén dönteni tudjon a leállásokról. „Valószínűleg májusban kezdjük el a 2500 legnagyobb gázfogyasztó felmérését” – mondta Müller a Handelsblattnak. A hatóságnak ehhez naprakész betekintésre lesz szüksége a gázfogyasztásról.

„Ennek köszönhetően olyan adatokra teszünk szert, amelyek lehetővé teszik számunkra a dinamikus reagálást”

– fogalmazott Klaus Müller, hangsúlyozva, hogy alapvető fontosságú az adatok egységes módon történő összegyűjtése és szabványosított feldolgozása.

A hatóság vezetője elutasította azt a követelést, hogy még az akut gázhiány bekövetkezése előtt határozzák meg a leállítási sorrendet.

„A kötelező leállási lista abszurd ötlet, mert nem veszi figyelembe az események dinamikáját” – mondta. Szerinte egyelőre arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy önkéntes alapon ki legyen használva minden kiaknázható lehetőség a fogyasztás csökkentésére, a kényszerforgatókönyv életbe léptetésének megelőzése érdekében.

Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is csatlakozott azon német politikusok és vezetők egyre hosszabb listájához, akik az orosz energiaellátás leállításának szörnyű következményeire hívták fel a figyelmet – adta hírül a Bloomberg.

Európa legnagyobb gazdasága – sok már országhoz hasonlóan – már így is küzd az egyre magasabb inflációval, és a helyzetet tovább fokozná, ha a megszűnne az orosz olaj és földgáz behozatala – jelentette ki Sewing egy hétfői sajtótájékoztatón.

Ebben az esetben Németországban minden bizonnyal elkerülhetetlen lenne a recesszió

– figyelmeztetett.

Bár Németország és több más, az orosz gáztól függő EU-s tagállam eddig ellenezte az energiaszektor büntetését, miután vasárnap nyilvánosságra kerültek a bucsai borzalmak – az elvonuló orosz hadsereg tömegsírt és lemészárolt civileket hagyott maga után –, egyre többen követelnek a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat Oroszország ellen, és Berlin is belengette az orosz gáz tiltását.

Hasonlóan borúsan látják az esetleges gázelzárás által előidézett helyzetet más német döntéshozók és vállalatvezetők is.

Christian Lindner pénzügyminiszter és Martina Merz, a Thyssenkrupp vezérigazgatója még az ukrajnai atrocitásokról szóló vádak nyilvánosságra kerülése előtt osztott meg Sewing állításaihoz nagyban hasonlító aggodalmakat.

Importembargó esetén olyan inflációra is fel kell készülnünk, amely átmenetileg még két számjegyű is lehet

– festette le a borús jövőképet Sewing.

Németországban az ukrajnai háború miatt a hatóságok elkezdték megerősíteni az óvóhelyeket és vésztartalékokat képeznek – jelentette szombaton a Welt am Sonntag című lap a szövetségi belügyminisztert idézve.

Azután, hogy a német fegyveres erők évtizedeken át folyamatosan zsugorodtak, Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a berlini kormány jelentős irányváltást határozott el, és ezzel összefüggésben Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd euróval növelik a védelmi kiadásokat.

A védelmi politika megváltoztatása keretében modernizálják az óvóhelyhálózatot, és a polgári védelemre is többet költenek – közölte a lappal Nancy Faeser belügyminiszter.

„Most 599 (használható) óvóhely van az országban, és azt vizsgáljuk, hogy hányat lehet még használhatóvá tenni. Mindenesetre megállítottuk azt a korábbi tendenciát, hogy ezeket apránként felszámolták” – mondta a miniszter. A meglévő bunkerek megtartása mellet tanulmányozzák, hogy a föld alatti parkolókat, metróállomásokat és bizonyos épület-pinceszinteket hogy lehet alkalmassá tenni óvóhelynek.

Ezenkívül a szövetségi kormány 88 millió eurót adott a tartományoknak új légoltalmi szirénák telepítésére, mert országos lefedettségük még nagyon messze van; egészségügyi felszerelésekből, gyógyszerekből és védőruházatból pedig vésztartalékot képeznek – tette hozzá Faeser.