tóth gabi
Megkezdődtek a bírósági eljárások.
Az alaptörvény és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény is kimondja: bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt nem lehet tovább képviselő. Az új Országgyűlésben két baloldali képviselő, Fekete-Győr András és Varju László okkal tarthat a jogerős elmarasztalástól, ami képviselői státusuk végét jelentené -írta meg a Magyar Nemzet.
Az alaptörvény és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében az, akit jogerősen elítél a bíróság bűncselekmény elkövetéséért, nem lehet tovább képviselő.
Az újonnan felálló Országgyűlésnek két olyan képviselő is tagja lesz, aki már vádlottként lesz honatya.
A magyar törvények ugyanis azt önmagában nem büntetik, ha egy országgyűlési képviselő gyanúsított, majd vádlott lesz, ilyenkor csupán az illető mentelmi jogát kell felfüggesztenie a legfőbb ügyész javaslatára a mentelmi bizottságnak, majd az Országgyűlésnek.
Ez történt Varju László, a szocialistáktól a Gyurcsány-pártba távozott országgyűlési képviselő esetében is. Varju már a Demokratikus Koalíció alelnökeként lett gyanúsított, majd vádlott.
A Fővárosi Főügyészség választás rendje elleni bűntett és más bűncselekmények miatt emelt vádat ellene. Varju egyike volt azon baloldali képviselőknek, akik 2018-ban betörtek a közmédia Kunigunda útjai központjába, hogy élő adásban szerepeljenek, a biztonsági őrök azonban megakadályozták ezt. A vádban szereplő bűncselekményekből kettő − a súlyos testi sértés és a garázdaság vádja − ehhez az ügyhöz kapcsolódik. Az MTVA székházánál zajló, 2018. decemberi, baloldali tüntetések során az egyik alkalommal
Varju nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, később a földre feküdt, majd az egyik őr lábát elkapta és kihúzta. Az őr elesett, és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A választás rendje elleni bűntettet a vád szerint Varju László még 2018-ban, egyéni jelöltként követte el:
egy kávézóban találkozott egy független jelölttel, akinek pénz ígért, ha visszalépne az ő javára, a férfi azonban ezt elutasította.
A másik vádlott új országgyűlési képviselő, Fekete-Győr András. A vád szerint vádlott-társa, Szarvas Koppány Bendegúz egyszerű momentumos párttagként,
Fekete-Győr pedig a párt elnökeként támadt 2018-ban a rendőrökre egy Kossuth téri tüntetésen. A vádhatóság videófelvétellel bizonyítja is, hogy valóban törvénysértő módon, agresszívan léptek fel az egyenruhások ellen.
Fekete-Győr Andrásra társtettesként csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri a vádhatóság.
Elmarasztaló jogerős ítélet esetén a mentelmi bizottság mondja ki az elítélt képviselő összeférhetetlenségét, amit az Országgyűlés hagy jóvá, ami után pedig megszűnik az érintett képviselői jogállása.
Fekete-Győr András tegnap délután az utcán kapott eligazítást Gyurcsány Ferenctől
– számolt be róla közösségi oldalán Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ennek alátámasztásául két fotót is közzétett a parkban megvalósult találkozóról.
– A képek tanúsága szerint jó diák módjára hallgatta végig a baloldal vezérének útmutatásait a momentumos frakcióvezető.Vélhetően azért találkoztak egy parkban, mert így igyekeztek elkerülni azt, hogy kölcsönösen felvegyék hangfelvevővel mindazt, amiről beszélnek – fejtegette Deák Dániel.
Az elemző szerint elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc létre akarja hoznia 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció másolatát, a DK–Momentum-koalíciót.– Így akar ismét miniszterelnök lenni. Ennek érdekében Gyurcsány már bedarálta vagy meggyengítette a Jobbikot, az LMP-t és az MSZP-t is, így ők már nem lesznek tényezők. Most felkészül a Momentum… – vetítette előre Deák Dániel.
A Fidesz–KDNP 56, a baloldali közös lista 34 százalékot kapna egy most vasárnap tartott választáson – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a 18 év fölötti lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az ezer fő telefonos megkérdezésével készült kutatás alapján elmondható,
a Fidesz–KDNP továbbra is toronymagasan vezet, a rekordmagas választási eredményt is meghaladó támogatottság a választók körében jelenlévő enyhe, utólagos „győzteshez húzásra” utal. A baloldali közös listát ezzel szemben az aktív szavazók 34 százaléka támogatná, a Mi Hazánk Mozgalom öt százalékkal ismét bejutna a parlamentbe, a Kétfarkú Kutya Párt pedig továbbra is a bejutási küszöb alatti, háromszázalékos támogatottsággal rendelkezik.
A Nézőpont Intézet kutatásából jól látszik, hogy egyértelműen Gyurcsány Ferenc pártja a legnagyobb nyertese az ellenzéki összefogásnak. A hatpárti koalíció parlamenti helyeiből a legnagyobb arányban, 26 százalékban részesült annak ellenére, hogy nem a legnépszerűbb az ellenzéki pártok körében.
Ha az ellenzéki pártok külön-külön indulnának, csak a Momentum (hat százalék) és a Demokratikus Koalíció (öt százalék) jutna be a parlamentbe – hívta fel a figyelmet elemzésében az intézet, hozzátéve: ezzel szemben az ellenzék korábban vezető pártjai egy most vasárnap tartott választáson csak a Gyurcsány-koalíció közös listájáról jutnának be a parlamentbe.
Az identitásválságban lévő Jobbikot az aktív szavazók mindössze három, a történelmi mélyponton lévő MSZP-t és az LMP-t pedig egy-egy százaléka támogatja, a Párbeszéd támogatottsága nem kimutatható. Az ellenzéki pártok támogatottsága együttesen 16 százalék, vagyis immár nem éri el a baloldali közös lista támogatottságának felét sem, a baloldali szavazók elfordultak a baloldali pártoktól. Jelenleg az aktív szavazók öt százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy Márki-Zay Péter pártjára szavazna, úgy, hogy más pártot nem nevezett meg, amelyet támogatna.