POLITIK

Szerző Ripost

5 hónapja

Egyre nagyobb a nukleáris konfliktus veszélye Ukrajnában

Az oroszok állítólag szeretnék ezt elkerülni.

Az orosz külügyminiszter időközben erős kijelentéseket tett. Szergej Lavrov úgy nyilatkozott: mivel a NATO fegyvereket szállít Ukrajnának, lényegében bekapcsolódott a háborúba, és ezzel valós a veszélye annak, hogy kitör a harmadik világháború. Azonban leszögezte azt is, Moszkva ezt mindenáron szeretné elkerülni.

Több mint két hónapja tart a háború Ukrajnában. Moszkva közlése szerint az éjjel ötszáz ukrán katonával végzett az orosz légierő, amely fegyverraktárakat bombázott Harkivban. A város lakosai szerint azonban sok lövedék lakóházakba csapódott. 

Egyre több munkája van a tűzoltóknak a kelet-ukrajnai Harkivban a rendszeres légitámadások miatt. A helyi hatóságok jelentése szerint a városban már több száz ember vesztette életét a bombázások miatt. Csak hétfőn öt halottról és további kilenc sérültről számoltak be.

A civilek kimenekítése folytatódik, egyikük elmondta, hogy „éjjel-nappal bombáznak minden egyes nap. Eleinte az éjszakák csendesek voltak és csak nappal lőttek. Mostanában viszont éjszaka is ágyúznak, egy lövedék például az udvarba csapódott be, az ereje még engem is megdobott az ágyban. Az utca túloldalán több bomba is robbant, az ablakok kitörtek”.

Vele együtt több mint ötven embert menekítettek távolabb a frontvonaltól. Sokan a háború kezdete óta óvóhelyeken éltek.

„Nem találkoztunk senkivel két hónapon keresztül, csak a szomszédainkkal. Az emberek most nyugodtan kiülhetnek a padokra, friss levegőt szívhatnak és láthatják a növényeket, amit az elmúlt két hónapban nem tehettek meg” – magyarázta egy kimenekített harkivi nő.

A BBC a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán 500 ukrán fegyveressel végzett az orosz légierő, amikor 87 katonai célpontot semmisített meg. Moszkva szerint ezek között volt két harkivi fegyverraktár is. Emellett az oroszok hétfőn arról számoltak be, hogy hat vasúti létesítményt támadtak Közép- és Nyugat-Ukrajnában, hogy megakadályozzák a külföldről érkező fegyverek szállítását az országba. Ukrán jelentések szerint a támadásokban legalább öten meghaltak és 18-an megsebesültek.

Az orosz külügyminiszter hétfőn arról beszélt, hogy a béketárgyalások elakadtak. Szergej Lavrov hozzátette: az Ukrajnába küldött a nyugati fegyverszállítmányok azt jelentik, hogy a NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal, és jelentős a veszélye annak, hogy a konfliktus nukleárissá válik, és kitör a harmadik világháború, azonban Moszkva ezt szeretné elkerülni.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagja aláírta az atomháború megengedhetetlenségéről szóló nyilatkozatot, amikor az atomsorompó-egyezményről tárgyaltunk. Mi ezt az elvet valljuk, erre a kulcspozícióra alapozunk”

– fogalmazott az orosz külügyminiszter.

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba közösségi oldalán erre úgy reagált, hogy Oroszország elveszíti utolsó reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért beszélnek most a harmadik világháború valódi veszélyéről. Kuleba szerint Moszkva érzi, hogy vereséget fog szenvedni, ezért a világnak meg kell dupláznia Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatását.

Reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfő este az állami tévé Pervij Kanal (Első Csatorna) A nagy játszma című műsorában.

Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte.

Lavrov hangoztatta, hogy a veszély komoly, valós, nem szabad alábecsülni. A jelenlegi helyzetet a karibi válság időszakával összehasonlítva kifejtette, hogy akkoriban kevés írott szabály volt, (…) a magatartási szabályok azonban elég világosak voltak: Moszkvában tisztában voltak azzal, hogyan viselkedik Washington, és Washingtonban világos volt, miként cselekszik Moszkva.

Hangsúlyozta, hogy az új START-szerződés (orosz–amerikai atomfegyver megállapodás) ugyan még mindig hatályban van, ugyanakkor a fegyverzetellenőrzés és a fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló minden más eszköz gyakorlatilag megsemmisült.

Az orosz külügyminiszter szerint a karibi rakétaválság idején volt egy kommunikációs csatorna, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői megbíztak.

„Most nincs ilyen csatorna, és senki sem próbál ilyet létrehozni. Néhány, a korai szakaszban tett bátortalan kísérlet nem hozott nagy eredményt. Ezek magukban foglalták azt a tényt, hogy bár elkeseredetten próbálták elérni a NATO-t mindezen évek alatt, amikor az ígéretekkel ellentétben a szervezet bővült, amikor Ukrajnát a figyelmeztetéseinkkel ellentétben fegyverekkel tömték tele, minden lehetséges módon bátorították annak oroszgyűlölő jellegét, a Petro Porosenko (akkori ukrán elnök) alatt létrehozott és (a mostani államfő,) Volodomir Zelenszkij alatt erősödő rezsim lényegét” – mondta Lavrov.

Lavrov elmondta: nagyon nem szeretné, ha a jelenlegi kockázatokat mesterségesen felduzzasztanák, miközben máris nagyon jelentősek.

Arról, hogy mit hajlandó tenni Moszkva a harmadik világháború kitörésének megakadályozására, a miniszter hangsúlyozta: Oroszország már elég sokat és sok éve tesz.

Még a Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat idején a legmagasabb szinten szorgalmazták, hogy Moszkva és Washington erősítse meg Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1987-es nyilatkozatát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, és soha sem szabad azt kirobbantani.

Hozzátette: „Kezdeményeztük a Trump-csapatnál, hogy ismételten erősítsük meg ezt a nagyon fontos nyilatkozatot – amely fontos a nemzetünk, de a világ számára is. Sajnos, nem sikerült meggyőznünk kollégáinkat egy ilyen lépés szükségességéről, de nagyon gyorsan megegyeztünk a Biden-kormányzattal, és tavaly júniusban, a genfi csúcstalálkozón elnökeink tettek egy ilyen nyilatkozatot” – mondta, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Emlékeztetett arra is, hogy hasonló nyilatkozatot tett a legmagasabb szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja.

Ez a mi elvi álláspontunk, ebből indulunk ki” – jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.

Megerősítette Lavrov azt is, hogy Moszkva legitim célpontnak tekinti az Ukrajnának adott nyugati fegyvereket. Az, hogy a NATO-tagországok ilyen fegyvereket küldenek Ukrajnába, szerinte azt is jelenti, hogy a NATO “lényegében bekapcsolódott” az Ukrajnával vívott háborúba Oroszországgal szemben.

Offshore-botrányban bukott le az oligarchaellenes Volodimir Zelenszkij; az ukrán elnök cégeket titkol és oroszokkal üzletel – írta a Mandiner kedden, emlékeztetve: a Guardian című brit lap még tavaly ősszel fedte fel a Pandora Papers offshore-botrányban kiszivárgó adatok alapján az ukrán elnök furcsa üzleteit.

A Mandiner azt írta: Volodomir Zelenszkij a kampányban ígéretet tett arra, hogy megtisztítja Ukrajna oligarchák uralta gazdasági-társadalmi rendszerét, kampányát olyan politikusok ellen célozta – mint Petro Porosenko volt elnök –, akik sok esetben offshore vagyonukat rejtegetik.

Az üzenet betalált és Zelenszkij a szavazatok 73 százalékát szerezte meg. Valójában azonban Ukrajnában semmi sem változott, írta a Guardian” – olvasható a Mandineren.

Hozzátették: az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) kiszivárogtatott és a Guardian című lappal egy globális nyomozás részeként megosztott Pandora-papírok azt sugallják, hogy Zelenszkij sokkal inkább hasonlít oligarcha elődeire, mint a korábban általa alakított tisztakezű történelemtanárra.

A kiszivárgott dokumentumok szerint az elnöknek volt vagy van egy korábban nyilvánosságra nem hozott részesedése egy offshore cégben, amelyet a jelek szerint hetekkel az elnökválasztás megnyerése előtt titokban átadott egy barátjának. Az aktákból kiderül, hogy Zelenszkij offshore cégek kiterjedt hálózatában vett részt, amelynek társtulajdonosai régi barátai és tévés üzleti partnerei voltak. Ezeket az üzleti partnereket aztán sok esetben be is vitte maga köré a politikai vezetésbe. Ha ez nem lenne elég, a lap felfedi, hogy a Zelenszkij-kör médiacége orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkezik” – közölte a Mandiner.

Hozzátették: mielőtt elnök lett, Zelenszkij nyilvánosságra hozta magánvagyonát, ezek között voltak autók, ingatlanok és három társtulajdonban lévő offshore cég, amelyből az egyiket, a Film Heritage-t – amelyet feleségével közösen birtokolt – Belize-ben jegyezték be.

A Pandora papírjai azonban további offshore vagyonokat mutatnak, amelyeket Zelenszkij a jelek szerint nem fedett fel. A Film Heritage 25 százalékos részesedéssel rendelkezett a Davegra ciprusi holdingtársaságban. A Davegra viszont a Maltex Multicapital Corp. tulajdonosa, egy eddig ismeretlen, a Brit Virgin-szigeteki (BVI) adóparadicsomban bejegyzett szervezet. Zelenszkij 25 százalékos részesedéssel rendelkezett a Maltexben” – írta a Mandiner.

A lap szerint a dokumentumokból kiderül, hogy 2019. március 13-án, két héttel az ukrajnai választások első fordulója előtt Zelenszkij átadta a Maltexben lévő részesedését Szerhij Shefirnek, de nem világos, hogy Shefir fizetett-e Zelenszkijnek.

A Guardianra hivatkozva a Mandiner kitért arra, Zelenszkij a Maltexen keresztül is kapcsolódik az orosz gazdasághoz, de korábban Oroszország fontos piaca volt a Kvartal95 médiacégnek is, ráadásul Ukrajna  jelenleg jól keres az orosz gáztranziton, és ezt a helyzetet a jelek szerint nem kívánja megszüntetni.

A Mandiner felidézte: az Atlantic Councilnak nemrégiben írt véleménycikkében Zelenszkij azt nyilvánította ki, hogy elnökként a végső célja a hagyományos oligarchikus rend lerombolása és egy igazságosabb rendszerrel való felváltása.

A kritikusok szerint azonban Zelenszkij elmulasztotta az állam megújítását, és ugyanazokat a trükkös módszereket alkalmazza, mint elődei. Az EU könyvvizsgálói figyelmeztettek is arra, hogy Ukrajnában továbbra is széles körben elterjedt a nagymértékű korrupció és az állam foglyul ejtése” – fogalmazott a Mandiner.

Az újság szerint mióta Zelenszkijt a politikába lépett, az a vád is érte, hogy Igor Kolomojszkij milliárdos befolyása alatt áll, akinek a tévécsatornája Zelenszkij műsorát vetítette. A kampány során Zelenszkij ellenfelei azt állították, hogy 2012 és 2016 között Kolomojszkij szervezeteitől 41 millió dollár került Zelenszkij és köre offshore cégeibe, köztük a Film Heritage-be – jegyezte meg cikkében a Mandiner.

 

 

 

 

Hétfőn az ENSZ főtitkára, António Guterres Törökország háborúban játszott közvetítőszerepéről tárgyalt Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Guterrest a tervek szerint ezután kedden fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök, majd az ENSZ főtitkára Kijevbe is ellátogat a következő napokban.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!