Egymásnak üzengetnek a baloldali politikusok

A baloldali politikusok ahelyett, hogy önvizsgálatot tartanának, inkább egymásnak üzengetnek, Gyurcsány Ferenc pedig egyértelművé tette, ismét eljött az ő ideje, hozzá kell alkalmazkodniuk a többieknek, ő határozza meg a stratégiát – értékelte a helyzetet a Magyar Hírlapnak Boros Bánk Levente.

Miközben a Fidesz és a KDNP a választásokat követően az Országgyűlés alakuló ülésére és a kormányalakításra készül, a baloldalon megkezdődött a hatalmi harc, heves viták dúlnak, mindenkinek más elképzelése van a folytatásról, s ezt nem is rejtik véka alá – mondta lapunknak Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, aki úgy látja, egyelőre a régi úton szeretnének haladni az ellenzék képviselői.

Ennyire mélyponton talán még sosem volt a balliberális oldal, és ezzel nagyon nehezen szembesülnek az ellenzéki politikusok – mutatott rá a politológus. Hozzáfűzte, jelenleg zajlik a helyezkedés, iránykeresés. „Csakhogy az, amit itt Gyurcsány Ferenc és még jó néhányan előadtak a törvénytelen kormányról, a vele szembeni fellépésről, az ellenállásról, a konfrontációs politizálásról, éppen az bukott meg április 3-án” – hangsúlyozta az elemző.

Most azért harcolnak, ki határozza meg a baloldalon a követendő stratégiát, ám aligha véletlen, hogy a több mint egy évtizede megbukott Gyurcsány Ferenc olyan határozottan fogalmazott a pártaktivisták számára tartott gyűlésen – folytatta az elemző. – A DK szerezte a legtöbb baloldali mandátumot, ezért úgy érzi, eljött az ő ideje, hozzá alkalmazkodjanak a többi párt szereplői, meg is mondta: „Ne védekezzetek, akarjatok Gyurcsányok lenni. Akarjatok küzdeni, nem feladni, kitartani, pártot építeni, nem hátrálni: legyetek Gyurcsányok! (…) Már Gyurcsányok vagytok.” Boros Bánk Levente kitért arra is, hogy legközelebb két év múlva lesz megmérettetés a pártok számára, az önkormányzati választás, ám pillanatnyilag inkább kapkodás van, semmi innováció, kreativitás.

„A kudarcukkal kellene szembenézni, de ennek nem látom semmilyen jelét, folyamatosan ugyanabba a folyóba lépkednek. Továbbra is a választókat hibáztatják, változatlanul úgy érzik, számukra megmagyarázhatatlan módon egy szörnyű nagy félreértés történt a választásokon. Megkérdőjelezhetetlen meg-győződésük, hogy az ő világlátásuk az érvényes. Ez a gondolkodás elvezet az elmúlt két esztendő legfontosabb tanulságához, az ellenzéki politikusok a köldöknézegetésen túl másra nem képesek, ezért folytatják, az okoskodó, elitista hozzáállást” – fejtette ki a politológus.

Úgy véli, a baloldali politikusok csalódottsága ráerősít az eddigi frusztrációikra, és ahelyett, hogy higgadtan értékelnék a helyzetet önvizsgálatot tartva, elemezve a kudarcuk okait, inkább egymásnak üzengetnek. A nyilvánosság előtt harcolnak egymással, ami nem egy ördögtől való dolog, de fontosabb lenne, ha a házi feladatra koncentrálnának, ám amit korábban sem tettek meg, azt most is igyekeznek megspórolni, mert nem tanultak semmit a kudarcaikból – fogalmazott az elemző.

Jórészt a falvak és a községek lakossága elleni gyalázkodásban merülnek ki azok a beszámolók, amelyeket a Bajnai Gordon-féle 20K22 szavazatszámlálói tettek közzé a választás után. Legtöbbször analfabétának, alkoholistának és önálló akarat nélküli zombiknak állították be a vidékieket, akiket a dehumanizáló jelzők széles skálájával illettek, s volt olyan aktivista, aki marhákhoz hasonlította őket. Sokszor már attól felerősödtek a megbélyegző előítéletek, ha az adott delegált csak feltételezte valakiről, hogy Fidesz-szimpatizáns - írta meg  Mediaworks-Hírcentrum.

A vidékiek elleni gyűlöletkampányba kezdtek Bajnai Gordon aktivistái. Az egykori szocialista miniszterelnök által gründolt 20K22 szavazatszámlálói a választást követően a Facebookon tették közzé az élménybeszámolóikat, amelyekben gyakorlatilag egymásra licitálva gyalázzák a vidékieket, primitívnek, ostobának és tudatlannak állítva be őket. Mindeközben a cigányságnak és más kisebbségeknek is jutott egy-egy gyűlölködő kijelentés. – Már az eskütétel alkalmával többször körbejártam a falut – Gyöngyösoroszit – és rossz érzésem volt. Szerintem az 1500 fős település nagyjából 60 százaléka roma. (…) Szóval attól féltem, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy miről fogunk szavazni. A rossz érzés, ami elfogott az első látogatáskor, felerősödött – fogalmazott a 20K22 Valéria nevű delegáltja, aki annak ellenére nevezte analfabétának a falu nagy részét, hogy a szeme láttára írták alá a regisztrációs íveket.

„Beterelték őket, mint a marhákat”

A nő szerint sokan nem tudták elolvasni a szavazólapokat, amelyet „értelmezni aztán végképp nem voltak képesek”. Az aktivista emellett még állatokhoz is hasonlította az urnákhoz járulókat: „Amikor végre meghallották a Fidesz nevét, felcsillant a szemük, mentek és behúzták az x-et a szavazófülkében. Az volt az érzésem, hogy beterelték őket – bocsánat a kifejezésért – mint a marhákat, mert csoportokban jöttek és felmondták az állami rádió és televízió hazugságait.”

Egy másik szavazatszámláló gyakorlatilag értelmi fogyatékosként írta le egy Somogy megyei falu népességének jelentős részét. 

Szerinte „nagyon sok fiatal, életerős férfi szellemileg visszamaradott vagy teljesen önállótlan volt. Az általános képlet az volt, hogy egy erőteljes nő és egy bárgyú, összetört férfi jött szavazni, s a nő irányította a férjét”. Mint írta, az egyik férfit vissza is kellett utasítani, mert „le volt gyerekesítve”, ám nem fejtette ki, hogy ez alatt mit értett. Az aktivista a szebbik nemnek és az idősödő lakosoknak is címzett sértegetéseket. Arra célozgatott, hogy a helyi nők függőségi problémákkal küzdenek: „közülük többen az alkohol iránti vonzalmukkal tréfálkoztak”. A középkorúakat pedig emberi roncsokként láttatta: „már ők is az egészségük hanyatlásáról panaszkodtak, s a fogazatok a Pasolini filmek szereplőit idézték.” Abban is alkalmat talált a megdöbbenésre, hogy „mindenki dohányzott”. A jobboldali szavazatszámláló társairól pedig leereszkedő, vállveregető stílusban írt: „Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az emberek meg voltak félemlítve, és némán, szolgaian asszisztáltak ahhoz a programhoz, ami elő volt írva nekik, mialatt a jegyzőkönyvvezető szemmel tartotta őket. Sajnáltam őket, nekik szemernyi szabadságuk sem maradt”.

Pengeszájú fideszesek

Egy budapesti szavazókör delegáltja pedig a kormánypárti számlálók iránti ellenszenvét ecsetelte részletesen: „Minden rendben ment, jó fejek voltak a »hivatásos« számlálók és a delegáltak is. Kivéve talán a két fideszest: pengeszájú anya és pengeszájú lánya. Ők nem beszéltek senkivel, csak egymással, semmi fraternizálás”. Az aktivista azt sem rejtette véka alá, hogy általában véve mit gondol a fideszes szavazókról. 

Ha valaki a rossz látására hivatkozva kérte, hogy olvassa fel, mi áll a szavazólapon, rögtön arra gyanakodott, hogy az illető analfabéta. 

A delegáltnak a választás eredményét értékelő megjegyzése további adalékul szolgál a fentiek kontextusba helyezésére: „11-kor elkövettem azt a hibát, hogy elővettem a telefonomat és megnéztem az eredményeket. Hiba volt. Itthon kicsit bőgtem és kurva szarul aludtam. Reggel a fiam kitűzte az időpontot, amikor elhagyja az országot. Segíteni fogok csomagolni”.

A 20K22 másik delegáltja egy dél-alföldi községbe látogatott el, s egynapos tevékenysége alapján a voksukat leadók túlnyomó többségére sütötte rá az analfabetizmus bélyegét. „A szavazók 80-90 százaléka már a kezdő kérdést sem értette, miszerint a népszavazáson is részt óhajt-e venni, vagy csak az egyéni és pártlistás szavazáson” – írta a bejegyzésében. Ezután egy lóugrással az egész országra kiterjesztette a lesújtó véleményét: „a magyar társadalom mind fizikailag, mind műveltségét, tájékozottságát tekintve félelmetesen deprivált állapotban van”.

Elképesztő módon a vidéki lakosság egészét állította be erkölcsileg alávalónak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település küldötte, gyakorlatilag nácikként utalt rájuk. – Az az érzésem, hogy vidéken, a falvakban simán igent húznak bármire. A buziverésre, a kivégzésekre, a koncentrációs táborokra, a rakparton való felsorakoztatásra, ha azt mondják nekik – áll a gyűlöletkeltő beszámolóban. Nem csoda, hogy Bajnaiék delegáltja azt is gyanakodva figyelte, ahogy egy szavazati jogával élni kívánó éltes hölgynek segített a családja megtalálni az általa favorizált párt rubrikáját. Az asszony előrehaladott korát olyan kifejezésekkel írta le mint, hogy „vegetál”, „nem tud magáról”, valamint „húzták, vonták”.

A baloldali értelmiség rendszerint a vidékieket szokta hibáztatni a Fidesz kétharmados győzelmeiért. 

Így történt ez a parlamenti választás után 2014-ben, 2018-ban és most, 2022-ben is. Az április 3-ai választást követően több közéleti személyiség – Hardy Mihály műsorvezetőtől Csáki Judit színikritikusig – rádióműsorokban, illetve az interneten minősítette a vidékieket agymosottaknak, tudatlanoknak. Tóta W. Árpád újságíró pedig azt a kérdést tette fel a Facebookon,  hogy „mi van, ha a néplélek ostoba, mint a s…gg?”

Az ellenzék nemhogy egységesnek, de kormányzóképesnek sem tűnt – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában az MSZP volt elnöke, volt országgyűlési képviselője és a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke. Mesterházy Attila szerint az összefogás nem hozta meg a kívánt eredményt.

Mesterházy Attila az ATV esti műsorában azt mondta, hogy történelmi vereséget szenvedett a baloldal április 3-án.

Mesterházy szerint az ellenzék eddig három különböző technikával akarta elváltani a Fideszt. A volt pártelnök lesújtónak tartja, hogy az idei választáson 1,1 millióval kevesebben szavaztak a baloldalra, mint a Fideszre.

106 körzetből 102-ben jobban szerepelt a Fidesz, 24 körzetben 60 százalék feletti eredménnyel. 2018-ban csak 5 ilyen körzet volt, és 3155 településen 42-ben nyert az ellenzék listája – mondta a volt MSZP-s képviselő. Vagyis sokkal rosszabb teljesítményt nyújtott a baloldal. 

Mesterházy szerint érdemes Karácsony Gergelynek óvatosabbnak és önkritikusabbnak fogalmaznia a budapesti szavazatok tekintetében, mert tíz százalékot erősödött a Fidesz a korábbiakhoz képest, és gyakorlatilag mindenhol tudta növelni a támogatottságát.

Mesterházy arra a kérdésre, hogy kell-e felelősöket keresni, azt válaszolta, hogy megdöbbent az elért eredményen, és elképesztőnek tartja, amit a baloldal művel.

Mesterházy Attila leszögezte: elfogadhatatlan volt az, hogy Márki-Zay Péter mögött nem állt ott minden ellenzéki párt vezetője. (...) És szerintem ez egy óriási hiba volt, mindegy, hogy mit kért Márki-Zay Péter egyébként, ilyenkor van egy személyes felelőssége is egy politikai vezetőnek, hogy megértem a lelki állapotát a jelöltnek, de ettől függetlenül nekünk van egy politikai felelősségünk is.

A műsorvezető azon felvetését, miszerint Gyurcsány Ferenc DK elnök és Jakab Péter Jobbik-elnök is Márki-Zayt hibáztatják a vereségért, Mesterházy úgy kommentálta: ezek hibás mondatok.

„Azt gondolom, hiba volt nem fölállni mögé, vagy utána hozzászólni a választási vereséghez, és azon meg ugyanúgy meg vagyok döbbenve, (...) hogy senki nem vállalja a felelősséget, hogy nincsen egy önkritikus mondat, ami nem úgy hangzik, hogy "mi hibáztunk", vagy "ön elrontotta", hanem, hogy "én elrontottam" valamit. Én úgy látom, hogy ez egy nagy baj, és az, hogy senki nem mond le, az azért furcsa számomra, mert ugye egy ilyen választási vereség után a hitelesség visszaszerzésének az első lépése a választói szemben az, hogy valaki vállalja a felelősséget, azért a vereségért, ami történt, és lemond.”

Mesterházy Attila azt is leszögezte, hogy ez egy régi játék, és mindig egy emberrel akarják elvitetni a balhét.

Hozzátette: 2014-ben vele vitették el, 2018-ban Vona Gáborral. Most úgy látja, hogy Márki-Zay Péterrel teszik ezt. Szerinte ez nem tisztességes, mert Márki-Zay biztosan sok mindenben hibázott, hiszen ő volt a fő jelölt, és valószínűleg az ő felelőssége a legnagyobb, de szerinte az, aki csak egy személyt akar felelőssé tenni, az el akarja tolni magáról a felelősséget.

Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely

Mesterházy hangsúlyozta, hogy ez nem jó irány, mert az ellenzéknek vissza kell nyernie a hitelességét.

A volt pártelnök leszögezte, hogy az európai politikai kultúrához hozzátartozik a felelősségvállalás, ezért a pártelnököknek minimum fel kellett volna ajánlaniuk a lemondásukat, és az, hogy az ő közösségük kit választ meg újra – akár ugyanazt a személyt –, az már a választók jogosítványa.

Mesterházy Gyurcsány Ferenc azon kijelentésére, hogy „legyen mindenki Gyurcsány" azt válaszolta, hogy azzal egyetért, hogy nem szabad feladni, de azt mondta: nem hiszem, hogy szeretnék Gyurcsány Ferenc lenni, abból elég egy is.

Mesterházy azt is hangsúlyozta, hogy nem egy oka van, és nem egy személy a felelős a hatalmas bukásért, mint, ahogyan korábban sem.

Szerinte az összefogás nem csodafegyver, sokan hittek benne az ellenzéki szavazók közül, ő maga is, de nem hozta meg az eredményt. Szerinte a politikai tartalom és maga a személy is fontos.

Az ellenzék nemhogy egységesnek, de kormányzóképesnek sem tűnt.

Mesterházy azt tanácsolta a baloldalnak, hogy a pártelnökök fontolják meg a lemondásukat.

Kijelentette, hogy információi szerint Gurmai Zita és Ujhelyi István azt tervezik, hogy elindulnának társelnöknek, szerinte viszont az az első lépés, hogy bocsánatot kérnek a baloldali szavazóktól.