tóth gabi
Ismét a Soros-hálózat véleményére alapozva akarja megbüntetni Magyarországot az Európai Bizottság.
Ismét a Soros-hálózat véleményére alapozva akarja megbüntetni Magyarországot az Európai Bizottság. A jogállamisági eljárást bejelentő levélben már lezárt, vagy nem uniós kompetenciába tartozó ügyeket is felhánytorgatnak és kettős mércét alkalmaznak.
Tartalmában és hangvételében is illeszkedik az Európai Bizottság (EB) korábbi anyagaihoz az a levél, amelynek szerdai elküldésével a brüsszeli testület hivatalosan is megindította az úgynevezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. Nem új az a jelenség sem, hogy olyan ügyekkel kapcsolatban fogalmaztak meg ismét kritikák, amelyek már le lettek zárva, Brüsszel és a magyar kormány megállapodásra jutott.
A legtöbb kritika és kifogás ismerős lehet az elmúlt két év uniós jogállamisági jelenteiből is, amelyek elkészítésére egyébként az EB-nek nincs megfelelő jogi felhatalmazása. Jellemző a brüsszeli gyakorlatra, hogy a bizottság számos esetben saját maga által készített korábbi dokumentumokat, vagy általa finanszírozott jelentésekre hivatkozik, amiket a Soros György-féle nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k készítettek.
Ezek közé tartozik a bizottság mellett a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSF) által is támogatott Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB), amit annak fényében neveznek függetlennek a levélben, hogy munkatársai, szerzői között megtalálható volt Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, az ellenzéki Momentum korábbi kabinetfőnöke is. A nyílt társadalom hálózatához tartozik a többször hivatkozott Transparency International is. A levélben mérvadóként hivatkoznak a Fideszből kilépett volt agrárállamtitkár, Ángyán József „saját kutatáson alapuló magánelemzéseire is”.
A levél mindemellett prekoncepciót is tartalmaz, hiszen arról is értekezik, milyen jövőbeni magatartásra lehet számítani az uniós programok végrehajtása során a korábbi években tapasztalt, akár az uniós pénzügyi érdekek sérelmével járó hiányosságok alapján. Előkerülnek a 2014–2020-as, sőt még a 2007–2013-as programidőszak hiányosságai is, pedig ezek már lezárultak, az Európai Bizottság által nem mellesleg elfogadott módon.
Ami a lezárt ügyekre való hivatkozást illeti, Magyarország már többször is részletesen reagált azokra a felvetésekre, amelyeket korábbi jelentéseiben tett az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. Előkerülnek olyan kérdések is a levélben, amelyekről már született informális megállapodás a kormány és a bizottság között. Vállalta például hazánk, hogy letölthető és könnyen kereshető adatbázist hoz létre a közbeszerzési eljárásokról – ezt a brüsszeli testület nem kifogásolta, ahogy elfogadta a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos informatikai rendszer létrehozását is.
Végül pedig, az Európai Bizottság ismét folytatta eddigi gyakorlatát, és olyan kérdésekben fogalmazott meg kritikát és kért változtatást, amelyek nem uniós, hanem nemzeti kompetenciába tartoznak. Ismerős a kettős mérce is: még a bizottság is elismeri, hogy a korrupció terén nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, mégis, az első uniós eljárás célpontja Magyarország, nem egy olyan tagállam, amely jobban sérti az EU pénzügyi érdekeit. Nem hivatalosan egyébként éppen két nappal a magyar választások után jelentették be az eljárás megindítását, ezzel is igazolva annak politikai motivációit.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy Soros György fia, Alex más területeken is elő akarja írni Brüsszelnek, mit tegyen. A minap közösségi oldalán azt írta, Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.
Már nem is titkolják, hogy kinél van a gyeplő és honnan érkeznek az utasítások: Soros György fia, Alex a közösségi oldalán nyilvánosan adta ki az ukázt a brüsszeli bürokratáknak - írja a V4NA hírügynökség tudósítása alapján az Origo.
Soros György fia, Alex a közösségi oldalán nyilvánosan adta ki az ukázt a brüsszeli bürokratáknak. Alex Soros azt a hírt osztotta meg, hogy a Shell szigorítja az orosz olajvásárlásra vonatkozó korlátozásokat, majd ennek kapcsán azt írta, hogy „nem hagyatkozhatunk a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégekre, hogy helyesen cselekedjenek”. Az ifjú Soros szerint Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.
Az amerikai Fox News hírcsatorna írása szerint immár bizonyíthatóan közvetlen szálak fűzik Soros György Nyílt Társadalom Alapítványát (OSF) a Joe Biden vezette adminisztráció tevékenységéhez.
A dokumentumok szerint a milliárdos oligarcha nemcsak dollármilliókkal támogatja a Fehér Ház jogi és stratégiai döntésekért felelős részlegeit, de mindent megtesz azért, hogy ezt az együttműködést eltitkolja.
A Governing for Impact (GFI) nevű csoportnak saját bevallása szerint már több mint húsz új szabályzatot sikerült megvalósíttatnia a Biden-adminisztrációval, amelyek fő célja Donald Trump volt elnök oktatást, igazságszolgáltatást és egészségügyet érintő rendelkezéseinek eltörlése. Időközben az óriási összegekkel működő és a szövetségi kormány politikáját formáló csoportról szinte semmi jelentést nem olvasni az amerikai sajtóban, sőt a honlapjuk sem található egy böngészőkereséssel, hacsak nem írjuk be közvetlenül a címüket (Governingforimpact.org). Az Arabella Advisors 1,6 milliárd dollárral gazdálkodó sötét pénzhálózat társszervezetéről csak egy azóta eltüntetett utalás volt található a Harvard Egyetem jogi karán megjelent álláshirdetésben, amely szerint ők készítették elő a Biden-adminisztrációt a „transzformatív kormányzásra”.
Újságírói kérdésre a GFI egyik vezetője, Tom Perriello, aki emellett Soros OSF alapítványának is az igazgatója, bevallotta, hogy szervezete élvezi a milliárdos tőzsdespekuláns anyagi támogatását.
A GFI igazgatója, Rachael Klarman is megerősítette, hogy az amerikai szövetségi kormány számára készítenek ajánlásokat bizonyos készülő szabályzatokkal kapcsolatban. A szervezet titkolt pénzforrásai, milliárdos magánszponzora és befolyása a szövetségi kormányra viszont megtestesíti mindazt, amit az amerikai baloldal olyan gyakran elítél a nyilvánosság előtt. Ilyen az a módszer is, amellyel a GFI elkerüli az adófizetést azzal, hogy az Arabella Advisors-csoport részeként munkálkodik, miközben 2019 és 2020 között csaknem 13 millió dollárt kapott Soros alapítványától.