Az olajipari nagyvállalatok egyre több pénzt keresnek

Bár még csak most indul be a negyedéves jelentések szezonja, azt már lehet tudni, hogy a nagy olajtársaságok jelentős profitokról számolnak be. Ráadásul az Oroszország elleni szankciók miatt tartósan magas olajárral számolnak az elemzők - írja a Vg.hu.

Aligha lehetnének kedvezőbb helyzetben a nagy olajtársaságok, mint most, amikor száz dollár felett jár az olaj ára. Ráadásul az Oroszország elleni szankciók miatt tartósan magas olajárral számolnak az elemzők. Amikor 2014-ben száz dollár volt az olaj ára, az amerikai termelők húsz százalékkal növelték a kitermelésüket. Most, amikor ismét száz dollár feletti az árazás, a piaci előrejelzések szerint ebben az évben alig nyolc százalékkal emelkedhet az amerikai kitermelés. Pedig készpénzben nincs hiány – emeli ki összeállításában a Vg.hu cikke. Majd az üzleti hírportál sietve megjegyzi azt is: 

bár még előttünk a negyedéves jelentések szezonja, azt már lehet tudni, hogy nem lesz gond a profitsorokkal. Az Exxon várhatóan 9,4 milliárd dollár nettó bevételt ért el az idei első három hónapban, ami 2013 óta a legmagasabb negyedéves profit. A Chevron pedig igen jó eséllyel 6,6 milliárd dollárt könyvelhet el, ami 2012 óta a legmagasabb nyereség.  Az olajcégek mégis sírnak – fogalmaz a Vg.hu cikke –, az Oroszország elleni szankciók ugyanis brutális leírásokra kényszerítik őket. 

Példaként megemlítik, hogy pár hete a Shell jelentette be, hogy az első negyedévben ötmilliárd dolláros leírásra kerülhet sor, miután a londoni székhelyű olajvállalat az ukrajnai invázió miatt kiszáll az orosz Gazprom energetikai céggel  közös vállalkozásokból. Majd a BP adta ki előzetes várakozásait, amelyek szerint az oroszországi piacról való kilépése összesen 25 milliárd dolláros veszteséget okozhat. Most pedig a francia TotalEnergies jelezte, hogy 4,1 milliárd dolláros többletköltséggel számol az Oroszországot célzó nyugati szankciók hatásaira hivatkozva – sorolja laptársunk a példákat.

Egy másik iparági sirám a beruházási nehézségekre vonatkozik – említik ugyanebben az írásban. Az ellátási láncok szakadozottsága, a munkaerő hiánya és emelkedő költségei, továbbá a gépek, berendezések drágulása a fő iránya a magyarázatoknak, hogy miért nem növelik a termelést, amikor az orosz olaj kiesése miatt bőven lenne kereslet. Amihez még az a meglepő új fejlemény is társul, hogy az amerikai palacégek mostanában arról beszélnek, hogy ha a korábbi idők ütemében fejlesztenének, akkor néhány év alatt kimerítenék az elsődlegesen elérhető készleteket.

Az üzleti portál beszámol arról az olajpiaci befektetők számára kedvező hírről is, hogy a profitban úszó, de a globális zöldüléstől és a részvényesek elpártolásától tartó olajvállalatok bőséges osztalékkal és vonzó részvény-visszavásárlási programokkal próbálnak versenyben maradni a ma oly vonzó alternatív befektetőkkel szemben.

A Devon már 2021-ben is hatvan százalékkal bővítette a visszavásárlási programot, s rekordszintre emelte az osztalékot, amelynek hozama hét százalék volt. Míg a Dingmann úgy véli, idén tíz százalék feletti osztalékhozamokkal kell számolni az olajszektorban.

Pedig a részvények felülteljesítőek, hiszen az S&P 500 szektorális papírjai közel negyven százalékot, míg az európai részvények majdnem húsz százalékot meneteltek ebben az évben – foglalja össze a Vg.hu elemzése. 

A bizonytalan részvénypiaci hangulat ellenére, az árfolyamnyereség mellett pedig bőséges osztalékot tehetnek zsebre azok a befektetők, akik a kordivattal szembemenve kitartanak a „bolygógyilkos” ágazat mellett.  

A Vg korábban megírta, hogy rengeteget profitált a háború által is fűtött olajáremelkedésből az év elején az INA. A horvát olajipari vállalat csütörtök délután 41 százalékkal magasabb, 888 millió dollárra ugró árbevételt jelentett az idei első negyedévben.

Számunkra nem kérdés, hogy úgy fizetünk az orosz gázért, hogy az megérkezzen– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. 

Az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, a kormánynak pedig kötelessége, hogy garantálja a biztonságot– mondta a tárcavezető. 

Hozzátette: Magyarország elvégezte a házi feladatát, azonban azt is látni kell, hogyha nem lesznek új földgázforrások, ha nem lesznek új szállítási útvonalak, akkor meg fog maradni az Oroszországból származó földgáz szerepe Közép-Európában, sőt egész Európa ellátásában. Szijjártó Péter szerint az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés. 

Jelentős infrastrukturális beruházások végrehajtása nélkül az orosz energiahordozóktól való függetlenedés lehetetlen – szögezte le. 

Elmondta, itt, a térségben erre példa lehet az Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásának bővítése. De ennek Magyarország szempontjából csak akkor lenne érezhető hatása, hogyha a horvát földgázszállító rendszert is modernizálnák. Magyarország elvégezte házi feladatát, fizikailag akár hétmilliárd köbméternyi földgázt is tud fogadni évente Horvátország irányából – fejtette ki a miniszter. 

Mert azt senki nem várhatja el tőlünk, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg– húzta alá. 

A külgazdasági és külügyminiszter a Horvátországgal való együttműködésről elmondta: idén ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját, és ebben az időszakban nagyon sokat tettek a két ország közötti barátság és szövetség megerősítése érdekében. A tavalyi évben az együttműködés rendkívüli sikert hozott. 

Hatalmas rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom: 52 százalékos növekedést követően 3,8 milliárd eurót ért el. És hogy a lendület nem áll meg, mutatja a tény, hogy az év elején már 65 százalékos növekedést mértek – mutatott rá tárcavezető. 

Hozzátette: a gazdasági együttműködés további erősítéséhez szükséges új határátkelőhelyeket nyitni. Ezért fontos, hogy megépüljön a híd Murakeresztúrnál, valamint Sároknál és Zákánynál is új határátkelőhelyek jöjjenek létre. 

2024-re pedig elkészül az M6-os autópálya összeköttetése Horvátországgal – magyarázta. 

Szijjártó Péter rámutatott, hogy fontos kapcsolat a két ország között a Nyugat-Balkán stabilitása iránti közös elkötelezettség is. Mint mondta, pontosan tudják, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához elengedhetetlenül fontos Bosznia és Hercegovina stabilitása. Mint ahogy az is, hogy ehhez a stabilitáshoz az kell, hogy mind a három államalkotó nemzetnek az akaratát tartsák tiszteletben. 

Ezért Magyarország nem támogatja a Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagjával szembeni nyugat-európai politikai hajtóvadászatot és a vele szemben bevezetett szankciókat. Viszont támogatja azt a horvát megközelítést, amely szerint a bosznia-hercegovinai államelnökség horvát tagját a horvát közösségnek kell megválasztania – mondta a diplomácia vezetője. 

Ebben az ügyben Gordan barátom rendszeresen felszólal Brüsszelben, és én soha nem mulasztom el az alkalmat, hogy támogassam e törekvéseiben– jelezte a miniszter. 

Gordan Grlic-Radman újfent gratulált magyar kollégájának az április 3-ai országgyűlési választásokon elért sikerhez. Kifejtette: nagy változásoknak lehetnek tanúi az utolsó időkben, és ilyen esetekben, mint például a világjárvány vagy a földrengés, a szomszédos országok egymásra vannak utalva. 

Ugyanúgy van ez most az ukrán helyzettel is – mondta. Horvátország álláspontja jól ismert: befogadja a menekülteket és fegyveres erőket küld a Magyarországon állomásozó NATO-harccsoportba. 

Egyetértettünk abban, hogy meg kell akadályozni a háború átterjedését más országokra, valamint abban is, hogy Bosznia-Hercegovinának működőképesnek kell lennie, ehhez pedig meg kell reformálni a választási törvényt– húzta alá a horvát miniszter.