Alacsony a részvétel a francia elnökválasztás első fordulójában

Ez három százalékkal kevesebb, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor - közölte a belügyminisztérium.

A viszonylag alacsony részvételi arány az előrejelzéseknél valamivel magasabb, és nem éri el a húsz évvel ezelőtti negatív rekordot. Akkor délig a jogosultaknak csak a 21,4 százaléka voksolt.

Csaknem 49 millió választópolgár választja ki vasárnap a 12 jelölt közül azt a kettőt, akik április 24-én a második fordulóban megmérkőzhetnek az államfői posztért. A felmérések szerint Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek (26-27 százalék) és a szuverenista jobboldali Marine Le Pennek (24-25 százalék) van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba, amely az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik.

Mind a 12 jelölt már délelőtt leadta szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol feleségével egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely pártja, a Nemzeti Tömörülés egyik fő bázisa.

A mozgósítás a választás egyik meghatározó eleme lehet, miután a választásra jogosultak mintegy harmada az utolsó napokig a bizonytalanok táborát erősítette.

A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen-Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba.

Le Pen és Mélenchon a nemzetközi kérdésekben az államfővel teljesen ellentétes álláspontot képvisel. Mindkét radikális jelölt az európai integráció ellen száll síkra, és kiléptetné Franciaországot a NATO katonai parancsnokságából.

Amióta a felmérések szerint a Nemzeti Tömörülés jelöltje felzárkózott a jelenlegi államfő mellé, és a verseny fej-fej mellett halad kettejük között, több elnökjelölt már előre jelezte, hogy a Le Pen elleni fellépésre fogja kérni választóit a második forduló előtt. Az államfő környezete ugyanakkor elismerte, hogy az úgynevezett „köztársasági front”, amely öt évvel ezelőtt kétharmados többséghez segítette Emmanuel Macront, 2022-ben már nem biztos, hogy működni fog.

Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés úgy véli, hogy „még soha nem álltak olyan közel a győzelemhez, mint most”. Bár a kampány elején a másik radikális jobboldali jelölt, Eric Zemmour publicista veszélyt jelentett Marine Le Pen számára, egyben megosztó radikális megszólalásaival lehetővé tette az elnökválasztáson harmadik alkalommal induló szuverenista politikusnak, hogy a korábbiaknál mérsékeltebbnek tűnjön, és szélesíteni tudja táborát - állapították meg az elemzők.

Miközben Zemmour kizárólag bevándorlás- és iszlámellenes témákkal kampányolt, Marine Le Pen a franciákat első helyen nyugtalanító vásárlóerő-javításról beszélt. Jóllehet választási programja továbbra is radikális a bevándorlást és az államszervezést illetően, a Nemzeti Tömörülés jelöltje utolsó nagygyűlésein elsősorban az áfa mérsékléséről és egyéb gazdasági kérdésekről szólt.    

Az ukrán-orosz konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt a jelenlegi elnök - aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt - a tervezettnél később kezdte meg kampányát, s eközben szuverenista riválisa és közte a közvélemény-kutatók szerint a különbség olyannyira, a háromszázalékos hibahatárra csökkent, hogy most először matematikailag Marine Le Pen győzelme is lehetségessé vált. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.

Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók.

A közvélemény-kutatók már hetek óta valószínűsítik, hogy a centrista Macron, illetve Le Pen jut be az április 24-i második fordulóba: előbbi a szavazatok mintegy 28, utóbbi a voksok 22 százalékával. Az államfő számára a sokkoló hírt a második fordulós előrejelzések jelentik, hiszen az Elabe intézet március utolsó napjaiban végzett felmérése mindössze 52,5:47,5 arányú diadalt jósol Macronnak. Ez a különbség nem csupán a két politikus 2017-es összecsapásához képest csökkent jelentős mértékben – akkor 64:36 százalékos arányban győzött Macron –, hanem a március közepi állapotokhoz képest is, amikor az Elabe 59,5:40,5 arányú győzelmet vetített előre az elnök javára.

Mint korábban írtunk róla: Macron népszerűsége látványosan megnövekedett az ukrajnai orosz invázió kezdete után, a francia elnök ugyanis az egyik legaktívabb európai szereplője a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítéseknek. A látványos külpolitikai aktivitás azonban hosszú távon árthat megítélésének. Az elmúlt héten a kampányban ugyanis ismét a belföldi témák, mindenekelőtt a gazdasági kérdések kerültek előtérbe. Miközben Macron külföldi vezetőkkel tárgyalt, Marine Le Pen járta az országot, s a franciák által legfőbb kérdésnek tartott vásárlóerő problémájára és a szociális kérdésekre összpontosította kampányát.

Imádom a nagygyűléseket, de legyünk józanok: nem most van az ideje ezeknek

 – magyarázta meg az államfő, miért a nemzetközi porondon van a helye. Ennek megfelelően csak tegnap, egy héttel a választások előtt tartotta meg egyetlen választási nagygyűlését.

A vasárnapi francia elnökválasztás első fordulója előtt közeledtek a két esélyes, Marine Le Pen és Emmanuel Macron népszerűségi mutatói. A jelenlegi elnöktől az utolsó napokban történt több botránya miatt nagy számban fordulhatnak el potenciális szavazói.

közvélemény-kutatások egyre szorosabb versenyt jósolnak a két legesélyesebb jelölt, a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron és jobboldali kihívója, Marine Le Pen között. A 68 milliós ország polgárai közül egyre többen ismerik fel önmaguk mindennapos tapasztalatit Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetőjének politikai programjában, aki legfőképpen az országban az illegális bevándorlással párhuzamosan növekvő parallel társadalmak, a terrorizmus és a bűnözés problémájára hívja fel a figyelmet. Az előrejelzések szerint Macron április 10-én, az első fordulóban 26 százalékra, míg Le Pen 23 százalékra számíthat. A második fordulót április 24-én
tartják.

Macronnak az utóbbi egy hónapban több tényező is megnehezítette a dolgát, így az orosz invázió Ukrajnában, amellyel kapcsolatban számos, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása során sem sikerült érdemi eredményeket elérnie. Épp ellenkezőleg, úgy a lengyel, mint az ukrán vezetés azzal vádolta meg, hogy szólótárgyalásaival inkább Moszkva pozícióját erősítette.

Sokat ártott Macronnak az, a franciaországi Bobignyben történt, tragikus kimenetelű incidens is, amelynek során február 16-án életét vesztette egy 31 éves zsidó polgár, Jérémy Cohen. Az előzetes vizsgálatok szerint a fiatalember egy csoport támadó elől menekülhetett, amikor elgázolta egy villamos. Macron riválisai azzal vádolták meg az elnököt, hogy az ügyet szőnyeg alá akarja söpörni, hogy eltussolja az országban elharapódzó antiszemitizmus és a parallel társadalmak problémáját.

A francia elnöknek azt is sokan felrótták, hogy nem állt ki egy 35 éves vidéki gazda mellett, aki lelőtt egy otthonába behatoló betörőt. Laurent Rambaud akkor lőtte le az egyik támadót vadászpuskájával, amikor az három társával behatolt otthonába, ahol a fiatal férfi egyedül volt hároméves kislányával. Emmanuel Macron viszont az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Én ellenzem az önvédelmet, nem akarok egy olyan országot, ahol a polgárok maguk dönthetnek arról, hogy megvédjék magukat.”

Marine Le Pen a jelek szerint ki tudta használni az elnök hibáit saját népszerűsége növelésére, nem úgy, mint a két másik jobboldali elnökjelölt. Éric Zemmour népszerűsége a tavaly októberi 16 százalékos csúcsról mára 9 százalékra esett vissza, ami megegyezik Valérie Pécresse, a Republikánusok jelöltjének népszerűségével. Ha a második fordulóba be nem jutott jelöltek szavazatait tekintjük, Emmanuel Macron megmentője a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon lehet, aki jelenleg 17 százalékon van. Ha ő Macron támogatására szólítja fel követőit, ez nagyot lendíthet a jelenlegi elnök esélyein. Más, kisebb támogatottságú jelöltek, mint például az öt százalékon álló radikális zöldpárti Yannick Jadot szavazótábora jelenleg összesen mintegy tíz százalékot tesz ki.

Végső soron viszont Valérie Pécresse lehet a „királycsináló”, aki múltbéli kijelentései alapján aligha számít meggyőződéses jobboldali politikusnak. Ha ő a republikánus szavazatokkal április végén Macron mellett áll ki, Marine Le Pennek valami rendhagyóan meggyőzőt kell produkálnia, hogy beköltözhessen az Élysée-palotába.

Főbb francia elnökjelöltek népszerűsége április 7-én