Összefogtak a menekültekért

Példa nélküli összefogás valósult meg az országban – közölte a Magyar Hírlap érdeklődésére Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú, Ukrajnával határos választókerületének fideszes egyéni országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta azt is, hogy a határ menti településeken nem alakult ki hiány az ellátásban.

– Mióta járja a választókerületéhez tartozó határ menti településeket?

– Február 24-e óta, vagyis amióta kitört a háború.

– Mennyit alszik? És mennyit tudnak pihenni az ottani polgármesterek és az önkormányzati dolgozók?

– Változó, három-négy órát azért minden éjjel sikerül pihennem. Az önkormányzatok munkatársainál döntő, hogy településük hol található. A határszakasszal rendelkező helyhatóságok – Záhony, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs –, illetve ahol regisztrációs pontok találhatók – Fehérgyarmat, Tarpa és Aranyosapáti – dolgozóinak kevesebb alkalmuk nyílik a pihenésre, míg ahol befogadópontok vannak, ott egy kicsivel többet, de ők sem sokat alszanak. Jó az együttműködésünk a polgármesterekkel, zavarhatjuk egymást akár hajnalban is. Tegnapelőtt például hajnali három órakor kaptam egy kérést, és arra is volt példa, hogy két polgármester egy családot este tizenegykor vitt fel Budapestre.

– Akad olyan feladat, amit személyesen ön tud elintézni mint országgyűlési képviselő?

– Olyan teendő, amit csak én tudok megoldani, nincs, ez itt egy közös feladat, az állam, a segélyszervezetek, a polgármesterek, a képviselő-testületek, az iskolaigazgatók és a lakosság közös munkája. Ugyanakkor hasonló, ennyire éles helyzetet a megyében lényegé­ben csak én éltem meg, sok tapasztalatot gyűjtöttem, sikerült jó kapcsolatokat kiépítenem. Mondok egy példát: a megyei hulladékszolgáltatóval nagyon jó a viszonyom, mert korábban nyolc évig Fehérgyarmat polgármestere voltam. Ezért azt a feladatot mi beszéltük át, hogy milyen logika szerint lehetne sűrűbben elszállítani a határ menti településeken keletkező többlethulladékot.

A megyei kormányhivatal vezetőjével, Román Istvánnal közösen tárgyaltunk az áramszolgáltatóval a közvilágítással kapcsolatban. Képviselőtársaim engem hívnak, hogy hová küldjék az összegyűlt adományokat, mert én rendelkezem helyismerettel, amit jól tudok kamatoztatni. Kárpátaljáról is gyakran megkeresnek azzal, hová to-vábbíthatunk adományt. Minden-nap más feladat adódik: egyik este két zimbabwei és egy kameruni egyetemistának próbáltunk segíteni, mert ezeknek az államoknak nincs Magyarországon nagykövetségük. Vagyis igen sokrétű munka zajlik.

– Mit tapasztal, el tudnak látni minden háború elől menekülő embert? Mire van a legnagyobb szükség jelenleg, ideiglenes szálláshelyekre, sátortáborra, fuvarra, élelmiszerre, gyógyszerre?

– Olyan szintű összefogás valósult meg az országban, ami példa nélküli, azt mondhatom: szinte mindent megkapunk, amire szükség van. Az is folyamatosan változik, hogy mikor, mire van inkább szükség: a múlt hét közepén sok egyetemista érkezett az országba, hétvégén pedig olyanok, akiknek az öltözete azt sugallta, jómódúak. Mindeközben érkezik rengeteg nagyon szegény ember is, mindenkinek másra van szüksége. Sokaknak az is lényeges, tudunk-e abban segíteni, hogy munkába állhassanak valahol.

– A választókerület önkormányzatainak milyen mértékben kellett hozzájárulniuk a menekülők ellátásához?

– Konkrét számot nem tudok mondani, mert ez attól függően változik, hol helyezkedik el egy adott önkormányzat, határátkelő, segélypont vagy regisztrációs pont működik-e a helyhatóság területén.

– Mekkora forrással tudta a kormány segíteni a helyhatóságokat, a segélyszervezeteket?

- A települések a Belügyminisztériumtól kérhetnek segítséget, azt gondolom, az igényeiket már összesítették. A segélyszervezetek esetében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a hétvégén jelentette be, hogy a kormány hárommilliárd forinttal támogatja a Karitatív Tanács szervezeti tagjainak munkáját.

– Mekkora részt vállal a lakosság a menekülők ellátásában?

– A polgármester, a képviselő-testület, az önkéntes segítők, a közmunkások mind-mind részt vesznek a munkában. A határ menti települések szinte mindegyikéről elmondható, hogy aki tud, bekapcsolódik a munkába. Akinek van munkája, az munka mellett is, a pedagógusok például tanítás után, akik délutánra mennek, azok reggeltől munkakezdésig. A nyugdíjasok is kiveszik a részüket a feladatokból, sütnek, főznek a menekülő embereknek, Beregsurányban például a nyugdíjas nénik sütöttek palacsintát, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak adtak át.

– Az első napokban rögtön megjelentek a fuvaros hiénák, akik döbbenetes összegekért fuvarozták el a háború elől menekülő embereket. Továbbra is jelen vannak?

– Kevésbé tudnak a határhoz jönni, ezért csökkent a számuk, de teljesen kiszűrni a civilek nem tudják őket. A rendőrség azonban nagyban segíti ezt a munkát is.

– Hallott az embercsempészek megjelenéséről?

– Nem.

– Volt vagy van-e hiány a helyi ellátásban, például benzin, gyógyszer vagy élelmiszer tekintetében?

– A helyi ellátásban semmiféle hiány nem alakult ki. Fehérgyarmaton és Vásárosnaményban található két Mol-benzinkút, amelyek hatalmas forgalmat bonyolítanak le, de e töltőállomásokon is minden rendben van. Abban akad némi nehézségünk, hogy akik Budapesten keresnek szállást, azoknak találjunk megfelelőt. Ki kell azonban emelni: ez egy olyan térség, ahol sok kárpátaljai él, akik számos esetben tudták és tudják segíteni a munkánkat, így például a tolmácsolásban.

Az Ukrajnából érkező menekültek, családok összehangolt, hatékony segítéséről tárgyalt Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár a magyar családszervezetekkel szerdán.

Az államtitkár Facebook-oldalán közzétett bejegyzés, valamint az ahhoz csatolt, kormany.hu-n megjelent közlemény szerint a magyar családokat képviselő kormányzati, szakmai és civil szervezeteket irányító szakemberek mellett a megbeszélésen jelen volt Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Téglásy Pál, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács titkára is.

A közlemény szerint az ülésen megegyezés született arról, hogy a humanitárius tanács és a családszervezetek összehangolják tevékenységüket annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak segíteni.

A szakmai szervezetek irányítói egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a legteljesebb mértékben támogatják a béke helyreállításához hozzájáruló kormányzati és civil törekvéseket, és felkészültek a humanitárius feladatok ellátására is.

A családokért felelős államtitkár az egyeztetésen jelezte, hogy a háború okozta családi tragédiák anyagi, egészségi és lelki következményeinek enyhítése és felszámolása közös érdek, ami a felelős döntések mellett közös tettekkel lehet igazán hatékony.

Kiemelte, a háború árát megfizető családok szenvedéseinek mérséklése, kockázataik csökkentése, a humanitárius válság mihamarabbi kezelése és felszámolása példaértékű összefogással valósulhat meg.

A karitatív intézkedéseket össze kell hangolni, mert a segítségre szorulók mellett a segítségükre sietők biztonságának megteremtését is szem előtt kell tartani - idézték Zsigó Róbertet.

A családokért felelős államtitkár egyben köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárulnak a háborús helyzetben lévők és a menekülők mentéséhez.

A beszámoló szerint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Téglásy Pál az ülésen tájékoztatta a résztvevőket az eddig elvégzett humanitárius tevékenységről és megköszönte a résztvevőknek, hogy javaslataikkal és felajánlásaikkal támogatják a bajba jutott emberek megsegítését szolgáló munkát.

A kormányszóvivő az egyeztetésen kiemelte, hogy az a tudás, amivel a magyar családszervezetek rendelkeznek, fontos támasz a háborús konfliktus áldozatainak megsegítésében is.

Ismertették, hogy az egyeztetésen jelen volt Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Molnár Balázs, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány elnöke, Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője, Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója és elnöke, Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, Regős Judit, a Szülők Háza Alapítvány elnöke, Fürjes Éva, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének munkatársa, Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom képviselője és Greksa Szlávna, az Erzsébet Alapítvány jogi, HR- és beszerzési igazgatója.

A résztvevők egyaránt felajánlották önmaguk és szervezeteik, tagszervezeteik segítségét a háború miatti szenvedések enyhítésére.

A Híd Kárpátaljáért összefogást a 1357-es nemzeti adományvonalon és a 11711711-22222222-es bankszámlaszámon lehet támogatni - tették hozzá.

Soltész: Már 616 millió forint érkezett a Híd Kárpátaljáért Program segélyvonalára

Már 616 millió forint támogatás érkezett a Híd Kárpátaljáért Program által működtett 1350-es segélyvonalon keresztül az ukrajnai menekültek megsegítésére - jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Barabáson.

Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, hangsúlyozta, hogy ez az elmúlt évtized legnagyobb támogatási összege és a magyar emberek segítőkészségének a jele.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pénzadományok mellett elsősorban tartós élelmiszerre, pelenkára, gyermekgondozási eszközökre van szükség, amelyeket a segélyszervezetekhez, illetve az ukrán határ mentén, Aranyosapátiban kialakított, pénteken megnyíló segélyraktárba juttathatnak el az adományozók.

Ugyancsak péntektől fogad adományokat a főváros közelében, Biatorbágyon megnyíló segélyraktár, ahová elsősorban a cégek adományait várják - fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán határ menti falvakban működő segítségpontok megteltek, ezeken a helyeken helyhiány miatt már nem tudnak adományokat fogadni. Ezért arra kérnek mindenkit, hogy a segélyraktárakban helyezzék el az adományokat.

Azzal kapcsolatban, hogy kedden felkereste a határ mentén működő segítségpontokat Stephanie Woldenberg, az UNHCR, vagyis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közép-európai képviseletének vezetője, arról szólt: azt kérik az ENSZ-től, illetve az UNHCR-től, hogy első ütemben 11 milliárd forinttal támogassa a menekültek ellátásában részt vevő hat nagy karitatív szervezet, illetve a magyar kormány menekültek ellátását segítő tevékenységét.