Minden második kijevi elhagyta az ukrán fővárost

Az ukrán fővárost már lakóinak mintegy fele elhagyta − mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtökön egy televíziós műsorban, amelyet ukrán csatornák azonos időben közvetítettek. A városvezető egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, „olyanná vált, mint egy erődítmény”. 

− Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket

− hangoztatta Klicsko. Hozzátette, hogy a kijevi területvédelmi alakulathoz különböző szakmák képviselői − köztük zenészek és színészek − is csatlakoztak. Ezek az egységeket − amelyekbe bárki beléphet, aki kész megvédeni az országot − Ukrajnában még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.

A polgármester elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint minden második kijevi polgár elhagyta a várost, s jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos van Kijevben. 

Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek. Hangsúlyozta: a lényeg az, hogy az emberek összetartanak. 

Az ukrán határőrszolgálat közben nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot: 

csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal. A dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója videóüzenetben fordult az orosz katonákhoz: azt ígérte nekik, hogy „zöld folyosót” nyitnak az elvonulásra azon katonák számára, akik nem akarják folytatni a harcot, és eddig „nem lőttek civilekre”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében Oroszország állampolgárainak ukrajnai vagyona ellenszolgáltatás nélkül lefoglalható.

Egyik videóüzenetében az államfő kijelentette: „a népírtás végső bizonyítéka” az, hogy az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol egyik szülészeti és gyermekkórházát ágyúzták, amely szavai szerint a támadás idején működött. Közölte, hogy a Mariupolt ért tüzérségi támadásban az eddigi adatok szerint 17-en sérültek meg.

− Miféle ország az Oroszországi Föderáció, amely kórházaktól és szülőotthonoktól fél, ezért elpusztítja őket? Terhes nők készültek volna Rosztovot lőni? Bárki is egy kórházban megsérti az orosz ajkúak jogait? Mi volt ez: klinika nácítlanítása?!

− tette fel a kérdést Zelenszkij. Sürgette egyúttal a Nyugatot: fokozza a szankciós nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és véget érjen „ez a brutális háború”. Zelenszkij azt is közölte, hogy a nap folyamán telefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel. Utóbbival elsősorban az esetleges béketárgyalásokról beszéltek.

Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója a Facebookon csütörtökön közölte, hogy a megyeszékhely közelében az orosz erők légicsapásai következtében egy ellenőrző ponton öt ukrán katona meghalt, kettő megsebesült. Szavai szerint az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta mostanáig már több mint negyven légicsapás érte a megyét.

SZIJJÁRTÓ PÉTER: A MAGYAR EMBEREK BIZTONSÁGA AZ ELSŐ

A magyar emberek békét akarnak, Magyarország érdeke, hogy minél előbb befejeződjenek a harci cselekmények Ukrajnában.

Erről beszélt Szijjártó Péter a szabadkai Pannon TV-nek adott interjújában – írja a V4NA. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar ellenzék bajba sodorja a magyar embereket. Szerbiára Brüsszelnek nem lenne szabad nyomást gyakorolni, mert az destabilizálhatja az egész Balkánt – nyilatkozta a tárcavezető.

Erősödő szerb-magyar gazdasági kapcsolatok

Fantasztikus dolog, hogy a két ország gazdasági együttműködése hétről-hétre új dimenziókat nyit meg. Ezt mondta a vajdasági Pannon TV-nek adott exkluzív interjúban a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a tavalyi szerb gazdasági növekedésben a nagy magyar vállalatok jelentős szerepet játszottak. A MOL és az OTP saját szektorukban már másodikak a szerb piacon. Rekordot döntött a kereskedelmi forgalom is a két ország között és jönnek a magyar beruházások Szerbiába – emelte ki Szijjártó.

A magyar kormány támogatja, hogy a vállalatok külföldön hozzanak létre termelő kapacitásokat, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy az exportpiacaikat bővítsék.

A legújabb ilyen befektetés egy takarmánykeverő létrehozása lesz Vajdaságban. Az UBM csoport üzemének alapkövét szerdán rakta le Adasevcin Szijjártó Péter és Aleksandar Vučić szerb elnök.

Szerbián kívül más nyugat-balkáni államokban is terjeszkedne a magyar tőke

Montenegróban és Észak-Macedóniában is vannak magyar beruházások, sőt most már Albániában is egyre nagyobb a magyar cégek érdeklődése. A Nyugat-Balkán mindig is a homlokterében volt a magyar külgazdaságnak és a külpolitikának – emelte ki az interjúban Szijjártó.

A tárcavezető hozzátette: Budapestnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen.

Ehhez pedig a legjobb út a gazdasági fejlődés. A magyar kormány ezért támogatja a magyar cégek térnyerését ezen a területen – nyilatkozta a miniszter a Pannon TV-nek.

Háború Magyarország közvetlen szomszédságában

Nagy baj az, hogy háború tört ki Magyarország szomszédságában. Ez hatalmas kockázat. A magyar emberek békét akarnak, fontos lenne, hogy minél előbb véget érjenek a harci cselekmények. Fontos, hogy fenntartsuk az európai egységet. Magyarország minden közös európai döntésnek részese. Részt vesz Budapest minden olyan egyeztetésen, amely a közös európai választ célozza meg – mondta az interjúban Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét a béke korszaka köszönthet be.

Emlékeztetett, hogy Ukrajna területén egy jelentős magyar közösség él, a többi nemzetiséggel együtt rájuk is komoly fenyegetést jelent mindaz, ami ott történik. Szijjártó szerint ebben a helyzetben a béke lenne a legfontosabb.

Honvédségi egységek az ukrán határnál

A legfontosabb feladat ebben a helyzetben, hogy a kormány garantálja a magyar emberek és Magyarország biztonságát. Ennek része, hogy megelőzzük, hogy bármilyen militáris vagy paramilitáris egységek beszivárogjanak Magyarországra. Ezért kellett a honvédség jelentős erőit a keleti határhoz telepíteni – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: mindent el kell követni, hogy a magyar lakta területekre a harci cselekmények ne terjedjenek át.

Ezt úgy lehet elérni, hogy nem provokáljuk ki azokat. Ezért nem engedélyezi a kormány a halált okozó fegyverek szállítását Magyarországon keresztül és nem engedjük, hogy bármilyen oknál fogva belesodródjunk ebbe a konfliktusba.

Brüsszel és a magyar ellenzék is kritizál

A háború az információs térben is zajlik – emelte ki Szijjártó Péter. Sok dezinformáció is nyomon követhető. Egy ilyen példa, hogy Donald Tusk az Európai Néppárt elnöke, volt lengyel miniszterelnök azt hazudta, hogy a budapesti kormány blokkolta volna az orosz bankok letiltását a nemzetközi átutalási rendszerből. A miniszter szerint ez úgy, ahogy van szemen szedett hazugság, illetve az is hazugság, hogy bármi más szankciót blokkolt volna Magyarország. Ennek épp az ellenkezője igaz. Minden egységes európai döntéshez a támogatásunkat adtuk – tette hozzá Szijjártó.

A kormány a magyar nemzeti érdek mentén cselekszik. Ez pedig az, hogy biztonság legyen és ne keveredjünk bele a háborúba.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: megérti, hogy másnak más a pozíciója. Egyes európai országok fegyvert szállítanak, mások átengedik a fegyvereket az országukon. Magyarország humanitárius segítséget tud nyújtani. Az ország történetének legnagyobb segítségnyújtása zajlik. 800 tonna élelmiszert és 200 tonna higiéniai terméket szállítanak a kormány támogatásával a bajba jutottaknak. Katonát és fegyvert nem adunk, hogy ne keverjük bele a magyar embereket a háborúba, még akkor sem, ha nyomást gyakorol az ellenzék – szögezte le a miniszter. Magyarország ugyanakkor befogad minden menekülőt.

A magyar-ukrán kapcsolatok nem voltak felhőtlenek az elmúlt évek során, de most háború van, ilyenkor a vitás kérdéseket félre kell tenni – mondta a tárcavezető. Emberéletek forognak kockán, most segítséget kell nyújtani – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette: a vitás kérdéseket majd egyszer elő kell venni, de most nem ezzel kell foglalkozni.

Brüsszeli bírálat Szerbiának

Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen, de kiállt az ukránok területi integritása mellett. A büntetőintézkedések elmaradása miatt több bírálatot is kapott Belgrád Brüsszelből.

Szijjártó Péter szerint mivel Szerbia nem tagja az EU-nak, egy speciális környéken van, speciális történelemmel, ezért meg kell érteni az ország belső viszonyait.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nem tartja helyesnek, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol Szerbiára. Óvva intette Brüsszelt, hogy nyomást gyakoroljon Szerbiára, nehogy az destabilizálódjon. Szavai szerint, ha Szerbia destabilizálódik, akkor a teljes Nyugat-Balkán destabilizálódik. Ez senkinek nem lehet érdeke – húzta alá a miniszter.

Veszélybe sodorná az ellenzék a magyar embereket

Válsághelyzetekben jönnek elő a vezetői képesség – hangsúlyozta a miniszter. Szerinte éppen ezért a mostani konfliktus mindenképp befolyásolni fogja az áprilisi, magyarooszági országgyűlési választásokat. Szijjártó szerint a magyar ellenzék össze-vissza beszél. A felelőtlen nyilatkozataikkal bajba sodorhatják az embereket. Katonákat és fegyvereket küldenének a háborús konfliktusba, árulásnak tartják, hogy nem engedjük át a fegyvereket Magyarországon.

Ha ők lennének döntési helyzetben, akkor az ország súlyos veszélybe kerülne. Ezt a hozzáállást teszik mérlegre a magyar emberek április 3-án – mondta.