Hollik István: A baloldal Brüsszellel karöltve az energiaszektort is szankciókkal sújtaná

A Fidesz értékelése szerint a magyar baloldal „Brüsszellel karöltve” arra törekszik, hogy az orosz-ukrán háború miatt Oroszországra kivetett szankciók érintsék az energiaszektort is, ez azonban a rezsiárak megnégyszereződését eredményezné.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtöki, MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában elmondta: Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke azt javasolta az európai és a magyar embereknek, hogy fogyasszanak kevesebb gázt és fűtsenek kevesebbet, ezzel azt üzenve, hogy az energiaellátást vonják be a szankciók közé.

Hollik István szerint a bizottság „baloldali alelnökének” javaslata egybevág azzal, amit a magyar baloldal is folyamatosan hangoztat. Hiszen – folytatta – „a magyar baloldal Brüsszellel karöltve” arra törekszik, hogy a szankciók érintsék az energiaszektort is, tehát zárja el Magyarország a gázcsapokat.

Hangsúlyozta: ilyen nehéz időkben nem szabad efféle felelőtlen, veszélyes javaslatokat tenni, hiszen ez az intézkedés aránytalanul nagy terheket rakna a magyar családok és vállalkozások vállára.

Arra figyelmeztetett: „ha a magyar energiaellátást bevonnák a szankciók közé”, akkor azonnal négyszeresére emelkedne a rezsi, és egy átlagos családnak éves szinten 264 ezer forinttal többet kellene fizetnie. A magyar baloldal a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát – értékelt.

Kijelentette: ezt a kormányoldal nem fogja hagyni, hiszen Magyarország érdeke az, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból, és a háború árát ne a magyar gazdaság és a magyar emberek fizessék meg.

Aligha fogja Oroszországot térdre kényszeríteni az Egyesült Államok embargója – nyilatkozta az M1-nek Hortay Olivér. A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője arra is rávilágított, miért álságos az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak a javaslata.

Az ukrán válságról szóló percről percre tudósításunkat ide kattintva olvashatja.

Embargót vezet be az oroszországi kőolaj- és földgázimportra az Egyesült Államok. Ezt kedden jelentette be Joe Biden amerikai elnök, aki szerint így lehetne térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot. Az embargó azonban olyan termékeket érint, amelyekre Amerikának nincs égetően szüksége.

Tekintettel arra, hogy az USA majdhogynem önellátó szénhidrogénekben, csak nagyon kis mennyiségű olajat importál Oroszországból, az amerikai szankciók miatt kiesett import olajat Oroszország másnak is könnyedén el tudja adni – mutatott rá a szakember.

Ezzel az embargóval annyit ért el az Egyesült Államok, hogy a nyersolaj világpiaci ára 15–20 százalékkal emelkedett

– fűzte hozzá. Az intézkedés nagy károsultja az Európai Unió, mely továbbra kitett szénhidrogének terén. Így a világpiaci áremelkedést is uniós országok érzik meg a legjobban. Emellett ez a lépés kifejezetten kontraproduktív, hiszen az oroszok magasabb áron tudják eladni ugyanazt az energiamennyiséget. Így nőnek az árbevételeik.

Ezt a növekvő árbevételt az Európai Unió finanszírozza

– figyelmeztetett Hortay.

Az amerikai energiaellátáshoz nélkülözhetetlen uránt kihagyták a szankciók sorából

Az embargó tehát olyan nyersanyagokra vonatkozik, amelyekre az USA-nak egyelőre nincs szüksége, miközben az amerikai energiaellátáshoz nélkülözhetetlen uránt kihagyták a szankciók sorából – hangzott el a beszélgetés felvetéseként az adásban. Az, hogy az uránra nem terjednek ki a szankciók, jól mutatja, hogy ezt a lépést az Egyesült Államok szimbolikusnak gondolta. Az urán az egyetlen olyan energiahordozó, amelynek embargója mindkét félnek „fájt volna”: az USA energiatermelésének 20 százalékát nukleáris technológiával látja el. Az amerikai atomerőművek többségében orosz vagy Oroszországgal szövetséges kazah, türkmén üzemanyagot alkalmaznak.

„Csavarják le a fűtést, ha segíteni akarnak Ukrajnának” – a brüsszeli üzenet álságos

Franz Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke javaslatára reagálva, miszerint az európaiak egyszerűen csavarják lejjebb a gázt, s akkor meg lehet szabadulni az orosz üzemanyagtól, Hortay elmondta: a szankciók kiterjesztése nem erről szól, hanem arról, hogy ha azokat az EU kiterjesztené az energiaszállításokra, olyan energiahiány alakulna ki, ami először tönkretenné az energiaigényes ágazatokban az ipari termelést. Már most is, a szankciók lebegtetése hatására elszenvedett áremelkedés miatt megjelenik például a műtrágyagyártás esetében: üzemek jelentik be, hogy beszüntetik a termelésüket. Tehát

egy ilyen lépés először az iparra mérne jelentős csapásokat. Utána tovább emelkednének a lakossági árak,

ami jelentős társadalmi problémákat okozna. Néhány hónapon belül gazdasági recessziót okozna a szankciók kiterjesztése. Ráadásul a következő fűtési szezon kezdetekor ellátási problémák adódhatnának – érzékeltette a várható következményeket.

Ezt a kérdést tehát olyan dilemmává degradálni, miszerint tekerjük le egy-két fokkal a fűtést, meglehetősen álságos – fogalmazott az elemző.