Erős robbanások hallatszottak Kijev központjában

A beszámoló szerint a távolban felszálló füstoszlopot lehetett látni, de nem tudtak a helyszínre menni, mert az ukrán fővárosban helyi idő szerint reggel hétig éjszakai kijárási tilalom van érvényben.

Egyelőre nem volt hivatalos nyilatkozat a történtekről.

Kijev hárommillió lakosának több mint fele elhagyta a várost az orosz offenzíva kezdete óta.

Hétfőn több halálos áldozatról és sebesültről érkezett jelentés a főváros különböző részein történt lövöldözések után.

Az ukránok visszautasítják, hogy rakétát indítottak volna Fehéroroszország irányába

Az ukrán hadsereg nem indított Tocska-U rakétát Fehéroroszország irányába - közölte Olekszij Danyilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva kedden az RNBO sajtószolgálata.

„Tiszta ostobaság Lukasenka azon kijelentése, hogy az országát állítólag ukrán területről kilőtt Tocska-U rakétával támadták volna” - idézte a sajtószolgálat Danyilovot.

Moszkva szankciókat hirdetett Biden és Blinken ellen

Oroszország szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen - közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett 13 fős „feketelistán” szerepel még Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Daleep Singh helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatója, Hunter Biden, az amerikai elnök fia, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és volt demokrata párti elnökjelölt, Adewale Adeyemo, a pénzügyminiszter első helyettese és Reta Jo Lewis, az amerikai Export-Import Bank elnöke és igazgatótanácsának elnöke.

Lukasenka: Fehéroroszország nem hagyja belerángatni magát az ukrajnai konfliktusba

Ukrajnából elindított rakétát fogtak el két nappal ezelőtt a fehérorosz haderők - közölte kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki hangsúlyozta: ellenállnak azon kísérleteknek, hogy belerángassák az országot „a határon túl dúló konfliktusba”.

A kijevi kormány pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Fehéroroszország elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet fabrikálni a háborúba való belépéshez. Minszk eddig az orosz erőknek a területén történő átengedése révén érintett az ukrajnai konfliktusban.

Lukasenka közölte: az ukrán Tocska-U típusú rakétát az ukrán határ közelében, a Pripjaty folyó térségében lőtték le.

„Figyelmeztettem önöket, hogy ne próbáljanak meg belerángatni bennünket ebbe a hadműveletbe, ebbe a háborúba. Ennek tanújele, hogy pontosan két nappal ezelőtt, éjszaka Fehéroroszország területére Tocska-U rakétát lőttek ki, amelyet az oroszokkal együtt sikeresen elfogtunk és megsemmisítettünk a Pripjaty folyó felett” - mondta az állambiztonsági szervek vezetőivel találkozva kedden Lukasenka a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint. „Valahol a folyó mellett hever, akit érdekel és közel van, menjen és nézze meg. Ez nem álhír, amit mondok” - mondta a fehérorosz vezető.

Stoltenberg: Vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan

Oroszország egy megtévesztő hadművelet részeként akár vegyi fegyvert is bevethet ukrajnai háborújában - jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben, kifejezve a szövetség emiatti aggodalmát.

Jens Stoltenberg, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembe megy a nemzetközi kötelezettségekkel. A NATO a vegyi fegyverek mellőzésére szólítja fel Oroszországot - fűzte hozzá.

A főtitkár kiemelte: „Oroszország hónapok óta hangoztatott hazugságai lelepleződtek”. Moszkva azt állította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, mégis megtette. Azt állította, hogy kivonja csapatait a térségből, még többet szállított oda. Azt állította, hogy megvédi a civileket, azonban az orosz hadsereg civileket gyilkol. Most abszurd állításokat tesz az ukrajnai biológiai laboratóriumokról és vegyi fegyverekről, „ami szintén csak egy újabb hazugság” - mondta Stoltenberg.

Kérdésre válaszolva kijelentette: Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és határozottan el kell ítélnie Oroszország „brutális ukrajnai invázióját” és mindenfajta katonai támogatást, amely segítené Oroszországot abban, hogy halált, szenvedést és pusztítást okozó háborút vívjon egy független és szuverén nemzet ellen. Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként köteles betartani a nemzetközi jogot - tette hozzá.

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, amelyet az ENSZ alapokmánya is rögzít. A NATO tagországai és partnerei pedig továbbra is segíteni fognak Ukrajnának ennek a jognak a fenntartásában - közölte.

„Az európaiak ugyanannyira szenvedni fognak a szankcióktól, mint az oroszok”

Az európaiak ugyanannyira szenvedni fognak a Moszkva ellen bevezetett uniós szankcióktól, mint maguk az oroszok - jelentette ki kedden Alekszej Meskov, Oroszország párizsi nagykövete.

„Nemcsak ránk, hanem önökre is nagyon kemény ütést fog mérni minden szankció” - figyelmeztetett párizsi sajtótájékoztatóján a nagykövet, aki szerint a nyugatiak egymásra licitálnak a büntetőintézkedésekben.

„Valóságos versengés folyik nyugati kollégáink között. Az egyik valamit a fejébe vesz, aztán a többiek folytatják. Időnként az Egyesült Államok vesz valamit a fejébe, aztán Nagy-Britannia, majd az Európai Unió” - mondta, miután az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákra terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és elhatározta, hogy megvonja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon.

A negyedik szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal szemben a legkülönbözőbb ágazatokban. A jelenleg érvényes uniós védőintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára.

A nagykövet az újabb intézkedéseket „valóságos banditaakcióknak” nevezte.

„Jelenleg azt láthatjuk, hogy ebben az oroszellenes kampányban tobzódnak mindenhol Európában. Ez egy valóságos (oroszellenes) vadászat” - tette hozzá.

„Megtámadnak embereket, és csak azért fosztják meg őket a tulajdonuktól, mert oroszok. Még Sztálin is azt mondta, akit nem igazán jellemeztek a demokratikus elvek, hogy a fiú nem felelős az apjáért” - mondta az orosz nagykövet.

Kijevben 35 órás kijárási tilalmat rendelnek el a harcok fokozódása miatt

Kijárási tilalmat rendelnek el az ukrán fővárosban, Kijevben kedd este 8 órától csütörtök reggel 7 óráig, miután a városon kívül állomásozó orosz erők több lakóházat is eltaláltak - jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.

A legutóbbi támadásban két ember meghalt - mondta. Hozzátette: tilos a városban külön engedély nélkül közlekedni, kivéve, ha valaki az óvóhelyre tart.

„A főváros Ukrajna szíve, és meg fogjuk védeni. Kijevet, amely jelenleg Európa szabadságának és biztonságának szimbóluma és előretolt támaszpontja, nem fogjuk feladni” - hangoztatta a polgármester.

Ukrán tisztviselők szerint több mint kétezer civil halt meg Mariupolban

Több mint kétezer civil halt meg eddig a megszállt dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban - közölték kedden kora reggel a helyi hatóságok. Az ukrajnai orosz invázió február 24-ei kezdete óta 2357 ember halt meg - közölte a mariupoli városi tanács.

A mintegy négyszázezer lakosú települést napok óta ostromolják az orosz csapatok, és már elvágták az ország többi részétől.

Az ukrán hatóságok az Azovi-tenger partján fekvő város elleni súlyos légitámadásokról számoltak be. Oroszország azt állítja, hogy csak a katonai célpontokat támadja.

Mariupolt sokan az ukrán ellenállás szimbólumának tekintik. A kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében 2014-ben kitört háború kezdete óta a város az oroszbarát szeparatisták többszöri támadását is visszaverte.

A mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andriuscsenko embertelennek nevezte a városban kialakult helyzetet.

„Nincs élelem, nincs víz, nincs áram, nincs fűtés” - mondta. Hozzátette: attól tart, hogy még sok haláleset lesz. Úgy vélekedett, hogy a támadások fokozódó intenzitásával a halálos áldozatok száma elérheti a húszezret is.

Az áldozatok számát nem lehet független forrásból ellenőrizni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az oroszok már három napja nem engednek be száztonnányi élelmiszert, vizet és gyógyszert Mariupolba.

Kijevbe látogat a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő

Az ukrán fővárosba, látogat kedden Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel - közölte a varsói kormányfői hivatal.

A közlemény szerint a politikusok az Európai Tanács nevében indulnak Kijevbe, az útról előzőleg Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztettek, a nemzetközi szervezetek, ezen belül az ENSZ révén pedig tájékoztatták róla a nemzetközi társadalmat.

A látogatás célja, hogy megerősítsék az Európai Unió „egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára”, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot - írták.

Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője kedd délelőtti sajtóértekezletén közölte: a négy politikus vonattal utazik az ukrán fővárosba, már át is kelt a lengyel-ukrán határon.

Az útról az Európai Tanács múlt heti párizsi értekezletén született előzetes döntés, a lengyel diplomaták az ENSZ mellett a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőit is tájékoztatták róla - mondta el Dworczyk.

A látogatásról beszámolt később maga Morawiecki is a Facebook-oldalán. A világ számára „ily sorsdöntő pillanatokban kötelességünk ott lenni, ahol formálódik a történelem” - írta. Az ukrajnai háborúban „a gyermekeink jövője a tét, ők megérdemlik, hogy zsarnokságtól mentes világban éljenek” - áll a bejegyzésben.

„Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti államok, később pedig sor kerülhet az én országomra, Lengyelországra is” - idézte a miniszterelnök Lech Kaczynskit, a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt lengyel elnököt, aki Grúzia 2008-es orosz megtámadása idején Tbilisziben tett szolidaritási látogatást a három balti állam és Ukrajna akkori vezetőivel együtt.