A kijevi vezetés valós nemzetközi biztonsági garanciákat kér a semlegességhez

Nehezen haladnak a felek szerint az orosz–ukrán béketárgyalások, de van remény a kompromisszumra Ukrajna semlegessége ügyében. Az ukrán elnök amerikai és NATO-segítségre számít, kérése részben teljesülhet is sajtóértesülések szerint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap videóhívás útján szólt az amerikai kongresszushoz, és légvédelmi rendszereket és repülőket kért, hogy Ukrajna maga zárhassa le a légterét, ha már nyugati partnerei nemet mondtak a repüléstilalmi övezet létrehozására. Az államfő azt is javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hozzon létre új szövetséget a békéért, olyat, amely 24 órán belül minden szükséges segítséget képes megadni. A CNN úgy tudja, teljesülhet Zelenszkij kérése, és az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei több légvédelmi rakétarendszert küldenek Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap valódi fenyegetésnek nevezte, hogy Kijevben korábban arról beszéltek, hogy saját nukleáris fegyvereket szándékoznak létrehozni. Figyelmeztetett, „több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival történő kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával”.

Az elnök beszélt arról is, hogy Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a szankciók teremtette realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek. Vlagyimir Putyin a nyugati országokank küldött üzenetében úgy fogalmazott, nem fog sikerülni az Oroszország feldarabolására tett kísérlet. „Ha a Nyugat azt gondolja, hogy Oroszország visszalép, akkor nem érti Oroszországot”, mondta.

A hét elején is folytatódtak a béketárgyalások. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó kedd este úgy fogalmazott, nagyon nehezen haladnak az egyeztetések, vannak alapvető nézeteltérések, de van helye bizonyos kompromisszumnak. Másnap közölte, Ukrajna a semlegesség egy speciális változatát követeli magának, jogilag szavatolt és nem pedig pusztán protokolláris biztonsági garanciákkal.

„Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” – magyarázta. Az „ukrán típusú semlegesség” annak kapcsán került elő, hogy a tárgyalásokon szó esett a svéd vagy osztrák változatú semlegességről, amelyben az ország megőrizné önálló hadseregét és flottáját. Ezeket a verziókat az orosz főtárgyaló és a Kreml szóvivője is elképzelhetőnek nevezte.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai tévéinterjúban szintén úgy fogalmazott, hogy nehezen haladnak a tárgyalások, de van remény kompromisszumra. A diplomata fontosnak nevezte, hogy nyugodtan, a hisztéria fokozása nélkül tudjanak tárgyalni a felek. Mint mondta, Moszkva nyitott arra, hogy egyeztessen arról, milyen fegyverek legyenek Ukrajna területén – a lényeg, hogy azok ne jelentsenek veszélyt Oroszországra. Lavrov szerint egyébként azért nem lehetett békésen rendezni az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó, amikor azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO beavatkozására szólított fel, kijózanító visszautasítással találkozott.

Tegnap összeültek a NATO védelmi miniszterei, a tanácskozás után Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta, a NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán.

A kijevi belügyi tárca szerdán a Facebookon azt írta, Mariupol ostromakor meghalt Oleg Mitjajev orosz tábornok. Moszkvai részről nem erősítették meg a hírt.

Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével beszélt telefonon Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, miután szerdán visszatértek Lengyelországba Kijevből. Fiala szerint Ukrajnának most leginkább fegyverekre és haditechnikára van szüksége, a lengyel vezetők pedig Ukrajna uniós tagjelölti státuszának megadását sürgették, és nemzetközi békefenntartó misszió küldését javasolták.
•
Tízből kilenc ukrán szegénységbe süllyedhet egy éven belül az ENSZ becslése szerint. A Politico azt írta, a világszervezet szerint két évtized gazdasági és társadalmi fejlődése válhat semmissé, ha folytatódik a háború.
•
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmánya alapján indított eljárásban úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Előző nap az orosz külügyminisztérium tájékoztatta a szervezet főtitkárát, hogy az alapokmánynak megfelelően kilép az Európa Tanácsból, valamint azon szándékáról, hogy felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
•
A csehek 67 százaléka bízik a NATO-ban a prágai Median közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint, ami a Mladá Fronta Dnes című napilap megbízásából készült. NATO-egységeket szeretne látni tartósan országa területén minden második megkérdezett, 45 százalékuk ellenzi ezt az elképzelést, míg öt százalékuknak nincs kialakult véleménye a kérdésben.
•
Szaúd-Arábia aktívan tárgyal arról Kínával, hogy az ázsiai ország saját valutájával, a jüannal fizethessen az olaja egy részéért – értesült
a Wall Street Journal. A lap szerint Rijád és Washington viszonya egyre feszültebb, a mostani terv pedig tovább csökkentené a dollár dominanciáját
az olajpiacon.
•
A hollandiai intézmények eddig hatmillió eurót fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, szankcionált orosz személyeknek a vagyonából – írta a Dutchnews című hírportál. Az alsóház képviselői keveslik az összeget, és szerdán számon kérték Sigrid Kaag pénzügyminisztert. Kaag azt mondta, hogy eddig 132 hollandiai intézmény jelentett be olyan ügyfeleket, akik szerepelnek az Európai Unió szankciós listáján.