tóth gabi
Így reagált a luxembourgi bírósági ítéletre a lengyel igazságügyi miniszter.
Lengyelország és Magyarország is folyamatosan támadások kereszttüzében van. A liberális sajtóban türelmetlenül szankciókat követelnek.
Több fronton is folytatódik a beavatkozás az áprilisi magyar parlamenti választásokba. Az Európai Unió Bírósága a múlt héten elutasította az úgynevezett jogállamisági mechanizmus elleni magyar–lengyel keresetet, a nyugati liberális sajtó pedig máris nyomást gyakorol az Európai Bizottságra (EB), hogy vessen ki szankciókat a két országra.
A német Der Spiegel a napokban azzal vádolta az EB elnökét, Ursula von der Leyent, hogy vonakodik alkalmazni a költségvetési források visszatartásával is fenyegető mechanizmust, és tétlensége a balliberális többségű Európai Parlamentet is felháborítja. A lap úgy tudja, az EB nem akarja harcias retorikával maga ellen hangolni Lengyelországot és Magyarországot, tovább fokozva ezzel az unión belül feszültségeket. A francia Le Monde vezércikkben sürgette az EB-t, hogy ne tétovázzon.
Brüsszelben viszont az ítélet után megjelent cikkek szerint a következő hetekben elemezni fogják az ítéletet. Mások mellett Didier Reynders jogállamiságért felelős biztos is azt nyilatkozta, hogy a magyar választások előtt nem kell pénzmegvonásra számítani.
A szankciók követelése mellett a másik visszatérő elem a nyugati sajtóban a választások tisztaságába vetett bizalom aláásása. A múlt héten az EUObserver portálon Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa újabb cikket közölt arról, hogy már a baloldal által kikövetelt EBESZ megfigyelő misszió sem elegendő a választások tisztaságának biztosítására. A The Economist pedig azt állította a napokban megjelent cikké-ben, hogy a magyar baloldal okkal tart választási csalástól.
Hazánk mellett Lengyelország is össztűz alatt van. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter egyébként a hétvégén a lengyel szuverenitás elleni támadásnak nevezte az uniós bíróság ítéletét. Szerdán mutatja be javaslatát arra, hogy az ítélet mellett az unió klímacsomagját is blokkolja Varsó. Ziobro szerint országa nem adhatja át az igazságszolgáltatása feletti irányítást az uniónak azért, hogy megkapja azokat a forrásokat, amelyek egyébként is járnak neki.
A napokban Varsóban tartózkodik az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja, amely a lengyel jogállamiság állapotát vizsgálja. A tízfős delegációba az Európai Néppárttól jobbra álló szuverenista frakcióknak mindössze két tagja fért bele.
Az NGO-k oldalán áll Brüsszel
Közös nyilatkozatban állt ki a Fidesz és a spanyol jobboldali VOX párt az Európa Parlament által múlt héten megszavazott javaslattal szemben, amellyel az EP a jog fölé emelné a magukat civil szervezeteknek nevező NGO-kat. A nyilatkozat szerint az Európai Unió egy olyan új „NGO-ügynökséget” akar létrehozni, amelynek az lenne a feladata, hogy végrehajtsa a civil szervezetek uniós szabályozását, valamint beleszólása lenne azok tagállamok általi finanszírozásába is.
A két párt szerint ezzel az Európai Unió újra nagymértékben korlátozná a tagállamok jogköreit, és sértené azok nemzeti szuverenitását. Az új szabályozás értelmében a civil szervezetekre vonatkozó olyan információkra, mint például a pénzügyi finanszírozásuk, a költéseik, a tevékenységük és a tagságuk, sem az államoknak, sem az állampolgároknak nem lenne rálátásuk. Ez a javaslat a Fidesz és a VOX szerint is a jogalkotással való visszaélés, ami veszélyezteti a tagországok biztonságát. Ezért mindkét párt mindent meg fog tenni azért, hogy végül ne valósulhasson meg ez a Soros György által is támogatott tervezet.
Veszélyben vannak az Európai Unió alapintézményei, mert nem saját logikájuk alapján működnek, hanem a Soros-hálózat befolyása érvényesül bennük - mondta a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője.
Deutsch Tamás úgy fogalmazott: „hosszú évek óta mindenki azt tapasztalja, hogy szervezetten, irányítottan, az Európai Unió alapintézményeit maga alá gyűrve működik a Soros-hálózat”.
Kifejtette: Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítvány különböző, „magukat függetlennek hazudó” szervezeteket támogat, „amelyek a legdurvább rágalmakat, hazugságokat gyártják, (...) és ez a hálózat jól szervezetten politikai akaratképzést folytat oly módon, hogy beavatkozik az Európai Unió intézményeinek működésébe”.
Az elmúlt hetekben cáfolhatatlan bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, hogy a Soros-hálózat intézményesen manipulálja az Európai Unió alapintézményeinek tevékenységét, az Újságok és Hírkiadók Világszövetségének vezérigazgatója ugyanis maga vallotta be, hogy a Soros-hálózat szervezetei gyártanak nyilvánvalóan hazug, manipulatív, lejárató anyagokat Magyarországról és Lengyelországról, és ezek a cikkek ezen a szervezeten keresztül a nyugat-európai, fősodratú médiában jelennek meg - mondta a fideszes politikus.
Kiemelte, annak érdekében, hogy ne maradjon következmények nélkül ez a lelepleződés, és hogy minden létező uniós fórumon ezt a külső beavatkozást állítsák középpontba, levélben kereste meg az összes európai parlamenti képviselőt.
Deutsch Tamás az úgynevezett jogállamisági rendelet elbírálása kapcsán kijelentette, az Európai Bíróság politikai döntést hozott, és ezt előre jelezte a bíróság elnöke, ugyanis több sajtónyilatkozatában is elmondta, hogy a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereset kapcsán nem a jogkérdés a fontos, hanem az a politikai kérdés, hogy milyen irányba fejlődik tovább az európai együttműködés.
„Kereskedelmi televíziós valóságshow-t” csináltak az ítélethirdetésből, és egyúttal „kampányhirdetést adtak fel” ezzel a szerepléssel annak érdekében, hogy a magyar választások ügyébe való beavatkozást el tudják érni - fogalmazott a politikus.
Azt is mondta, hogy az Európai Parlamenten belül az ítélethirdetés kapcsán „hangosan hörögtek” a baloldal képviselői, ugyanakkor elhangzott jó néhány olyan felszólalás is, amely - a magyar és lengyel álláspontot osztva - politikai döntésnek minősítette a határozatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós intézmények politikai zsarolóeszközként kívánják ezt a jogállamisági rendeletet alkalmazni, ami elfogadhatatlan, illetve arra, hogy a jogállamiság megítélésénél kettős mércét alkalmaznak az EU-s intézmények.