Továbbra is a minimálbért támadja Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter szerint nincs is szükség erre az intézményre, a véleményét pedig azzal igyekszik alátámasztani, hogy irreálisan magas összegről beszél, ami szerinte hatalmas elbocsátásokhoz vezetne. Az Origo arra hívta fel a figyelmet, hogy elbocsátások helyett 2010-hez képest az évről évre növekvő minimálbér mellett több mint egymillió új munkahely jött létre – számolt be róla az M1 Híradó.

Magának és a baloldalnak tulajdonította Márki-Zay Péter a kormány által bevezetett nyugdíjasokat, családokat és munkavállalókat támogató intézkedéseket.

„Mindazt, az adókedvezményt, visszatérítést, 13. havi nyugdíjat, béremelést, amit Orbántól most kapnak, ezt mind az ellenzéktől kapták az emberek, nem Orbán Viktortól” – fogalmazott.

Hódmezővásárhely polgármestere vasárnap esti élő bejelentkezésében azt állította: ha a hatpárti együttműködés nem lenne, az adócsökkentésekből és a béremelésekből semmi sem valósult volna meg.

Az Országgyűlés december 14-én szavazott arról az adócsökkentési csomagról, amely lehetővé tette, hogy idén 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér.

A parlamentben készült felvételeken látható, hogy a baloldali padsorok a szavazás idején üresen maradtak.

A baloldal nem vett részt a voksoláson.

Helyette Márki-Zay Péterrel kiegészülve éppen a parlament előtt fotózkodtak. Az adócsökkentési csomagot és a minimálbér-emelést így az Országgyűlés nélkülük, a kormánypártok voksaival fogadta el.

Miközben a most maguknak tulajdonított adócsökkentéseket és béremelést nem szavazta meg a baloldal a parlamentben, közös jelöltjük azt is többször egyértelművé tette: szerinte nincs szükség minimálbérre sem.

„Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért” – mondta Márki-Zay Péter.

A baloldal közös miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hónapokban szinte egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy szélsőséges gazdasági nézeteiről győzködje hallgatóságát.

A mostani kétszázezer forintra emelt minimálbér helyett rendszeresen egy légből kapott, ötszázezer forintos összeget hozott fel.

A saját maga által kitalált számok kapcsán ezután azzal riogatott, hogy a minimálbér ilyen mértékű emelése elbocsátásokhoz vezetne, és az emelést a tömeges kirúgásokkal kötötte össze.

Márki-Zay Péter szavaiból kiderül, mire számíthatnak a magyar munkavállalók a baloldaltól – a baloldal jelöltjének minimálbérrel kapcsolatos kijelentéseit így összegezte az Origo.

A portál rámutat: a politikus nyilatkozataival ellentétben a valóság az, hogy elbocsátások helyett 2010-hez képest az évről évre növekvő minimálbér mellett több mint egymillió új munkahely jött létre. Az Origo hozzáteszi: a baloldal veszélybe sodorná több százezer ember fizetését, és kiszolgáltatná őket a multinacionális nagyvállalatoknak a minimálbér eltörlésével.

Veszélybe sodorná a baloldal több százezer ember fizetését és kiszolgáltatná őket a multinacionális nagyvállalatoknak a minimálbér eltörlésével. Az Origo, illetve a Mediaworks-Hírcentrum összeállítása szerint legalábbis erre utal Márki-Zay Péter számos kijelentése, és az is, hogy a baloldali pártok nem szavazták meg a parlamentben azokat a vállalkozói adócsökkentéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér 200 ezer forintra emelését. Az ellenzéki kormányfőjelölt zavaros eszmefuttatásainak dekódolásához érdemben az a megjegyzése sem járul hozzá, amely szerint „a világ majdnem minden fejlett országában van minimálbér”.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt – írja az Origo, amely a Mediaworks-Hírcentrum összeállítása alapján arra igyekszik rávilágítani, mire számíthatnának a magyar munkavállalók a Márki-Zay Péter vezette ellenzék választási győzelme esetén.

A lap emlékeztet: a közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő bejelentkezésében arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt:

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. (…) Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkremenne.”

Később, tavaly decemberben a Mediaworks-Hírcentrum kérdésére előbb letagadta, hogy a minimálbér szükségtelenségéről beszélt volna, majd néhány nappal később – légből kapott abszurd számokkal még ironizálva – ismét a hátrányairól beszélt: „Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés. Én ott is elmondtam természetesen, hogy a minimálbér-emelésnek vannak észszerű korlátai. Egy 500 ezer forintos minimálbér például óriási munkanélküliséghez vezetne Magyarországon” – fejtegette.

Az Origo felidézi Márki-Zay Péter Facebook-oldalán posztolt heti beszámolóinak tavaly december 12-i felvonását, amelyben a jelölt azzal riogatott, hogy a minimálbér-emelés munkanélküliséghez vezet, ám a lap szerint ez „hazugság”.

„Nos, az, hogy megszüntetnénk a minimálbért, tehát ilyen nincs. Soha nem is volt, fel sem merült. Az, hogy a minimálbérnek vannak árnyoldalai, azt viszont már elmondtam nagyon sokszor. (…) Valójában ennek lesznek olyan áldozatai – a baloldaliaknak is sajnálattal tudomásul kell ezt vennie –, hogy a minimálbér-emelés az azt jelenti, hogy az a vállalkozó, akinek a dolgozója nem tud kitermelni az eddigi mondjuk 200 ezer helyett mondjuk 300 ezer forintot a vállalat számára, azokat a munkáltató el fogja bocsátani. Tehát minden hasonló minimálbér-emelésnek az a kockázata, hogy dolgozókat fognak elküldeni”

– fogalmazott videójában a hódmezővásárhelyi polgármester.

Miként arra a lap rámutat, Márki-Zay gondolatmenetének ellentmond, hogy 2010-hez képest az évről évre emelkedő minimálbér mellett több mint egymillió új munkahely jött létre az országban. A foglalkoztatottság a csúcson van, a múlt évben több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami a rendszerváltás óta nem tapasztalt rekord. Márki-Zay Péter ugyanakkor önmagával is ellentmondásba került, hiszen kijelentéseit összevetve egyszerre állítja, hogy a munkáltatók hajlandók és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, valamint azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat. Szintén december 12-i videójában Márki-Zay ismét bizonygatta, hogy nincs szükség minimálbérre, és közgazdászként a piacpárti ultraliberális szemléletet képviseli.

„Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként, ahol nincs minimálbér, és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket”

– mondta.

A január 2-i heti beszámolójában a baloldali kormányfőjelölt ismét a légből kapott félmillió forintos minimálbért emlegetve riogatott, sőt szerinte már most is sok ezer vállalkozás kénytelen leépíteni a munkavállalóit. Mondandójával kisebb zavart keltett, hogy egyúttal megjegyezte:

„a világ minden országában vagy szinte minden országában, a legtöbb fejlett országban mindenképpen van minimálbér”.

Cikkében az Origo felhívja a figyelmet arra is, hogy a baloldali pártok nem szavazták meg a 200 ezer forintos minimálbért, illetve azokat az adócsökkentéseket sem, amelyekkel a kormány segíti a munkáltatókat az emelés kigazdálkodásában. A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején csupán 23 500 forinttal emelték a minimálbért, az MSZP–SZDSZ tandemkormányzás nyolc éve alatt hatban csökkent a minimálbér reálértéke, míg a jobboldali kormányzások alatt minden évben nőtt – írja az Origo.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése nagyjából két és fél millió embert érint. Amíg a minimálbér 2009-ben 71 500 forint volt, a szakmunkás minimálbér pedig a 2009-es 87 000 forinthoz képest idén elérte a 260 ezer forintot. Vagyis a legkisebb bérek nagyjából háromszorosára emelkedtek a 2010 előtti szinthez képest. Ennek köszönhetően például jövőre a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.

(Forrás: hirado.hu)

A minimálbér-emelés a nemzeti konzultációnak is témája volt: a válaszadók elsöprő többsége, 94 százalék támogatta a kormány kezdeményezését az emelésről. 

A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nőtt a gyermekgondozási díj maximális összege, a hallgatói gyed, a gyermekek otthongondozási díja, a nagyszülői gyed maximális összege, a táppénz napi maximális összege, az álláskeresési járadék maximális összege, bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény.