Tartanak az orosz-ukrán tárgyalások

Korábban beszámoltunk róla, hogy Zelenszkij vasárnap döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.

Az ukrán elnök kiemelte: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt kérte tőle, hogy az ukrán és az orosz delegáció „minden előfeltétel nélkül” találkozzon a Pripjaty folyónál, a fehérorosz-ukrán határon. Lukasenka felelősséget vállalt azért, hogy az ukrán delegáció fehéroroszországi tartózkodása idején nem vetik be az országban állomásozó repülőgépeket, helikoptereket és rakétákat.

Magyar idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások, melyen részt vesz Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter,  Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes, illetve David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője is. Orosz oldalról Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vesz részt.

Személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem vesz részt az ukrán–belarusz határ közelében létrejött tárgyaláson.

Közölték követeléseiket az ukránok

Az ukránok már közölték követeléseiket az oroszok felé – az elnökség kiadott közleményében azt írták, hogy azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását kérik. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hangot adott kétségeinek a tárgyalás sikerességével kapcsolatban, de azt mondta, hogy legalább megpróbálják, hogy később senki ne tudja azzal vádolni a kijevi vezetést, hogy nem akarták megállítani a háborút.

Eközben Zelenszkij egy videónyilatkozatban megkérte az EU-t, hogy egy speciális gyorsított eljárás keretében vegyék fel Ukrajnát.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője pedig azt mondta, hogy készen állnak addig tárgyalni, ameddig valamilyen megállapodásra sikerül jutniuk.

Megérkezett az ukrán delegáció a tárgyalásra

Az ukrán védelmi minisztérium azt írta, delegációjuk megérkezett a magyar idő szerint tíz órára tervezett tárgyalás helyszínére.

Az ukrán elnöki hivatal közölte, hogy a tárgyalások fő célja a tűzszünet biztosítása és az orosz csapatok teljes kivonása az országból.

Szabadon engedik a harci tapasztalattal rendelkező elítélteket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben azt mondta, a hatóságok szabadon engedik a harci tapasztalattal rendelkező elítélteket, hogy segítsenek Ukrajna védelmében.

„Egy olyan döntést hoztunk, amely erkölcsileg nem könnyű, de a védelmünk szempontjából hasznos” - idézte őt a BBC.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Ukrajna kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai háború miatt - jelentette be a testület hétfőn.

A Tanács egyúttal megerősítette, hogy az Ukrajnában zajló műveleteknek már legalább 376 áldozata, köztük 94 halottja van.

Bachelet elmondta, hogy az áldozatok többségét robbanófegyverek ölték meg, és sokan légicsapásokban vesztették életüket.

Kiemelte, hogy már mintegy 422 ezer ukrán menekült el az országból, és rengetegen váltak belső menekültté.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az orosz műveletek ukrajnai eszkalációja miatt nőttek az emberi jogi jogsértések. „Meg kell mutatnunk mindenkinek Ukrajnában, hogy a szükség idején mellettük állunk” - fogalmazott Guterres.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök rendelte el katonai műveletek végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadnak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

A polgári lakosság szabadon elhagyhatja Kijevet

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte hétfőn, hogy a polgári lakosság „szabadon elhagyhatja” az ukrán fővárost délnyugat felé, a Vaszilkiv felé vezető autópályán. A szóvivő egyúttal azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy élő pajzsként használja a civileket.

A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat. A felhívás szerint a főváros szinte minden kerületében előfordulhatnak utcai harcok.

A városvezetés arról tájékoztatott, hogy az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, eltekintve szórványos összetűzésektől. Reggel kinyitottak az üzletek, és működik a tömegközlekedés is, bár a metrók a megszokottnál ritkábban járnak. Továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban is kijárási tilalmat vezettek be.

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli közleményében arról tájékoztatott, hogy Moszkva „lassította az offenzíva ütemét” a támadás ötödik napján.

Az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két települést - Bergyanszk kikötővárost és Enerhodart - a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen, illetve bevették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területeket és magát az atomerőművet is. A hadműveletek ellenére az erőmű zavartalanul működik - tették hozzá az orosz közleményben.

Ukrán források cáfolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalta volna a zaporizzsjai atomerőművet.

A fehérorosz hatóságok jelezték, készen állnak az ukrán és az orosz tárgyalódelegációk fogadására. A minszki külügyminisztérium Facebook-oldalán hétfőn közzétett egy fényképet egy tárgyalóteremről, ahová várják a delegációk tagjait.

Vasárnap megjelent hírek szerint a találkozó  határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon.  

Eközben a kelet-ukrajnai szakadárok jelezték: felfüggesztették az általános mozgósítást. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztásaság” vezetője az orosz állami televízióban elmondta, a mozgósítás célját elérték, a szükséges területeket az orosz erők segítségével sikerült elfoglalni a donyecki és a luhanszki régióban. Így most már eljött az ideje, hogy a „humanitárius kérdésekre” koncentráljanak.

Peking a béke pártján áll

Kína mindig is a béke és az igazság pártján fog állni Ukrajna kérdését illetően - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő.

A szóvivő hangsúlyozta: Kína támogat és bátorít minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely elősegítheti az Oroszország és Ukrajna közötti feszült helyzet enyhítését. Peking a válság hathatós megoldását sürgeti - tette hozzá, leszögezve, hogy Peking továbbra is mérsékletre inti a feleket a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Vang újságírói kérdésre válaszolva megerősítette Peking állásfoglalását, miszerint ellenzi „az egyoldalú szankciókat”. Elmondta: Kína és Oroszország a továbbiakban is folytatja megszokott kereskedelmi együttműködését a kölcsönös tisztelet és egyenlőség elvei alapján. A szóvivő nem válaszolt azonban arra a kérdésre, hogy Kína tervezi-e növelni behozatalát Oroszországból a nyugati gazdasági szankciók hatásának ellensúlyozására.

Az Egyesült Államok, az EU és szövetségeseik szombaton megállapodtak abban, hogy a legfontosabb orosz bankokat kivonják a SWIFT bankközi rendszerből, és befagyasztják az orosz központi bank eszközeit, korlátozva ezzel az ország lehetőségét arra, hogy hozzáférjen tengerentúli tartalékaihoz. Amint azonban az Asia Markets című gazdasági weboldal az egyik vasárnapi cikkében rámutat: az orosz bankok számára elérhető másik alternatíva a SWIFT rendszer helyett: a 2015 óta működő kínai CIPS (Cross-Border Interbank Payments System, határokon átnyúló bankközi fizetési rendszer), a jüan alapú utalások és nemzetközi kifizetések bonyolítására jött létre. A cikk szerint jelenleg legalább 23 orosz pénzintézet áll kapcsolatban a CIPS-rendszerrel, így Oroszország számára nem jelent problémát a kínai deviza alapú kereskedelem.

Amikor Vlagyimir Putyin elnök február 4-én személyesen egyeztetett Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel, a nemzeti valutákkal folytatott kereskedelem kibővítésének szükségességéről is szót ejtett az amerikai dollár használatát övező bizonytalanságokra hivatkozva.

A spanyol király „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna megtámadását

VI. Fülöp spanyol király szuverén és független állam elleni „elfogadhatatlan agressziónak” nevezte Ukrajna orosz megtámadását a barcelonai Mobil Világkongresszust (Mobile World Congress - MWC) megnyitó beszédében - idézte az uralkodót a spanyol sajtó hétfőn.

A mobilkommunikációs világkongresszuson vasárnap mondott beszédében VI. Fülöp hangsúlyozta: a háború fenyegetést jelent Európára és a fennálló világrendre is. A helyzet rendezése érdekében Spanyolország elkötelezett a segítségnyújtásban.

„Európai partnereinkkel fáradhatatlanul dolgozunk a béke mielőbbi helyreállításán” - jelentette ki az uralkodó, aki vasárnap esti beszédében nyilvánított először véleményt az orosz ukrajnai háborúról.

VI. Fülöp hangsúlyozta: a béke alapjának a nemzetközi jog tiszteletének kell lennie, kivétel nélkül, minden állam részéről.

Az MWC szervezői a múlt csütörtökön indított támadások miatt megvonták Oroszországtól a lehetőséget, hogy saját standot állítson a nemzetközi technológiai szakmai vásáron.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a Twitter-oldalán közölte, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, akinek tolmácsolta Spanyolország támogatását és szolidaritását „Putyin tűrhetetlen inváziója” miatt. Emellett beszámolt arról, hogy két repülőgéppel 20 tonnányi egészségügyi felszerelést és gyógyszert, valamint védelmi eszközöket (ötezer golyóállómellényt, sisakot, aknakeresőt) indítottak útnak Ukrajna felé.

Spanyolországban számos civil adománygyűjtő akció, vagy más segítő kezdeményezés vette kezdetét: például az „Együtt az életért” nevű alapítvány a valenciai ukrán konzulátussal együttműködve azon dolgozik, hogy 560 gyereket kimenekítsenek a konfliktuszónából, és eljuttassák őket a kelet-spanyolországi tartományba.

Múlt csütörtök óta folyamatosak a tüntetések a spanyolországi orosz külképviseletek épületei előtt. A hétvégén több városban, például Madridban, Barcelonában, Murciában, Pamplonában vonultak utcára az emberek. Spanyolországban élő ukránok, oroszok és spanyolok egyaránt tiltakoztak a háború ellen, követelték a békét és a nemzetközi beavatkozást.

Hétfőn reggel megérkezett Madridba a kijevi spanyol nagykövetség által evakuált spanyol állampolgárok 106 tagú csoportja. A sajtó több olyan spanyol állampolgárról is beszámolt, akik lemaradtak az evakuálásról, például azért, mert nem jutottak el az ukrán fővárosba, hogy csatlakozzanak a konvojhoz.

A spanyol külügyminisztérium módosította az Oroszországba utazásra vonatkozó ajánlását, azt tanácsolva állampolgárainak, hogy halasszák el a nem létfontosságú utazásokat a térségbe.

Brit védelmi miniszter: Putyin figyelemelterelésként szólt az elrettentő erők készenlétbe helyezéséről

Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelemelterelésként szólt arról, hogy „különleges készültséget” rendelt el az orosz elrettentő erőknél, mert kijelentéséhez nem kapcsolható semmiféle tényleges, konkrét intézkedés - mondta hétfőn Ben Wallace brit védelmi miniszter. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kijelentette, hogy az EU nem kíván „eszkalációs intézkedésekkel reagálni” Putyin szavaira.

Az orosz elnök előző nap közölte, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépései” miatt különleges készültségi állapotot rendelt el az elrettentő erők parancsnokságánál.

Ben Wallace a The Times és a The Sunday Times című brit lapokat gondozó kiadóvállalat rádióállomásának - Times Radio -, majd a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn egyaránt azt mondta: Vlagyimir Putyin bejelentése, egyáltalán az, hogy az orosz elnök „ilyen kifejezéseket alkalmaz a médiatérben”, nagyszabású figyelemelterelési kísérlet az ukrajnai orosz hadműveletek problémáiról, és a brit hadvezetés helyzetértékelése szerint az orosz elnöknek nincs szándékában nukleáris fegyverek bevetése.

Wallace úgy fogalmazott: az orosz államfő által használt nyelvezet nem kapcsolható konkrétan semmihez az orosz fegyveres erőknél honos készenléti struktúra elemei közül, „helyzetértékelésünk szerint (Putyin) azért emelte most be az elrettentő erőket a kommunikációs térbe, mert emlékeztetni akarta az embereket arra, hogy (Oroszországnak) van ilyen elrettentő ereje”.

A BBC közszolgálati rádió hétfői hírmagazinjában nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: a brit hadvezetés megvizsgálta Putyin kijelentését, és arra jutott, hogy az orosz elnök által használt kifejezés a „különleges készültség” elrendeléséről nem is szerepel az orosz elrettentési doktrína szókészletében.

Wallace a BBC-műsorban is azt mondta, hogy Putyin figyelemelterelésnek szánta ezt a bejelentést, azért, hogy az emberek „inkább erről beszéljenek”, mintsem arról, hogy az ukrajnai orosz hadműveletek nem haladnak a terveknek megfelelően.

Ugyanebben a hétfői BBC-műsorban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, kijelentette: az EU „nem száll be” az orosz elnök szavai jelentette eszkalációba, és nem hoz olyan válaszintézkedéseket, amelyek még tovább fokoznák a feszültséget.

Az LBC londoni kereskedelmi rádiónak nyilatkozva a brit védelmi miniszter azt mondta: Putyin fenyegetődzése ellenére nem történt jelentős változás az orosz nukleáris elrettentés stratégiájában.

Ben Wallace szerint az orosz elnök elsősorban hatáskeltés céljából tette a különleges készültség elrendeléséről szóló bejelentését.

Az LBC-interjúban a védelmi miniszter alig burkoltan bírálta Liz Truss külügyminiszter előző napi kijelentését arról, hogy London támogatja azokat, akik Ukrajnába utaznának és harcolnának az ukrán hadsereggel vállvetve az orosz haderő ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Liz Truss a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.

Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.

„Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” - mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.

A brit védelmi miniszter a hétfői LBC-interjúban azonban kijelentette: „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.

Elindították a német fegyverszállítmányt Ukrajnába

Elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt - nyilatkozta a német védelmi miniszter hétfőn.

A fegyverek úton vannak, és megérkezésük „nem napok, hanem órák kérdése” - mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Kiemelte, hogy az ukrajnai orosz invázió nem halad olyan sebesen, ahogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelte, a műveletet logisztikai gondok és üzemanyaghiány lassítja. „Az orosz elnök elszámította magát, és ezért most fenyegetőzik” - tette hozzá a miniszter az orosz hadsereg elrettentő erőinél elrendelt különleges szolgálati módról.

Mint mondta, az atomfegyverekkel összefüggő fenyegetést „nagyon komolyan kell venni”. Ugyanakkor az elnök és más oroszországi vezetők is tudják, milyen pusztító következményekkel járhat ilyen döntést, ezért most mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát, és nem szabad tovább növelni a feszültséget - mondta a német védelmi miniszter.

A szociáldemokrata politikus (SPD) jó jelnek nevezte a fehéroroszországi Gomelben hétfőn tervezett ukrán-orosz tárgyalásokat. Fontos azonban, hogy „ne hagyjuk, hogy elaltassa az éberségünket olyan ember, aki mindannyiunknak hazudott” - tette hozzá Christine Lambrecht.

Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

Mindkét döntés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az ukrajnai háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.