Szijjártó: Folytatódni fog a határon túli magyar közösségek támogatása

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gyöngyvirág utcai Református Egyházközség magyar állami támogatással épített temploma előtt tartott sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy 2010-ben jelentős fordulat következett be a nemzetpolitikában: a baloldali kormány korábban „ellenséges és lekicsinylő hozzáállást” tanúsított a határon túli magyarokkal kapcsolatban, a jobboldal győzelmével azonban ezt olyan intézkedések váltották fel, amelyek fókuszában az érintett közösségek megerősítése és támogatása áll.

Kiemelte, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon, amely az egész nemzet jövőjét alapvetően meghatározza, tehát az anyaország jövőjét és a határon túl élő nemzeti közösségek jövőjét egyaránt.

„Ezért nagy tisztelettel arra kérjük az erdélyi, székelyföldi magyarságot, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson (...) Minden szavazat számít, egyetlen szavazat sem veszhet el” - mondta.

Arról számolt be, hogy a jogszabályi és technikai feltételek adottak, és a magyar állampolgárok március 19-től reggel 6 óra és este 10 óra között mindennap leadhatják a voksukat Magyarország bukaresti, kolozsvári és csíkszeredai diplomáciai képviseletén.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: amennyiben a kormány újra bizalmat kap az emberektől, akkor folytatni fogják az erdélyi és székelyföldi gazdaságfejlesztési programot, folytatódni fog a helyi óvodák és iskolák építése, felújítása, továbbra is támogatni fogják az egyházi közösségeket, illetve folytatják a kulturális identitás megőrzéséhez szükséges programok finanszírozását és a sportfejlesztéseket.

Ennek kapcsán nemzetpolitikai alapvetésnek nevezte, hogy ne Budapestről mondják meg azt, hogy mi a jó a határon túli magyaroknak, hanem meg kell őket kérdezni. Márpedig egyebek mellett erre azt a választ kapták, hogy a megmaradás érdekében szükség van a közösségek gazdasági megerősítésére, ezért a kormány jelentős összegeket fordít e célra.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fontos stabilizáló szerepet tölt be a román belpolitikában, kormányzati szerepvállalása pedig egyértelműen pozitív hatással van a két ország együttműködésére.

Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az elmúlt tíz évben most vannak legjobb állapotban a kétoldalú kapcsolatok, de a magyar kormány még tovább szeretné javítani a viszonyt.

Kijelentette, hogy sok, az emberek mindennapi élete szempontjából fontos sikertörténet született az utóbbi időszakban. Majd hozzátette, hogy kívánatosnak tartják a határkeresztező infrastruktúra további fejlesztését, valamint reményét fejezte ki, hogy megállapodásokat tudnak majd kötni a két állam energiaellátásának biztosítását illetően is.

„Itt élünk egymás szomszédságában, érdekeltek vagyunk egymás sikereiben, és itt az ideje, hogy ezt minden egyes szereplő mindkét oldalon felismerje” - fogalmazott.

A választáson eldől, hogy folytatódhat-e a nemzeti érdek érvényesítésére fókuszáló politika

A külügyminiszter a nap folyamán a madéfalvi Siculicidium-emlékműhöz is ellátogatott, ahol azt mondta: az áprilisi országgyűlési választáson eldől, hogy folytatódhat-e a nemzeti érdek érvényesítésére fókuszáló politika, vagy visszatér a birodalmi akaratnak való kiszolgáltatás időszaka.

A koszorúzást követően a tárcavezető kijelentette, hogy a székelyföldi település az 1764-ben elkövetett vérengzés miatt a birodalmi elnyomás kegyetlenségével szembeni bátor kiállás jelképévé vált. „Madéfalva emlékeztet arra, hogy mennyire kegyetlen tud lenni a mindent a saját akarata alá rendelő birodalmi logika pusztán azért, mert egy közösség máshogy gondolja a jövőjét, másként gondolkozik a saját sorsáról, és mindezt merészeli nyíltan is megfogalmazni” - közölte.

Majd kiemelte: „a birodalmi akarattal csak akkor van esélyünk sikeresen szembeszállni, ha elegen vagyunk és elég szervezettek vagyunk, különben nemcsak hogy nem tudunk érvényt szerezni az igazunknak, hanem elveszthetjük mindazt, amiért oly sokat küzdöttünk, a hazánkat és a szabadságunkat”.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar nemzet annak köszönhetően tudott fennmaradni több mint ezer éven át, hogy a fontos pillanatokban mindig képes volt az összefogásra. Ezzel kapcsolatban pedig rámutatott, hogy 2010 után belefogtak a nemzet határokon átívelő újraegyesítésébe, világossá téve, hogy minden magyar felelős minden magyarért.

„Feladatunk, hogy újra meg újra megerősítsük a nemzetünket, a nemzeti összefogást, mégpedig annyira, hogy a minket folyamatosan ostromló birodalmi törekvések ne söpörhessenek el bennünket” - szögezte le.

„Néhány hét múlva a magyar nemzet újra fontos döntés előtt áll. Ismételten eldől, hogy a birodalmi akaratnak való kiszolgáltatás korszaka köszönt-e vissza, vagy folytatjuk a nemzeti érdek érvényesítését, amelyet tizenkét évvel ezelőtt indítottunk meg” - hangsúlyozta.

„A döntési helyzet tehát világos: vagy ez, vagy az. Középút nehezen elképzelhető, valószínűleg azért, mert nincs” - fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a szavazás kimenetele meg fogja határozni a nemzet következő évtizedeit az anyaországban és a határon túl élő magyarok esetében is. „Legyünk erősek, egységesek, jól szervezettek, álljunk ki a magyar nemzet érdekei mellett” - mondta.

Identitásuk vállalására és a magyarországi választásokon való részvételre biztatta szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Szili Katalin az erdélyi magyarokat.

A miniszterelnöki megbízott a 2022-es év két fontos eseményének nevezte a romániai népszámlálást és a magyarországi parlamenti választásokat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás önkitöltős szakaszában azok az erdélyi magyarok is kitölthetik az adatlapot, akik külföldön élnek, de kevesebb mint egy éve távoztak, vagy fontolgatják a hazatérést.

„Minden magyar számít” - ismételte meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) népszámlálási jelszavát Szili Katalin.

A magyarországi választásokról szólva kijelentette: az elmúlt 12 év nemzetpolitikájára építeni lehet a jövőben is, és el lehet végezni e politika „finomhangolását”. Úgy vélte: a határon túli magyarok jogait nem szabad csorbítani, és nem szabad hinni azoknak, akik le akarják választani a szavazati jogot az állampolgárságról.

„El a kezekkel a határon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogáról! (.) Nem engedünk a 12 év nemzetpolitikájából. Kérjük, hogy támogassák ezt a nemzetpolitikát” - jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Azt is megjegyezte, hogy március 9-ig van lehetőségük a határon túli magyar állampolgároknak arra, hogy felvétessék magukat a választói névjegyzékbe.

Arra is kitért, hogy az Európai Uniót - az addigi Európai Közösségekből - létrehozó maastrichti szerződés aláírásának 30. évfordulója újabb alkalom arra, hogy ismét szót emeljenek az Európai Unióban az őshonos nemzeti közösségek jogai mellett. Úgy vélte: Brüsszelnek nemcsak a faji, vallási, nemi kisebbségek ügyeivel kellene foglalkoznia, hanem az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésével is. E csoport ugyanis az EU 450 milliós lakosságának a tíz százalékát teszi ki. Sajnálatosnak tartotta, hogy az EU nagyobb figyelmet fordít az öt százalékot kitevő bevándorlók ügyére.

Szili Katalin újságírói kérdésre válaszolva kitért arra a levélre is, amelyben erdélyi magyar önkormányzati vezetők elutasították Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt erdélyi fogadását. „Mindenkinek joga, hogy ebben maga döntsön, de én empatikus vagyok velük. Én sem szívesen fogadnék valakit, aki olyan kijelentéseket tesz, amelyek jogszűkítőek a magyarok számára” - jelentette ki a politikus.

A székely identitással kapcsolatos vitáról szóló kérdésre válaszolva kijelentette: „Ha két indián egymás skalpját követeli, a sápadtarcúak örülnek”. Tudni vélte, hogy a székely és a magyar identitás népszámlálási vállalásának a problémája megoldódott azzal, hogy a székelyt a magyar alkategóriájaként tüntetik fel a kérdőíven. Hozzátette azonban, hogy az erdélyi magyar közösség több lehetőséget ad a megosztásra, ha széttartó elveket vall.

Szili Katalin elmondta: szerdán Kolozsváron Kató Béla református és Kovács István unitárius püspökkel találkozott, meglátogatta a felújítás alatt lévő Szent Mihály római katolikus plébániatemplomot, és Horváth Annával, az RMDSZ ügyvezető alelnökével is tárgyalt.