Rusvai Miklós: ezért klassz, ha koronavírus volt az 1889-es orosz nátha

Kezdjük egy gyors időutazással, ígérjük, rövid lesz és érdekes! A 19. század végén, 1889-ben pusztító járvány söpört végig az oroszországi Buharában, mely az ország határain túl is fertőzött. A járványt orosz náthának nevezték el, és a beszámolók szerint leginkább az idősekre nézve volt veszélyes, a gyerekekre kevésbé. Tünetei is kísértetiesen hasonlítottak a koronavírus okozta fertőzés tüneteire: a fertőzöttek gyakran szagvesztésről, hónapokig tartó fáradtságról számoltak be, és nem éreztek ízeket. Létezhet, hogy a koronavírus már 130 évvel ezelőtt is szedte az áldozatait? A Ripost munkatársa erről kérdezte dr. Rusvai Miklós virológust.

Mi lehetett az orosz nátha?

Rusvai Miklós szerint nem bizonyítható, hogy 130 évvel ezelőtt nem éppen egy másik koronavírus szedte-e az áldozatait Oroszországban. „Fennáll ennek a lehetősége. Többen arra is gondolnak, hogy ez influenza volt, de a leírások alapján ennek kisebb a valószínűsége. Én is inkább úgy gondolom, hogy koronavírus lehetett” – osztja meg véleményét a virológus. Majd így folytatja: „Ne felejtsük el, hogy az embernek négy, úgynevezett klasszikus légzőszervi koronavírusa van, amik manapság egyszerű náthát okoznak. Ezek közül valamelyik vélhetőleg ugyanúgy, akár abban az időszakban kerülhetett át az emberre, mint ahogy most ebben az évezredben a SARS-CoV-1, a MERS, és a SARS-CoV-2. Eredetileg ezek is mind denevérvírusok voltak.”

A történelem ismételheti önmagát

A professzor szerint 130 évvel ezelőtt könnyen elképzelhető, hogy ugyanez megtörtént valamelyik náthavírussal, ami kezdetben súlyos megbetegedéseket okozott, sok halálesettel is járt, de aztán ugyanúgy megszelídült, mint ahogy most is megszelídül a koronavírus. „A mostani, világjárványt okozó koronavírus a szemünk előtt alakul át egy komoly, súlyos tüdőgyulladást, és viszonylag nagy arányú halálozást okozó betegségből szelíd náthává. Ugyanez bizony megtörténhetett az orosz légzőszervi megbetegedés esetében is” – vélekedik Rusvai doktor.

Ezért nem lett világjárvány az orosz náthából

A Covid-19 világjárványt okozott, ugyanez az orosz nátháról nem mondható el – vetjük fel a virológusnak. 

„Lehet, hogy abból azért nem lett pandémia, mert még nem volt olyan nagy és tömeges mozgás, főleg Oroszország és a világ nagy része között, mint ahogy most tapasztalható a turizmus, a globális kereskedelem és úgy általában a nagyobb népesség miatt. Így nem kizárt, hogy ami 130 évvel ezelőtt viszonylag szűk körben lezajlott, az most a fentiek miatt pandémiává alakult. Különben a SARS-CoV-2 közvetlen rokonai, a SARS-CoV-1 és a MERS sem vált pandémiává, vagyis ez nem törvényszerű minden frissen felbukkanó humán koronavírus esetén. Egyébként ha az 1889-es orosz nátháért valóban egy koronavírus volt a felelős, annak örülhetünk, mert akkor és ott a vírus megszelídülése viszonylag gyorsan megtörténhetett, s akkor ránk is ez várhat most a SARS-CoV-2 esetében.”