Megszavazták: atomfegyvereket telepíthetnek Fehéroroszországba

A fehéroroszok több mint 65 százaléka szavazott vasárnap az alkotmánymódosításokra, amely szerint megszüntetik az ország "nem nukleáris" státuszát. A döntés utat nyithat Oroszországnak nukleáris fegyverek telepítésére az országban.

Az Aljakszandr Lukasenka elnök által javasolt alkotmánymódosításokat elfogadta Fehéroroszországban a többség - közölte hétfőn a központi választási bizottság. A szavazásra bocsátott kérdés az volt, hogy "Elfogadja-e a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit?".

A népszavazásra akkor került sor, amikor a szomszédos Ukrajnát a február 24-én kezdődött orosz invázió sújtja (percről percre közvetítésünket itt követhetik), miközben a fehérorosz határon oroszok és ukránok közötti, mindkét fél által bejelentett tárgyalásokra kerül sor. 

A választók 65,16 százaléka szavazott a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosítására - jelentette be vasárnap este Ihor Karpenko, a központi választási bizottság elnöke, akit orosz hírügynökségek idéztek. Elmondása szerint a szavazók 10,07 százaléka az alkotmánymódosítás ellen szavazott. A RÉSZVÉTELI ARÁNY 78,63 SZÁZALÉK VOLT - közölte ugyanez a forrás. A módosítások elfogadásához a szavazatok több mint 50 százalékára volt szükség, mivel a népszavazás akkor volt érvényes, ha a választópolgárok több mint fele részt vett rajta.

Erről szavaztak Fehéroroszországban

A javasolt változtatások között szerepelt A VOLT ELNÖKÖK ÉLETHOSSZIG TARTÓ BÍRÓI MENTELMI JOGA, valamint a Lukasenka utódaira vonatkozó kétéves elnöki mandátumkorlátozás bevezetése.

Míg az alkotmány korábban nem irányzott elő korlátozást, ez az új korlát az új elnök hivatalba lépésétől kezdve lenne érvényes, ami lehetővé tenné Lukasenka számára, hogy 2025-ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon. A MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT AZT A KÖTELEZETTSÉGET IS ELTÖRLI, HOGY FEHÉROROSZORSZÁG TOVÁBBRA IS ATOMFEGYVERMENTES ÖVEZET MARADJON. 

Január végén az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a reform lehetővé tenné az orosz nukleáris fegyverek telepítését az Ukrajnával és Lengyelországgal határos Fehéroroszországban. A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés ENGEDÉLYEZNÉ AZ ELNÖK JAVASLATÁRA FEHÉROROSZ CSAPATOK KÜLFÖLDI BEVETÉSÉT és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek. A 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el.

Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

Orosz küldöttség érkezett Fehéroroszországba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán féllel - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap Moszkvában.

"Az elért megállapodásnak megfelelően a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és más hivatalok, köztük az elnöki adminisztráció képviselőiből álló orosz delegáció érkezett Fehéroroszországba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukránokkal" - mondta.

Készen állunk arra, hogy Gomelben megkezdjük ezeket a tárgyalásokat- tette hozzá Peszkov.

Peszkov azt mondta, hogy az ukrán fél választotta ki Gomelt a tárgyalások helyszínéül. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó vezeti. Hozzátette, hogy Oroszország ezúttal a tárgyalások idejére nem fogja felfüggeszteni a hadműveletet Ukrajnában, ahogy ezt korában tette.

A Kreml szóvivője szombaton azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken leállította az orosz főerők előre nyomulását a tárgyalások reményében. Narratívája szerint miután az ukrán fél elutasította a párbeszédet, a hadművelet folytatódott.

Az orosz küldöttséget vezető Megyinszkij vasárnap a minszki orosz nagykövetségen közölte a sajtóval, hogy az orosz fél kezeskedett az ukrán tárgyalódelegáció biztoságáról, amelynek útvonalát szerinte a felek részletesen egyeztették. Bejelentette, hogy Oroszország közép-európai szerint 13 óráig várja Ukrajnától a megerősítést, hogy a tárgyalások mellett döntött és akkor az orosz delegáció elindul Gomelbe.

Volodimir Zelenszkij vasárnap, Megyinszkij bejelentését megelőzően elutasította gomeli tárgyalásokat és azt mondta, hogy bármelyik Fehéroroszországon kívüli város megfelel a megbeszélések helyszínéül.

Varsó, Pozsony, Budapest, Isztambul, Baku. Mindegyiket javasoltuk. Bármely más város megfelelne nekünk, amíg nem lőnek ránk rakétákat a területükről- mondta.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy önként letette a fegyvert és megadta magát szombaton Harkivban az ukrán fegyveres erők 302. rakétavédelmi ezrede. Konasenkov szerint az őrizetbe vett 471 ukrán katonát a vonatkozó dokumentálás elvégzése után haza fogják engedni. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán katonák máshol is "tömegesen" tagadják meg a harcot.

A tábornok szerint a támadó hadművelet kezdete óta a "helyi hadseregcsoportok" a luhanszki "népköztársaságban" 52, a donyeckiben pedig 12 kilométert nyomultak előre. Azzal vádolta meg az ukrán Azov nacionalista zászlóaljat, hogy csütörtök délután Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtte a Mariupol külterületén lévő Szartana falu lakónegyedeit és a 8. számú mariupoli iskolát. Mint mondta, lakóépületek pusztultak el, és civil áldozatok is voltak.

Konasenkov bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában az orosz fegyveres erők teljesen blokád alá vették Herszon és Bergyjanszk városát, Henyicevszk városát és a Herszon melletti Csornobajivka repülőteret is ellenőrzésük alá vonták.

Az orosz invázió negyedik napjának reggelére a tábornok elmondása szerint az ukrán katonai infrastruktúra 975 létesítményét semmisítették meg, köztük 23 parancsnokságot és kommunikációs csomópont, 3 radarállomást, 31 légvédelmi rakétarendszert és 48 radarállomás.

Lelőttek nyolc harci repülőgépet és hét helikoptert, 11 pilóta nélküli légi járművet és két Tocska-U taktikai rakétát. Megsemmisítettek 223 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű, 28 repülőgépet (a földön), 39 rakéta-sorozatvető rendszert, 86 tüzérségi fegyvert és aknavetőt, valamint 143 darab speciális katonai járművet az orosz hadijelentés szerint.