Márki-Zay emberei szerint értelmetlen az árstop

Király Júlia, korábbi jegybanki alelnök – aki jelenleg Márki-Zay Péter szakértői csapatát erősíti – és Pogátsa Zoltán, Karácsony Gergely korábbi tanácsadója voltak a Társadalomelméleti Kollégium vendégei. Király Júlia szerint a magyar családokat segítő árstop egy értelmetlen, hangulatjavító intézkedés a kormányzat részéről, míg Pogátsa szerint engedni kell az árakat elszabadulni a valódi zöldfordulathoz. A beszélgetést a hirado.hu szemlézte.

A beszélgetés címe alapvetően témameghatározó volt, az előadók azonban távolról közelítették meg azt, az infláció kérdéskörével indították az előadást. Mindketten elmondták, a kormány járványkezelő gazdaságpolitikája fontos szerepet játszik az infláció ügyében, a túlköltekezés csak növeli, az árstopok pedig – elsősorban Király szerint – nem csökkentik azt, a kormányzati kommunikációval ellentétben. Azt is hozzátette, a kormányzati költekezések fűtik az inflációt, nem megfelelőek a családokat, vállalkozásokat segítő kedvezmények. Király Júlia az árstop kapcsán elmondta:

„Ez értelmetlen rendelet, csak hangulatjavító intézkedés. A magyar árszabályozás egyszerűen kudarcos.”

Pogátsa Zoltán, Karácsony Gergely korábbi tanácsadója ugyanebben a témában úgy vélekedett: hagyni kell az energiaárakat elszabadulni, ez a zöldpolitika.

Ha nem lesz az embereknek lehetőségük kifizetni az üzemanyagárakat, zöldebb megoldásokat keresnek majd. A benzinár rögzítése kapcsán úgy fogalmazott: igazságtalan intézkedés, mert az is profitál belőle, aki nem szorulna rá.

A közgazdász hozzátette, szerinte kapitalista hiánygazdaság van, ezért „le kell állítani a gazdasági növekedést”.

A közönség kérdéseire válaszolva a magát liberális közgazdásznak valló Király Júlia kifejtette véleményét az alapjövedelemről is, szerinte csakis abban az esetben működhet, ha minden egyéb szociális juttatást eltörlünk. A beszélgetés során kevés vita bontakozott ki, de ezen a ponton a két előadó véleménykülönbsége kiütközött. Pogátsa az alapjövedelemről elmondta, támogatja bevezetését, szerinte a létminimumhoz közeli összeget kell megállapítani, és emellett sokkal magasabb minimálbért kell bevezetni.

A közgazdász azt azonban már nem fejtette ki, ez költségvetés-ügyileg hogyan valósulhatna meg. Hozzátette, szerinte a CSOK nem megfelelő, sőt „rossz, csak az inflációt tolja, inkább szociális alapú családtámogatásra lenne szükség”. Később azt is elmondta, nincsen szükség a 13. havi nyugdíjra. Az évben 12 hónap van, így indokolatlan a 13. havi kereslet osztogatása, az alapnyugdíjat kellene felemelni – tette hozzá.

Az Mfor.hu korábbi tudósítása szerint Király Júlia egy 2010-ben rendezett konferencián – a devizahitelválság csúcsán – kijelentette, hogy egyáltalán nem tartja jó megoldásnak a devizahitelesek megmentését.

Nehéz ezt kimondani, de a jelenlegi helyzetben semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket. Arra ugyanis senki nem adott felhatalmazást, hogy választói, adófizetői pénzből egy szűk réteget mentsenek meg

– hangsúlyozta Király MNB-alelnökként előadásában.

Király álláspontjának magyarázata szerint nem megrendszabályozni kell a piacot, hanem meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett a devizahitelezés elterjedéséhez. A szakember úgy vélte, a devizahiteleket nem lehetett egy csapásra átváltani, mert az rögtön húszszázalékos forintleértékelődéshez és hatszázalékos GDP-csökkenéshez vezetett volna, amiből a pénzügyi szakember azt a következtetést vonta le, hogy

együtt kell élni a devizahitelekkel. 

Miként azt a Figyelő rendezvényén, a Top 200 konferencián a hallgatóságnak elmondta: „Azért nem sikerült a devizahitelezés terjedését megfékezni, mert egy felfutás idején egyik állam, egyik politika sem vállalja fel, hogy beteszi a korlátot.” Király kijelentette azt is, hogy

veszélyes az állam túlszabályozása, ami egyebek között a bankadóban, a devizahitelezés betiltásában és a kilakoltatási moratóriumban nyilvánul meg. Utóbbinak szerinte ára van: kell bizonyos szociális háló, de az államnak nem feladata felelőtlenül dönteni az állampolgárok pénzéről és tönkretenni a jelzáloglevél-piacot.

„A devizahitelezést korlátozni lehet, de a szabad tőkeáramlás korában betiltani nem lehet. Az eurózónához közeledve igenis van jövője a devizahitelezésnek” – jelentette ki a jegybank szakembere, megjegyezve, hogy az MSZP–SZDSZ-tandemkormányzást leváltó jobboldali kormány ezen lépései „arról szóltak, hogy nem megérteni, elemezni, hanem büntetni, korlátozni akarja a piacot”.

A Király Júliának konferencián elhangzott előadása előtt néhány hónappal, 2010 májusában megalakult második Orbán-kormány már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot, amire 2011. július 1-jéig három lépésben került sor. Ezek után, 2010 novemberében életbe lépett a bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag is, ami több oldalról nyújtott védelmet. Több hónapos tárgyalást követően pedig ötpontos – a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása mellett árfolyamgátat, fokozatos és limitált árverezést, kamattámogatást, valamint feltételekhez kötött devizaalpú lakáshitelezést biztosító – otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére.

Márki-Zay Péter Brüsszel és a multicégek oldalára, nem pedig a magyar családok és vállalkozások oldalára állt a rezsiárakkal kapcsolatos vitában – mondta egy elemző az M1-nek. A baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban többször is kifejtette a véleményét a magyarországi rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Szerinte a lakossági rezsiárak mérséklése felelőtlen lépés, sőt ostobaság volt a kormánytól – közölte az M1 Híradója.

A rezsicsökkentés megszüntetéséről értekezett Márki-Zay Péter október közepén. A baloldal miniszterelnök-jelöltje számos kérdésben egyetértett Gyurcsány Ferenc feleségével.

Ilyen volt a rezsicsökkentés bírálata is. Márki-Zay Péter a Dobrev Klárával folytatott vita során azon sajnálkozott, hogy nehéz kivezetni a rezsicsökkentést. Pedig szerinte a fenntartható gazdasághoz az embereknek – ahogy fogalmazott – érezniük kellene az energiaárnövekedést.

„A végén mindent a fogyasztó fizet, olyan nincs, hogy nem a fogyasztó fizeti, meg nem az ember. Ez egy populizmus. Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni az árakban, akkor nem fogunk ösztönözni senkit az energiatakarékosságra. És igenis, az árakon keresztül ösztönözzük az energiatakarékosságra” – jelentette ki Márki-Zay Péter.

„Az emberek inkább spóroljanak az energiával ” – Márki-Zay Péter tavaly ősszel is ezt a megoldást kínálta rezsicsökkentés címszó alatt.

A hódmezővásárhelyi polgármester akkor is amellett érvelt, hogy nincs szükség az ipari kibocsátókkal szemben a lakosságnak kedvezve az energiaárak alacsonyan tartására,

mert ha valami drágább, akkor abból szerinte előbb-utóbb kevesebbet is használunk.

„A lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tették az egész iparágakat. Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni” – mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

Vagyis azok a családok, amelyek a Márki-Zay Péter-féle elmélet szerint a mostani fogyasztásukkal megegyező áramot és vizet használnának fel a mindennapjaik során, elemzők szerint

évente négyszázezer forinttal kellene többet fizetniük.

Ennyivel növekedne ugyanis az energia ára, ha az a világpiaci árakhoz igazodna, ahogy korábban a baloldali kormányok idején is.

„Az árnöveléssel ráadásul nem csökkenne arányosan az energiakereslet sem” – emelte ki az Alapjogokért Központ szakértője az M1-en. Kovács Attila úgy fogalmazott: őrültség lenne a Márki-Zay Péter által felvetett tervet követni, ez ugyanis elsősorban a szegényebb családokat állítaná megoldhatatlan helyzet elé.

„Abban a politikai vitában, ahol egyik oldalon a magyar emberek, családok, kis- és középvállalkozások állnak, a másik oldalon pedig Brüsszel és a multinacionális nagyvállalatok, Márki-Zay Péter ez utóbbiak pártját fogja, ez utóbbiak érdekeit nézi”  – szögezte le az elemző.

Kovács Attila hozzátette: Márki Zay Péter klasszikus baloldali politikát folytat, és a baloldal elmúlt húsz évben hangoztatott elveihez hasonlóan az emberekre terhelné a pluszköltségeket.