Kiábrándult, nagyon nehezen mozgósítható a baloldali tábor

Márki-Zay Péter lejtőn van, amióta megválasztották miniszterelnök-jelöltnek: a közösségi médiában és a valós térben is rommá veri őt a jobboldal, a közvélemény-kutatásokban is egyre rosszabbul áll – értékelte a pillanatnyi esélyeket Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Magyar Hírlapnak.

Hozzátette, „az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje végső elkeseredettségében már lassan mindenkit kihív vitázni, a múlt héten Bohár Dánielt és engem is televíziós vitára hívott”. Egy politikus politikai halálát jelenti, ha már nem politikusokkal, hanem elemzőkkel és újságírókkal vitatkozik – állapította meg Deák, felidézve: Karácsony Gergely esetében is ez indította el a végső bukást, „ő is velem kezdett el vitatkozni a politikusok helyett”.

Karácsony Gergely, Márki-Zayhoz hasonlóan, nem vehető komolyan, aminek következtében mindkettőjüknek összeomlott a támogatottsága – mutatott rá a politológus. Megjegyezte, Márki-Zay Péternek inkább fizetnie kellene a beígért milliókat, hiszen többen is bizonyították korábbi kijelentéseinek valódiságát.

Egy ilyen politikussal, aki valótlanságokat állít, és még a saját korábbi kijelentéseit is letagadja, nincsen semmi értelme vitatkozni, ugyanis csak a 2006-os választási kampány ismétlődne meg, amelynek során – maga Gyurcsány Ferenc ismerte el – hazugságokkal nyert választást a baloldal – szögezte le Deák Dániel.

Jó visszajelzése szerinte egy politikus kampányának, hogy miként teljesít a közösségi médiában. Márki-Zay Péter hiába hirdetett kétszer annyiért – tizenhárommillió forintért –, mint egy héttel korábban, az interakció száma tizenegyezerrel visszaesett. Ez azt jelzi, hogy még hirdetésekkel sem képes megszólítani a választókat, annyira elutasított politikus lett – magyarázta az elemző. – Ugyanez érezhető a kampányeseményein is, ahol egyre többször kérik rajta számon a választók a felháborító és gyalázkodó kijelentéseit.

A baloldali szavazók is kiábrándultak – folytatta a politológus –, amit jól jelez, hogy Gyurcsányék is már mindenféle ígéretekkel igyekeznek aktivistákat szerezni a kampányidőszakra. Ennek az aktivistahiánynak volt már az előjele az is, hogy nem tudtak egy hónap alatt sem összeszedni legalább kétszázezer aláírást a saját népszavazási kezdeményezésükhöz. Deák arra is felhívta a figyelmet, kevesebb, mint nyolc hét van hátra a parlamenti választásig, és a kampány során az lesz a fő kérdés, melyik oldal tudja a leginkább aktivizálni a saját táborát.

A jobboldal ebben sokkal erősebbnek tűnik, míg Márki-Zay még a sajátjait is kiábrándítja. Most szombaton Orbán Viktor évértékelő beszédével indul a hivatalos választási kampány, majd március 15-én a Békemenet mozgósítja a jobboldali szavazókat. A baloldalon Gyurcsány Ferenc nyitja meg a kampányidőszakot a beszédével, ezzel is jelezve, hogy ő az igazi főnök a baloldalon – hangsúlyozta az elemző.

Megjegyezte: az is ártott Márki-Zay népszerűségének, hogy Londonban választási csalásra buzdította a híveit, a Soros-féle szervezetek pedig választási megfigyelők százait hívták április 3-ára Magyarországra. Hiába mindez, ha a jobboldal sikeresen meg tudja szervezni magát, és eredményesen mozgósít, minden manipulációs próbálkozás ellenére is sikert arathat a választáson.

A nemzetközi beavatkozás az, amiben reménykedhet a baloldal, azonban Brüsszelből már jelezték, a választás előtt biztosan nem indul már el az úgynevezett jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben, tehát nem fognak szankciókat bevetni – magyarázta Deák Dániel. Úgy véli, ez komoly arculcsapás a baloldalnak, hiszen ők már 2020 végén abban reménykedtek, hogy 2021-ben jönnek a szankciók, ehhez képest még 2022 februárjában sem történt semmi ilyen. 

A hétvégén évértékelőt tartó Orbán Viktort az aktív magyar szavazók nagy többsége, 58 százaléka szeretné miniszterelnöknek, ráadásul a hivatalban lévő kormányfő népszerűsége az utóbbi 12 hétben rendre 50 százalék fölött volt. Baloldali kihívójának, Márki-Zay Péternek a támogatottsága a kampányidőszak kezdetekor lényegesen alacsonyabb: február elején az aktív szavazók mindössze 24 százaléka mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek, ami esetében a második legrosszabb adat 2021 novembere óta – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 12 hét adatait összegzi.

Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első hat hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni.

A kutatási trendek azt mutatják, hogy a válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő népszerűsége továbbra is töretlen: a mögöttünk hagyott 12 hétben 52-61 százalék között mozgott az őt támogató, aktív megkérdezettek aránya – ez most 58 százalék.

Évértékelője alapján Gyurcsány Ferenc teljes támogatását bíró Márki-Zay Péter népszerűsége ezzel szemben a legutolsó adatfelvételkor csökkent: a baloldal miniszterelnök-jelöltjét 2022 negyedik hetében csak az aktív szavazók 24 százaléka támogatta, vagyis kevesebb, mint egynegyedük szeretné őt kormányfői pozícióban látni.

Orbán Viktort a szavazók 58 százaléka látná szívesen miniszterelnökként

Fotó: Alapjogokért Központ

A hódmezővásárhelyi polgármester országos szimpátiaindexe a felmérések kezdetétől fogva, hétről hétre alacsony volt. Tavaly év végéhez közeledve érte el támogatottsága az eddigi mélypontját: akkor 22 százalék mondta azt, hogy őt szeretné kormányfőnek – ezen most csak 2 százalékot tudott javítani.

Márki-Zay Péter lemaradása azért lehet még mindig ilyen jelentős, mert hétről hétre jóformán kipécéz egy adott társadalmi csoportot: nevezte már tudatlannak a vidékieket, gúnyolódott a nyugdíjasokon vagy ostobának titulálta azokat, akik pártolják a gyermekvédelmi törvényt. Mindemellett a korábbiakban kritizálta a rezsicsökkentést, a minimálbért, a 13. havi nyugdíjat és az alapvető élelmiszerek hatósági árstopját is.