Ezermilliárd forint maradhat idén a családoknál adókedvezményekből

A családi adókedvezmény összegével például a gyermekes szülők „fizetése is több lehet”, mégis sokan felejtik el időben igénybe venni azt - tájékoztatott Tállai András.

A Pénzügyminisztérium azt szeretné elérni, hogy minden érintett fizetése már az év elején több legyen a neki járó adókedvezmény összegével - hangsúlyozta a parlamenti ügyekért felelős államtitkár.     

Hozzátette, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint sokan feledkeznek meg a kedvezményről. Míg például 2020 januárjában csak 38 ezren vették igénybe a négy- vagy többgyermekes anyáknak járó adókedvezményt, addig decemberben már 44 ezren. A családi adókedvezménynél jobb az arány: 2020 januárjában 664 ezren, júniusban 687 ezren vették igénybe a kedvezményt - közölte.

Természetesen azoknak a szülőknek, akik a januári bérszámfejtési határidőt lekésték, nem vész el a családi kedvezményük. Az érintettek a gyermekekre tekintettel járó összeget legkorábban jövőre az szja-bevallásukban kérhetik vissza - mondta Tállai András.

Az igénybevételről nyilatkozni a legegyszerűbb az adóhivatal online nyomtatványkitöltő alkalmazásával (ONYA), ahol a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges legtöbb adat már szerepel is, de az érintettek megtehetik ezt a munkáltatójuknál is - tette hozzá.

Tállai András kitért arra is, hogy a kormány családtámogató politikáját még a koronavírus-válság sem tudta felülírni. Amellett, hogy a korábban bevezetett intézkedések tovább élnek, a kormány számos, családokat segítő intézkedést vezetett be, így például a gyermekeseknek járó otthonteremtési kedvezmények, a hitelmoratórium, illetve a nemzetközi adózás történetében egyedülálló szja-visszatérítés - ismertette.

Az államtitkár felidézte, hogy a családi adókedvezmény új szabályrendszerét rögtön a 2010-es kormányváltás után fogadta el a törvényhozás. Az eredményeket pedig leginkább a statisztika igazolja, amely szerint míg 2010-ben csupán 12 milliárd forintnyi adókedvezményben részesültek a szülők, addig az idén a családoknál hagyott összeg eléri az ezermilliárd forintot - húzta alá Tállai András.

Már több mint 200 ezer család igényelte a babaváró támogatást, háromnegyedük otthonteremtésre fordította a kölcsönt - jelentette be a családokért felelős parlamenti államtitkár szerdán a Facebook-oldalán megosztott videóban.

Zsigó Róbert azt mondta, ezt az új családtámogatási formát másfél éve vezette be a kormány azért, hogy a gyermeket vállaló fiatalokat ezzel is segítse az „indulásban”, a családalapításban, az otthonteremtésben. A politikus közölte, a babaváró támogatás nagyon népszerű, és a támogatottak nagy része a 30-as évei elején járó fiatal pár; a nők majdnem fele 30 év alatti.

Kifejtette, hogy a támogatás egy, akár tízmillió forintos teljesen szabadon felhasználható kölcsön, és minél több gyermeket vállal valaki, annál kevesebbet kell belőle visszafizetni. Az első gyermeknél a várandóság harmadik hónapja után három évig nem kell törlesztőrészletet fizetni, és a kölcsön a futamidő végéig kamatmentessé válik.

A második gyermeknél - a törlesztőrészlet felfüggesztése mellett - elengedik a fennmaradó hitel 30 százalékát, a harmadik gyermeknél pedig elengedik a fennmaradó hitel teljes összegét - ismertette Zsigó Róbert. Úgy folytatta, az adatok szerint 90 százalékban a maximális, vagyis 10 millió forintos kölcsönt vették fel az igénylők.

Felhívta a figyelmet, hogy a támogatásra már a várandósság előtt is jelentkezhetnek a házaspárok. „Április 3-án arról is szavazunk, hogy előre megyünk-e a gyermekesek támogatásában vagy vissza, a Gyurcsány-korszakba. Korábban egyszer már megnyirbáltak a családtámogatásokat, és ma is az európai baloldal álláspontját osztják: a demográfiai problémákat bevándorlók betelepítésével akarják megoldani” - mondta a családokért felelős államtitkár.

Negyven százalékkal csökkent a nélkülözők száma, az unióban Magyarországon szorult vissza arányaiban legnagyobb mértékben a szegénység az Eurostat adatai alapján

Az ellenzék egyik gyakorta hangoztatott kampányeleme a növekvő szegénység víziója, kormányfőjelöltjük is nap mint nap azt állítja, hogy „Magyarország az Európai Unió második legszegényebb tagállama”. Csakhogy ez egészen egyszerűen hazugság. A tények azt bizonyítják, hogy jelentősen csökkent a szegények száma és aránya 2010–2020 között. A Központi

Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban a szegények aránya – azaz a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya – 31,5 százalékól 18,2 százalékra csökkent.

Az érintettek 2010-ben még 3,093 millióan voltak, tíz év alatt 1,341 millió fő került ki ebből a körből – vagyis negyven százalékuk. Az Eurostat számai alapján pedig kijelenthető, hogy a hazai folyamatok nemzetközi térben is kiemelkedően pozitívak: az EU-ban 2010–2019 között Magyarországon szorult vissza arányaiban a legnagyobb mértékben a szegénység.

Súlyos anyagi nélkülözésben, deprivációban a KSH definíciója szerint azok szenvednek, akik esetében a mellékelt táblázatban szereplő kilenc problémából legalább négy jellemző. Az adatok alapján az látható, hogy minden egyes ilyen deprivációs szegénységi tényező pozitív irányba változott, a tényezők többsége (kilencből hat tényező) több mint felével javult.

Ez pedig egyértelműen azt jelzi, hogy az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb rétegek esetében is jelentősen javulhatott az életszínvonal 2010 és 2020 között. Amíg 2010-ben még a lakosság csaknem negyedének volt hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka, addig 2020-ban már csak a lakosság 11 százaléka volt érintett ebben, amíg 2010-ben az emberek majdnem háromnegyedének nem volt fedezete a váratlan kiadásokra, 2020-ra ez már csak az emberek kicsivel több mint egyharmadára volt jellemző, amíg 2010-ben a lakosság csaknem harmada nem tudott kétnaponta húst enni, ez 2020-ra 12 százalékra csökkent, amíg 2010-ben a lakosság kétharmada nem tudott évente egyhetes üdülést megengedni magának, addig 2020-ban a lakosság negyven százalékára volt ez elmondható.

Mindezek mellett jól illusztrálja az elmúlt tíz év történéseit, hogy bizonyos kiemelten hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal mi történt, náluk hogyan változott a szegénység mértéke. Szintén a KSH adatai alapján a gyermekes háztartásoknál a szegények aránya több mint egyharmad (35,3 százalék) volt 2010-ben, ez 2020-ra 17,6 százalékra csökkent – vagyis megfeleződött. A kétszülős, három- vagy többgyermekes családok fele 2010-ben még szegénységben érintett volt, addig 2020-ban már csak közel negyedük (23,7 százalékuk). De az egyszülős háztartásoknál is érdemben csökkent a szegénység: a 2010-es közel hatvan százalékos arányról (57,4 százalék) 37,3 százalékra csökkent ez az érték.

A romák esetében 2013-tól állnak rendelkezésre adatok: ekkor döntő többségük szegénynek számított (89,9 százalékuk), 2020-ra már „csak” kétharmadukról mondható el ez (66,6 százalék) – vagyis mintegy negyedével csökkent a szegény romák száma. Kisebb mértékben, de a nyugdíjas szegénység is csökkent: 2010-ben a nyugdíjasok egyötödét (21,3 százalékát) érintette ez, míg 2020-ban 18,8 százalékát. Megfeleződött a szegénység mértéke a 18 év alattiak körében: 2010-ben a 0–17 évesek 40,4 százaléka volt szegény, 2020-ban pedig a 20,2 százalékuk.