A lengyelek nagy többsége szerint a szülőknek joguk van dönteni a civil szervezetek tanóráiról

A konzervatív lengyel portál megrendelésére a Social Changes közvélemény-kutató cég végezte el a felmérést. A 73 százalékon belül a válaszadók 39 százaléka „határozottan igen”, 34 százalékuk pedig „inkább igen” választ adott.

Ezzel ellentétes, a szülők tájékozódási és döntési jogát kétségbe vonó véleményt a megkérdezettek 13 százaléka alkotott, ebből 6 százalék „határozottan nem”, 7 százalék pedig „inkább nem” választ adott. A válaszadók 14 százaléka nem nyilvánított véleményt a témáról. Az országos felmérést 1080 fős, a nemek, életkor és lakhely szerinti reprezentatív mintán, február 11-e és 14-e között végezték el.

A lengyel parlament február 9-én megszavazta az oktatási törvény módosítását, amely növeli a megyei tanfelügyelők hatáskörét egyebek között úgy, hogy ők véleményezik majd az általános és középiskolákban civil szervezetek által megtartandó foglalkozások terveit.

Az ilyen foglalkozások előtt legalább két hónappal az iskolaigazgató köteles lesz részletes információkat kérni ezek tartalmáról. A kiskorú diákok részvételéhez szüleik írásbeli hozzájárulására lesz szükség.

A törvénymódosítást az oktatásügyi tárca terjesztette elő, utalva arra, hogy az iskolákban nemegyszer a szexuális felvilágosítás „radikális, a gyerekek életkorának nem megfelelő formáit alkalmazó, és a hagyományos családfelfogással szembeforduló szervezetek” tartottak tanórákat, gyakran a szülők előzetes tájékoztatása nélkül.

Przemyslaw Czarnek oktatási miniszter szerint a jogszabály megerősíti a szülők jogát, hogy saját világnézetük szerint neveljék gyermekeiket.

A törvénymódosítást az ellenzék, egyes önkormányzatok és több civil szervezet is bírálja. Azzal érvelnek, hogy az új előírások korlátozzák az iskolaigazgatók és az iskolákat működtető önkormányzatok hatáskörét.

A jogszabálytervezet most az államfő elé kerül jóváhagyásra, a lengyel jog értelmében Andrzej Duda elnöknek március 3-ig kell döntenie ez ügyben.

Nyilvánosságra hozta a spanyol sajtó az Európai Parlament egyik volt képviselőjének magánbeszélgetéseit. Ezekből kiderült, hogy a brüsszeli liberálisok tudatos támadást indítottak Magyarország és Lengyelország ellen. A szóban forgó politikus, Carolina Punset szavai annak a politikai formációnak a szennyesét teregették ki, amelyhez most a Momentum is tartozik.

Lelepleződött az európai liberális politikai elit, világossá vált, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A spanyol Periodista Digital nevű honlapon ugyanis a minap megjelent egy terjedelmes írás, amely egy volt spanyol uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit, közléseit foglalja össze. A szóban forgó politikus, Carolina Punset véleményét már csak azért sem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, mert korábban a Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett.

Ez a politikai formáció vette fel Emmanuel Macron színre lépése után a Renew Europe nevet, s ide tartozik jelenleg a Momentum is.

Tudatos támadás

A Carolina Punset véleményét idéző, összefoglaló cikkből kiderül, hogy a Cseh Katalinékat is a soraiban tudó Renew Europe tudatosan támadja Magyarországot és Lengyelországot, mégpedig azért, mert ez semmilyen politikai kockázattal nem jár a formáció számára. Ezt leginkább a szólásszabadság ügyén mutatta be a cikk szerint Punset. A volt EP-képviselő szerint a szólásszabadság elleni legkomolyabb fenyegetést Európában a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni iszlamista terrortámadás jelentette.

„Politikai értelemben nagyon nehéz szót emelni, hiszen Európában sok muzulmán él, és felmerül a politikai korrektség problémája” – fogalmazott a volt spanyol EP-képviselő, de arról is beszélt: „Amikor Brüsszelben élsz, egy muszlimok által birtokolt városban élsz. Rengeteg nő visel fejkedőt. Problémáid lehetnek abból Brüsszelben, ha határozottan felszólalsz ebben a témában.

„Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból nem származhat gondjuk. Sem politikai értelemben, sem pedig úgy, hogy emiatt tüntetnének ellenük.”

Félelem Brüsszelben

Punset egy alkalommal még világosabban mutatta be a helyzetet. Szerinte ahhoz, hogy azt mondhassuk, az európai parlamenti képviselők valóban a szólásszabadság mellett tették le a voksukat, arra lenne szükség, hogy elítéljék az erőszakos támadásokat, amelyeket tanárok és újságírók ellen követnek el. Ezt azonban nem teszik meg, mert félnek és visszariadnak a megfélemlítéstől, a bojkottal való fenyegetéstől.

Ehelyett a Renew Europe képviselői a legdurvább támadásokat azon országok ellen intézik, ahol még védik a szólásszabadságot.

Kettős mérce?

Eszmecseréiben Punset beszélt a Renew Europe fájdalmasan látványos kettős mércéjéről is. A politikai csoport elmarasztalólag foglalt állást például a lengyel a gyermekvédelmi törekvések miatt, ugyanakkor hallgat a női nemi szervek megcsonkításáról Franciaországban. E veszélynek a francia lányok 12-21 százaléka van kitéve, Brüsszelben ez mégsem téma. Hasonlóképpen alakul a Renew Europe álláspontja Magyarország gyermekvédelmi törvénye kapcsán is, miközben a formáció képviselői nem beszélnek például arról, hogy

Franciaországban egyre több az erőszakos támadás az LMBTQ-közösség tagjai ellen.

A spanyol politikusnő szerint a Renew Europe képviselői az európai civilizációt meghatározó értékei melletti kiállást egyszerűen nem tartják olyan ügynek, amelyet szívesen végigvinnének.

Deutsch: Durván lelepleződött az Európai Bizottság

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációnak vezetője korábban a téma kapcsán a Kossuth Rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Bizottság nyílt törvénysértést elkövetve, az idevonatkozó uniós szabályokkal ellentétes módon, politikai, ideológiai szempontot érvényesítve nem folyósítja a Magyarországnak járó helyreállítási forrásokat.

Deutsch kifejtette, Paulo Gentiloni, az EB gazdaságpolitikai biztosa azt mondta, arra hivatkozva nem folyósítják a Magyarországnak járó helyreállítási alap forrásait, mert a bizottságnak kifogásai vannak a magyar oktatási szabályozás diszkriminációmentességével. „Ez a kijelentés egy hihetetlenül durva lelepleződés” - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Kiemelte, az olasz biztos korábban azt mondta, a magyar gyermekvédelmi törvény nem játszik szerepet az Európai Bizottság halogató magatartásában.

„Most alig telik el egy hónap és Gentiloni biztos elmondja az igazat”, vagyis azt, hogy nem egyszerűen csak politikailag elfogadhatatlan módon, hanem nyílt törvénysértést elkövetve nem folyósítják a Magyarországnak járó forrásokat - mondta Deutsch Tamás.

Hangsúlyozta, az EB egy olyan kérdésben emel kifogást, amely tisztán tagállami hatáskör, de még, ha ez nem is lenne így, akkor sem lehetne semmilyen politikai szempontot érvényesíteni a források folyósításában. A történtek után a magyar kormány megkettőzött erővel fog ez ellen a törvénytelen eljárás ellen fellépni - jelentette ki a Fidesz EP-képviselője.

„Nyilvánvaló módon nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság beismerése, a szabotázs elismerése, a nyílt törvénysértés elismerése” - fogalmazott Deutsch Tamás, majd hozzátette, jogi eljárás megindítása is lehetséges a kormány részéről, a Fidesz pedig az Európai Parlament összes jogi fórumán felveti a kérdést.

A kormánypárti politikus Franciaország soros uniós elnökségével kapcsolatban elmondta, Emmanuel Macron francia elnöknek voltak óvatos optimizmusra és aggodalomra okot adó nyilatkozatai is.

Előbbire példaként említette, hogy a francia elnök nem használta a „jogállamisági hisztéria nyelvezetét” az EP-ben tett felszólalásában, míg aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Macron az erős nemzetállamok együttműködésére épülő unió helyett egy olyan közösség kialakításáról beszélt, amelyben a 27 nemzet szuverenitását egyetlen európai szuverenitás váltaná fel. Ez nem elfogadható - jelentette ki Deutsch Tamás.

A Fidesz EP-képviselője aláhúzta, folytatódik az uniós kettős mérce a közép-európai, azon belül is a jobboldali, nemzeti elkötelezettségű, patrióta politikát folytató, konzervatív, kereszténydemokrata kormányokkal szemben.

Példaként említette, hogy a holland miniszterelnök megállapítása szerint intézményesített rasszizmus uralkodik országa rendőrségén belül, amire azonban a „füle botját sem mozdítja egyetlen uniós intézmény sem”.

Ezzel szemben, amikor a „rasszizmus, vagy a diszkrimináció hazug vádjait, politikai rágalmait kell megfogalmazni közép-európai országokkal szemben”, akkor ezen uniós intézmények vezetői „előszeretettel állnak be a vádaskodók sorába” - fejtette ki Deutsch Tamás.

A magyar parlamenti választás lebonyolításával kapcsolatban kijelentette, ahogy 2014-ben és 2018-ban, úgy most is „olyan szervezet jön ide Magyarországra, amilyen nemzetközi szervezet csak akar”. „Ha valaki választási megfigyelősdit akar játszani, nyugodtan jöhet, nincs semmi takargatnivalónk” - fogalmazott. Kiemelte, Magyarország normálisan működő jogállam és demokrácia, ahol ezúttal is szabad és tisztességes választások lesznek.

A kormánypárti politikus aláhúzta, az EP-ben „jól ismert baloldali hisztériakeltés zajlik a magyar választással szemben”, amivel az európai baloldal a „gyenge kezű magyar baloldalt akarja segíteni”.

Deutsch Tamás elmondta, „szörnyű lehet azoknak a nyugat-európai politikusoknak az élete”, akik saját személyes meggyőződésükkel szemben kénytelenek ismételni a „hazugságokra építő Magyarországgal szembeni mantrát” a „Soros-szerveztek által uralt NGO-világ támadásától” való félelmükben.

Ezek a politikusok tudják, hogy amit mondanak az nem igaz, és néha - párthovatartozástól függetlenül - a folyosókon elismerő mondatokat is képesek mondani a Fidesz és a KDNP politikusainak - tette hozzá Deutsch Tamás.

Abascal: A brüsszeli bürokraták el akarják fedni Európa valódi problémáit

Santiago Abascal, a spanyol jobboldali VOX párt elnöke úgy reagált: a brüsszeli bürokraták azért támadják Magyarországot és Lengyelországot, hogy palástolják Európa valódi problémáit, mint például az iszlamizmus.