A kormány tájékoztató akciót indít a népszavazásról

Úgy gondoljuk, hogy a gyermekek szexuális nevelésének joga kizárólag a szülőké, és nem az aktivista csoportoké. Számos európai kormány úgy hozott döntéseket ezen a téren, hogy nem kérte ki az állampolgárok véleményét. A magyar kormány biztosítja ezt a lehetőséget - áll a Magyarország Kormány Facebook-oldal beegyzésében.

A kormány azt írja: a népszavazáson való részvétellel kiállhatunk a gyermekvédelmi törvény, így gyermekeink védelme mellett. Ezért biztatunk mindenkit arra, hogy vegyen részt a referendumon.

A tájékoztató akció a hagyományos felületek mellett internetes felületeken is zajlik majd, rövidesen tájékoztató honlap is indul - emelik ki.

Az április 3-ai népszavazás lebonyolításának szabályait több törvény és miniszteri rendelet határozza meg.

Az alaptörvény rögzíti: országos népszavazáson a nagykorú magyar állampolgárok voksolhatnak, de nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

Az alaptörvényben határozták meg azt is, hogy ha legalább 200 000 választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást, a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti a referendumot. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Az alaptörvény rögzíti a népszavazás érvényességének és eredményességének feltételeit: az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Több kérdés esetén minden kérdésnél külön kell vizsgálni az érvényességet és az eredményességet.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezik - a népszavazási kérdés hitelesítésének folyamatán, a népszavazást támogató aláírások ellenőrzésének szabályain túl - a népszavazás kötőerejéről.

E szerint az Országgyűlés - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet - köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező.

A népszavazás további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze, rögzíti a népszavazási eljárás alapelveit is, ezek: a népszavazás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel elve, az esélyegyenlőség, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a népszavazási eljárás nyilvánossága.

Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a népszavazási kampánnyal, a szavazással (így a külképviseleti, valamint a levélben szavazás szabályaival), a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a népszavazással: rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. az információs rendszer vagy adat megsértéseként rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a népszavazási eljárás egyes részletszabályait, a népszavazás lebonyolításának egyes kérdéseit. Az 1/2022. számú, január 11-én közzétett igazságügyi miniszteri rendelet az április 3-ára kitűzött országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás eljárási határidejeit és határnapjait állapítja meg.

A 2/2022. IM-rendelet a közös eljárásban lebonyolított országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól, a 3/2022. IM-rendelet pedig az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai megállapításának módját tartalmazza és a közös eljárásban használandó nyomtatványokat ismerteti. 

A gyermekvédelmi népszavazás kérdései:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A közelgő referendumra való tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy a politikai szempontból aktív magyar lakosság hogyan vélekedik a kiskorú gyermekeket érintő szexuális propagandáról.

A gyermekvédelmi népszavazás által érintett tárgykörök közéleti jelentőségét mutatja, hogy a megkérdezettek 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy biztosan, míg 16 százalékuk valószínűleg részt vesz a referendumon, függetlenül attól, hogy az országgyűlési választásokon leadja-e szavazatát, derült ki a Századvég felméréséből.

A többség részt vesz a népszavazáson

Fotó: Századvég Alapítvány

Az egyes népszavazási kérdésekkel kapcsolatos lakossági vélemények tükrében kijelenthető, hogy társadalmi konszenzus rajzolódott ki a kisgyermekek számára felnőtt szexuális orientációkat, illetve a nem megváltoztatását népszerűsítő tevékenységek elutasítása tekintetében - hangsúlyozza a Századvég összegzése, amely azt is megállapítja: a kutatás rávilágít, hogy a válaszadók 73 százaléka elutasítja, hogy kiskorú gyermekeknek a köznevelési intézményekben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak, ezzel szemben 18 százalékuk támogatná ezt. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 86 százaléka ellenzi, hogy kiskorúak számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek, 4 százalékuk viszont eltérően vélekedett.

Négyből négyszer nem!

Fotó: Századvég Alapítvány

A Századvég elemzése alapján megállapítható, hogy hasonló képet láthatunk a gyermekeket célzó szexuális propagandát, valamint a nemátalakítást megjelenítő médiatartalmak vonatkozásában is. A felmérés szerint a magyarok 84 százaléka nem ért egyet azzal, hogy kiskorú gyermekeknek a fejlődésükre kiható szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be, továbbá  83 százalékuk elutasítja a nem megváltoztatását szemléltető médiatartalmak kiskorúak számára történő megjelenítését.

A nemátalakító műtéteket a döntő többség nem támogatja

Fotó: Századvég Alapítvány

A gyermekvédelmi népszavazás tervezett ötödik kérdéséről áprilisban nem, ugyanakkor egy esetleges jövőbeli referendumon véleményt formálhatnak a magyar választók, ezért a Századvég feltérképezte a nemi átalakító kezelések kiskorú gyermeknek való elérhetővé tételével kapcsolatos lakossági attitűdöket is. A kutatási adatok tanúsága szerint a válaszadók 86 százaléka nem támogatná a nemátalakító kezelések 18 év alattiak számára történő hozzáférhetővé tételét, ezzel szemben 9 százalékuk nem kifogásolná ezt.

A gyermekek védelme nemzeti sorskérdés, az áprilisi népszavazás célja pedig az, hogy konszenzust teremtsen ebben a kérdésben - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója egy budapesti gyermekvédelmi konferencián.

Hollik István a Mindennapok Női Szemmel Egyesület (NőiSzem) és a Szent István Intézet által szervezett A gyermek nem játék! című rendezvényen kiemelte: Európában Magyarország lesz az első, ahol a gyermekvédelem kérdésében népszavazáson kérdezik az emberek véleményét, ez pedig „megelőző csapást” jelenthet a gender-ideológiával szemben.

A politikus párhozamot vont az illegális bevándorlás és a gender-kérdés között, úgy fogalmazva, hogy „Nyugat-Európába beengedték a bevándorlókat, és most már nem lehet kitenni őket. Ugyanígy van ez a gender-propagandával is, ha egyszer jogokat biztosítanak számukra, akkor szerzett jogot visszavenni szinte lehetetlen”.

Hollik István ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a népszavazáson, mert „a döntés végleges lesz, és nem lehet visszacsinálni”.

A Fidesz kommunikációs igazgatója kitért arra is, hogy a „gender-propaganda” létező veszély, a baloldal mégis „álproblémának” nevezi.

Ez pedig részükről nemcsak taktikai kérdés, hanem szellemi meggyőződés, hiszen több baloldali képviselő is világossá tette, hogy ha kormányra kerülnek, beengedik az óvodákba és iskolákba az LMBTQ-aktivistákat - mondta Hollik István.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában bemutatta, hogy az elmúlt években bevezetett jogszabályok és törvények segítségével a kormány hogyan javította a gyermekvédelem intézményét. Ezt a rendszert azonban folyamatosan finomítani és erősíteni kell, amihez útmutatást adhat az áprilisi népszavazás - mondta.

Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány kiemelten fontosnak tartja a gyerekek védelmét és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelmet, valamint elismeri a szülők jogát, hogy ők mondják meg, hogyan akarják nevelni a gyerekeiket olyan érzékeny kérdésekben, mint a szexualitás.

A gyermekvédelmi törvény kizárólag a gyerekek neveléséről és a kiskorúak védelméről szól, nem célja a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés, és nem vonatkozik a nagykorú állampolgárokra - mondta Répássy Róbert utalva a törvényt ért támadásokra, hozzátéve, hogy konstruktív partnerként állnak minden vita elé, de kiállnak amellett, hogy a gyermekek védelme nem képezheti ideológiai kérdések tárgyát. Kiemelte azt is, hogy az Alaptörvény tiltja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetést, Magyarország tehát a legmagasabb szinten védi az emberi jogokat.

Király Nóra, a NőiSzem alapítója arról beszélt, hogy a tengerentúlról és Nyugat-Európából folyamatosan érkeznek az aggasztó hírek a kiskorúak LMBTQ-érzékenyítéséról, gyermekkori nemváltó műtétekről és hormonkezelésekről.

Ha nem mondunk egyértelműen nemet a jelenségekre, akkor a most felnövő generációk esélyei a szép és boldog életre, az élet továbbadására nyitott párkapcsolatra nagyban csökkennek - fogalmazott Király Nóra.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke friss kutatások eredményeivel támasztotta alá, hogy Magyarország gyerek- és családbarát ország. Egy európai felmérés szerint a magyarok mindössze egy százaléka gondolja úgy, hogy gyermek nélkül is jó élni, míg európai szinten ez az arány öt százalék - ismertette a KINCS elnöke.

Elmondta azt is, hogy magyar felmérések szerint a válaszadók 83 százaléka tartja fontos kérdésnek a gyerekek védelmét, 86 százalék szerint pedig az iskolában többet kellene foglalkozni a családi éltre neveléssel.

Utalva a népszavazás azon kérdésére, hogy „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?” közölte, egy tavalyi kutatás szerint a megkérdezettek 90 százaléka egyetértett azzal, hogy ne a tömegkommunikáció, hanem a szülők játsszák az elsődleges szerepet a gyerekek nevelésében.

Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője videóüzenetében azt hangoztatta, hogy minden olyan helyzetben fel kell emelni a szavunkat, amikor valaki tagadja a szülők neveléshez való jogát.