Szánalmas, hogy Magyarország 30 évvel a rendszerváltás után oda tér vissza, ahonnan elindult, a hatósági árszabályozáshoz – mondta Márki-Zay Péter szokásos vasárnapi esti élő bejelentkezésén. Szerinte a csirkefarhát árát sem kellett volna csökkenteni, és idézte Bod Péter Ákost, aki szerint a hatósági árstop olyan, mintha tollseprűvel akarnánk a vizet megállítani. Azaz, Márki-Zay szerint nem helyes, hogy a magyar kormány harcol az infláció ellen és hét alapvető élelmiszer árát befagyasztotta.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje nem először kritizálta az árszabályozást.

Korábban az ellenzék kormányfőjelöltje Gulyás Márton Partizán nevű műsorában a benzin árának hatósági bevezetése után azt fejtegette, hogy szerinte a rezsicsökkentéshez hasonlóan, ebben az esetben sem a kormány viseli az áldozatokat, hanem más, piaci szereplőkre tolja azt, amely hosszú távon fenntarthatatlan.

Szerinte a jövőben megkerülhetetlen lesz majd az adóemelés, ugyanis a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon.

Gulyás Márton megkérdezte Márki-Zayt a rezsicsökkentéshez való viszonyáról. Ismert: korábban a hódmezővásárhelyi polgármester úgy érvelt, mindenki fogyasszon kevesebb gázt, áramot és villanyt, mert így lehet csökkenteni a rezsit.

Márki-Zay azt felelte: én mindenképpen azt gondolom, hogy a világpiaci árakat nem lehet megállítani a határon, tehát én általában nem ennek vagyok híve. Én annak vagyok a híve, hogy ha a gazdaság tud alkalmazkodni ezekhez az árakhoz.

A baloldal jelöltje hozzátette: „A '70-es éveket követően egyébként ez történt a világban. Magyarország és a szovjet érdekszféra akkor azért maradt le a nyugat mögött, mert ők megkésve alkalmazkodtak az olajárrobbanáshoz. Tehát nyilvánvaló, hogy ezek a folyamatok, ezek olyan világgazdasági folyamatok, hogy itt az jár jól, aki gyorsabban tud alkalmazkodni, és megtalálja azt a tartós megoldást. Nem úgy, mint Orbán Viktor. Ugye ezek abszolút ostoba dolgok, mármint az adminisztratív és másokat terhelő megoldások. Ezek a kommunista pártállamban is csak ideig-óráig működtek. Ez most sem fenntartható.„

Vagyis Márki-Zay szerint hagyni kellene, hogy az árak az egekbe szökjenek, akkor, amikor Nyugat-Európában is sok kormány adminisztratív eszközökkel próbálja az energiaárakat elviselhető szinten tartani.

Persze nemcsak Márki-Zay támadja a rezsicsökkentést, hanem más baloldali politikusok is. Karácsony Gergely egy civil szervezetnek írt levelében 2018 áprilisában a rezsicsökkentés eltörlése mellett érvelt. A Reális Zöldeknek írt válaszában azt írta, hogy „átalakítjuk a hatósági árszabályozást, amely jelenleg nem követi a világpiaci tarifákat„.

Szél Bernadett, közös baloldali jelölt 2014-ben pedig így kritizálta az árszabályozást: „ez nem is rezsicsökkentés, hanem rezsihazugság, mert az olcsó gázárak nem tarthatóak fenn hosszú távon, néhány éven belül emelkedni fog az ár”. Minderre 2022-ig azonban nem került sor.

Egyébként a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc 2013-ban nem vett részt a rezsicsökkentésről szóló parlamenti szavazáson, ahogy általában a többi DK-s képviselő sem. Csak Szűcs Erika és Vadai Ágnes jelent meg, ők nemmel szavaztak.

Gyurcsány Ferenc ráadásul már 2005-ben azt hangoztatta, amit most gyakorlatilag szóról szóra mind visszamond jelöltje, Márki-Zay Péter:

„Azért nem javaslom ezt a vitát, mert itt mély filozófiai különbség van közöttünk. Énszerintem, bár hozhatnánk olyan döntést is, hogy ne folyjon a folyó, ne fújjon a szél és ne emelkedjen a Nap, a világpiac árait nem mi befolyásoljuk, egy darabig lehet ezt kompenzálni kormányzati erővel, Ön ebben a fajta erőben mindig nagyon bízott, gyakorolta is ezt sokszor. Én úgy látom, hogy elképesztő károkat okozott. Ez azt üzeni az embereknek, hogy gyerekek, itt vagyunk mi, politikusok, tudjátok mit, az árakat is megállítjuk a határoknál. Bízzatok csak bennem, én eldöntöttem előre. Lehet itt iraki háború, lehet 150 dollár hordónként a kőolajár, mindegy. Én vagyok a miniszterelnök, csak az inflációval... Szerintem nem jó – mondta a bukott miniszterelnök 2005. július 8-án az Orbán Viktorral folytatott vita során.

Azaz, Gyurcsány így indokolta meg, hogy miért nem hajlandó segíteni az embereken.

Szociálisan érzéketlen Márki-Zay

Semmi esetre sem nevezhetők „ostoba” lépéseknek mindazok az intézkedések, amelyekről az elmúlt időszakban születtek döntések. Ide tartozik az üzemanyagárak 480 forintban rögzített plafonja, a kamatstop és az alapvető élelmiszerek egy részénél az ármoratórium. Ezek piacgazdasági körülmények között szokatlan megoldások, de nem lehet eltekinteni attól, hogy a világban szokatlan helyzet állt elő – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza jelezte: a világjárvány az egészségügy és a gazdaság terén is új helyzetet teremtett. Korábban nem tapasztalt jellegű válság állt elő. – Senkinek nem volt kész receptje arra, hogy ilyenkor mit kell tenni, felértékelődött az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság, valamint a kormányok döntésképessége – magyarázta. A közgazdász kiemelte: ha a kormány nem rögzítette volna például az üzemanyagok árának a plafonját, akkor a decemberi infláció magasabb lett volna. Egyes számítások szerint akár másfél százalékponttal is. Az élelmiszerek esetében a befagyasztás hatása mintegy 0,5 százalékponttal foghatja vissza az inflációt. – Az utóbbi kapcsán azt se felejtsük el, hogy az alapvető élelmiszerek árnövekedésének a megállítása szociális kérdés is. A gazdaságpolitika több mint a pusztán vett közgazdaságtan. Egy kormánynak a piac működése mellett figyelembe kell vennie az emberek igényeit is. Végül hozzátette: az áremelkedéseket gátló lépések átmenetiek, mert az előrejelzések szerint az év második felében csökkenni fog a gazdaságokon az inflációs nyomás.