Létrehozva: 2022.01.11.

Márki-Zay: nem lett volna szabad kiírni a Gyurcsányt buktató vizitdíjról szóló népszavazást

Márki-Zay Péter újabb megszólalása került elő, amelyben a vizitdíj és a kórházi napidíj bevetetését támogatja.

Márki-Zay Péter újabb megszólalása került elő, amelyben a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetését támogatja.

Ezen a Facebook-videón azt mondja, hogy a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazást – ahol hatalmas többséggel leszavazták a magyarok a fizetős egészségügyet – ki sem lehetett volna írni, mert a költségvetést érintette (ez nem igaz, hiszen csak a költségvetési bevételek elköltéséről nem lehet népszavazást kiírni).

Márki-Zay több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyekből az derül ki, hogy érzéketlen az emberek mindennapi problémái iránt, támadja a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíj bevezetését, a minimálbér növelését.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2008-as szociális referendumon mindenki számára húsbavágó kérdésekről dönthettek a magyarok, mivel a Gyurcsány Ferenc által csőd szélére sodort országban rengeteg kisjövedelmű ember aggódhatott, hogy lesz-e egyáltalán hozzáférése a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz. Emiatt is történhetett meg, hogy hatalmas egyetértés alakult ki a népszavazáson, hiszen 50 százalék feletti részvétel mellett a szavazók több mint négyötöde utasította el a vizitdíjat és a kórházi napidíjat (valamint a tandíjat, amiről szintén ekkor volt népszavazás).

A Magyar Orvosi Kamara sem támogatta az vizitdíjat és a kórházi napidíjat, mert szerintük ezek bevezetésével nem nőttek volna érdemben a kórházak bevételei, valamint az orvosok fizetése, és nem változott volna a hálapénzzel kapcsolatos felfogás sem. Emellett számos orvos vélte úgy, hogy a vizitdíj – amelynek összege a körülményektől függően akár az ezer forintot is elérhette egy-egy konzultáció alkalmával – ellentétes az orvosi esküvel.

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék – emlékeztet szerdai cikkében az Origo.
Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében”
– idézett a lap Márki-Zay tavaly ősszel elmondott beszédéből. A portál szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását.
Márki-Zay: Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió 2006-ban már Gyurcsány Ferenc is megmondta, hogy „nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel”. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

Gyurcsány-féle ötlet

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Az Origo emlékeztet:
a Gyurcsány-féle megszorítócsomag részeként számos kórházat szüntettek meg az országban,
köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Az egészségügy fizetőssé tétele is visszatérő elképzelés a baloldalon

A portál felidézte azt is: Márki-Zay egy 2018 márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet”.
A baloldali összefogás jelöltje tehát magánkézbe adná az egészségügyi szolgáltatást, a kóházakat és a rendelőintézeteket.
Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.
Márki-Zay érve a fizetős egészségügy mellett: akár fűszoknyás lányok szolgálhatnak fel mohitót Ha valakinek fedezi biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár – próbálta érzékeltetni a privatizált egészségügy előnyeit a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Bővebben is érdekel...
Az MSZP–SZDSZ-kormány Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével ugyancsak tervbe vette a privatizációt. Előbbi miniszterelnöksége idején, 2003 júniusában olyan törvényt nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé tette volna a magántőke kisebbségi tulajdonosként való bevonását az egészségügy üzemeltetésébe.
A jogszabály elfogadása után a Fidesz az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amely az év végén megsemmisítette a törvényt.

Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné

Emlékezetes, a Gyurcsány-kormány keresztülvitte például a laborszolgáltatás, az étkezés, a betegszállítást, a vagyonkezelés és az üzemeltetés kiszervezését is. Utóbbi kapcsán több önkormányzat is nehéz helyzetbe került 2010 előtt, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – mint például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a helyhatóságokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is – idézi fel az Origo.
Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné kormányra kerülve
– teszik hozzá. Mint írja: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból. „Láss csudát, Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán, aki amikor a főnökkel külföldre utazik, azt sem tudja, kivel fognak találkozni, 2021 óta Veszprémben a VeszLife Magánklinika ügyvezetője” – írja Facebook-posztjában Varga-Damm Andrea egykori jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki szerint mindez azért érdekes, mert „minap Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a magánegészségügy jó, és szívesen alakítaná át Magyarország egészségügyi ellátó rendszerét magánegészségügy alapon”. Varga-Damm, mint írja, először nem értette hogy miként jön ez most ide, miután Magyarországon a polgárok nagyon sok pénzt fizetnek azért, hogy az állami egészségügyet igénybe vegyék, de nem sok időbe telt, hogy megtudja, „mi mozgatja ezt a szálat”. Szerinte inkább az állami egészségügyet kellene fejleszteni. „Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió” – hangoztatta Márki-Zay Péter egy korábbi interjújában. A Hírcentrum által szemlézett tavaly nyári beszélgetésen, amelyet Vona Gábor készített az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay így fogalmazott: „A szomorú igazság az, hogy minden üzlet.
Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet.
Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek. Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött. Tehát olyan nincs, hogy ingyenes egészségügy akkor, amikor például hálapénzzel fizetnek az emberek, meg zsebbe fizetnek.
Nincs ingyenes egészségügy, ez egy illúzió. (…)
Maga a modell, amit ideálisnak látok az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modell.”

Gyurcsányi példa

A Hírcentrum felidézte Gyurcsány Ferenc 2006-os beszédét, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új épülettömbjének avatása előtt mondott:
Az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk.”
Az akkori miniszterelnök azt is elmondta: „Nyitott egészségipart kell építeni, gazdag kliensekkel. Amíg csak a közepesen szegény és közepesen gazdag társadalom van jelen vásárlóként a rendszerben, addig az orvosok nem tudnak drágább, több, jobb szolgáltatást eladni. Biztosításalapúvá kell tenni a rendszert, és ki kell nyitni a rendszert, hogy Európának is szolgáltatást tudjon nyújtani” – fogalmazott Gyurcsány.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek