Márki-Zay Péter az M1 riporterének kérdésére is egyértelművé tette, hogy ha tehetné, eltörölné a gyermekvédelmi törvényt. Tehát nem védené meg a kiskorú gyermekeket például a szexuális fejlődésüket befolyásoló, vagy a nemváltoztatást népszerűsítő médiatartalmaktól, mint ahogy azt sem korlátozná, hogy az iskolákban a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak.
„Egyből el fogjuk törölni ezt a borzasztó, ostoba törvényt. Igen” – fogalmazott a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Hozzátette: „Ki az az elmeháborodott, aki azt gondolja, hogy szülői engedély nélkül akar bárki Magyarországon, vagy bárhol a világon óvodás gyerekeknek nemet változtatni”.
Márki-Zay Péter szerint a törvény gyűlöletkeltő és ő az LMBTQ-lobbi kiskorúakat célzó propagandáját nem tartja valós problémának.
A baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének arra ugyanakkor nincs ötlete, hogy mit tenne akkor, ha kiderül, hogy tévedett és mégis valós a probléma.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje ostoba kérdéseknek nevezte a gyermekvédelmi törvény megvédéséről szóló népszavazáson témáit is, amikre ő nem is akar válaszolni.
Az országgyűlés keddi ülésén döntött arról, hogy a gyermekvédelmi törvény megvédéséről népszavazást tartanak 2022 tavaszán. A baloldali pártok az erről szóló parlamenti vitát és a szavazást is bojkottálták.
Az alábbi kérdésekben lehet népszavazás:
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
A parlament a kérdésekről egyenként szavazott. Sorrendben a következő szavazati arányok alakultak ki: első kérdést 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a másodikat 124 igen szavazat, egy tartózkodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen szavazat, egy tartózkodás mellett fogadták el.
A határozat tartalmazza azt is, hogy ha az országos népszavazást önmagában bonyolítják le, akkor a költsége 12,6 milliárd forint – függetlenül a kérdések számától, ha azokról egy napon szavaznak -, ha azonban az országgyűlési választással egyszerre tartanak népszavazást, akkor a népszavazás kevesebbe kerül és csak 5,5 milliárd a költsége.
A parlament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán ellenzéki kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat megelőző és követő 41 napon belüli időpontra.
Varga Judit: Az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél!
Megvédjük a magyar gyermekeket és a szülők jogait, az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden a Facebookon, miután az Országgyűlés elrendelte a gyermekvédelmi tárgyú népszavazást.
Varga Judit közösségi oldalán azt írta, csak a közös akarat képes megálljt parancsolni az „erőszakos LMBTQ-lobbinak” és a brüsszeli nyomásgyakorlásnak, éppen ezért kezdeményezett a kormány népszavazást a gyermekvédelem kérdésében.
„A mi politikai közösségünk fennállása óta azért küzd, hogy Magyarország valódi demokrácia lehessen, ahol nyílt és őszinte párbeszéd folyhat bármilyen társadalmi kérdésről és ahol a magyar emberek szándékát senki sem kérdőjelezi meg” – írta Varga Judit.
„Hiszünk abban, hogy a magyar emberek kiállásával képesek vagyunk a legvastagabb falon is átmenni. Gyermekeink jövője a tét, ezért elkötelezetten küzdünk védelmükért” – közölte.
Kocsis Máté: A népszavazás célja a szülőkre bízni gyermekeik nevelését
A népszavazás célja az, ami a gyermekvédelmi törvényé is volt: az, hogy a szülők kizárólagos joga legyen eldönteni, hogyan nevelik a saját gyermekeiket – közölte újságírókkal az Országgyűlés döntését követően a Fidesz frakcióvezetője.
Kocsis Máté hozzátette, egyúttal szeretnék megvédeni a gyermekeket az életkoruknak nem megfelelő tartalmaktól, például a „mostanában civil szervezetek által népszerűsített foglalkozásoktól” vagy a nemátalakító műtétek népszerűsítésétől, amelyek a fejlődésüket befolyásolják.
Kocsis Máté emlékeztetett, hogy a Ház által elfogadott határozatban négy kérdés szerepel. Kiemelte, hogy a baloldal sem a szavazáson, sem az azt megelőző vitában nem vett részt. Hozzátette: ez nem előzmények nélküli, mert a baloldal a gyermekvédelmi törvény elfogadásakor Magyarországon és Brüsszelben is komoly támadást indított a gyermekvédelmi intézkedések ellen. A Fidesz azt gondolja, az a leghelyesebb, ha az emberek népszavazáson döntik el a vitát – összegzett.
Közölte, a gyermekvédelmi népszavazás várhatóan a jövő év első felében le is zajlik, az államfő várhatóan januárban dönt az időpontról. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a parlament korábbi – ellenzéki kezdeményezésre született – döntése értelmében a referendumot az országgyűlési választással egy időben is meg lehet tartani. Az államfő dönt a kérdésben, de az alapjogi akadály elhárult – fogalmazott Kocsis Máté.