kulcsár edina
A világon élők egyharmada, több mint 2,6 milliárd ember vallja magát kereszténynek és ünnepli a karácsonyt. Az ünneplés módja azonban országonként, kultúránként eltér. A Ripost7 néhány érdekes, furcsa karácsonyi szokást gyűjtött össze.
A karácsony az karácsony, még ha a világ számos országában egész máshogy is ünneplik, mint nálunk. A Ripost7 a legérdekesebb hagyományokból szemezgetett.
December 25-e Ausztráliában a Boxing Day, ami igen mozgalmasan telik. A legtöbben kivonulnak a tengerpartra és barbecue partit szerveznek, sokan még tábort is vernek és ott éjszakáznak. Sokan az ajándékozást is ezen a partin bonyolítják le. Nem karácsonyfát állítanak fenyőből, hanem Christmas Bush-t, azaz karácsonyi bokrot egy őshonos növényből.
A sógoréknál egészen furcsa szokás alakult ki: fiatal férfiak beöltöznek krampusznak, így járják karácsonykor az utcákat és ijesztgetik a járókelőket. „Krampuszfutásokat” is szerveznek.
Az eladósorban lévő lányok december 4-én cseresznyefaágat helyeznek a vázába és biztosak abban, hogy ha karácsonyig kivirágzik, a következő évben férjhez mennek. Egy rémisztő hagyomány is él: álarcos ördögök járják a házakat, hogy megkeressék és elvigyék a rossz gyerekeket.
Régi hagyomány, hogy rizspudingot és zabkását készítenek az ünnepekre, de nem a családi vacsora részeként és még csak nem is a családtagok számára. A mennyei étkek az elfeknek, a karácsonyi manóknak készülnek, méghozzá azért, hogy ne lopják el a gyerekek ajándékait.
A finnek minden karácsonykor kimennek a temetőbe elhunyt családtagjaik sírjához. A karácsonyi ebédhez pedig kását főznek és az egyik adagban elrejtenek egy mandulát. Aki megtalálja, annak énekelnie kell egy dalt.
Az Egyesült Királyságban élő gyerekek a Mikulást várják karácsonykor, nem a Jézuskát, és neki írnak levelet, amit egy úgynevezett „Kívánsággépbe” dobnak be – ez a kandallók hátsó felén van –, onnan pedig természetesen „egyenesen az Északi-sarkra kézbesítik a leveleket”.
A szigetországban nem is egy Mikulás van, hanem mindjárt 13! Ők egyébként manók, és elég csintalanok, furcsa nevük erről árulkodik: Ajtócsapkodó, Gyertyalopó és Láboskikaparó...
India lakosságának jelentős többsége hindu és muszlim vallású, de még így is több mint 30 millió keresztény lakja, akik megünneplik a karácsonyt. A helyi adottságoknak megfelelően azonban a karácsonyfa mangó- vagy banánfából készül.
A hagyományos norvég Mikulás térdnadrágot, kötött harisnyát, pulcsit és szövetkabátot visel. A vacsoránál külön terítenek neki, sőt, még megágyazott ágy is várja. Az ajtóba pedig seprűk kerülnek, ezek megállítják a pajkos boszikat.
Ukrajna
Az ukrán családok pókhálót rejtenek el a fán. Aki megtalálja, azé a jó szerencse. A hagyomány szerint ugyanis egy szegény asszonynak nem volt pénze díszekre, ám egy apró pók reggelre ezüstös hálóval befonta a fát, így varázsolta ragyogóvá.
Mexikóban majdnem egy hónapig ünnepelnek, december 12-től január 6-ig. Országszerte fiesztákat tartanak ebben az időszakban, sőt városonként, régiónként eltérő hagyományok is vannak.
A brit sziget délnyugati csücskén egy ló koponyája áll az ünneplés középpontjában, ez egy kelta hagyományból ered.
A döglött állat csontjaira csengettyűket és díszeket aggatnak, végigvonulnak vele az utcákon, betérnek minden kocsmába, és obszcén szidalmakkal tarkított verseket üvöltenek az italozóknak.
Caracas-ban a templomokhoz vezető utakat lezárják, hogy a hívek könnyebben közlekedhessenek. A ritka alkalmat kihasználva manapság sokan görkorcsolyával járnak a karácsonyi nagymisére.