Miért indokolt a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlása?

Az új tulajdonosnak bátor, innovatív szemlélettel színvonalas szolgáltatást kell biztosítania – vélekedik Galgóczy Ferenc, a légi közlekedésben és az utazási szektorban ismert üzletember, akinek korábbi, földi kiszolgálással foglalkozó cége a Malév GH partnere volt.

A szakember a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban hangsúlyozza: ehhez szakítani kell azzal az évtizedes gyakorlattal, amely a diszkont-légitársaságoknak túl nagy teret adott ahhoz, hogy diktálják a feltételeket például a fejlesztések és az infrastruktúra kérdéseiben.

Emlékeztetett arra, hogy a tíz évvel ezelőtti Malév-csőd zűrzavarában a diszkontok ragadozóként ugrottak a nemzeti cég értékes utasaira, és egyebek között a kulturált szolgáltatással nehezen összeegyeztethető megoldásokat próbáltak kikényszeríteni a Budapest Airport menedzsmentjéből.

A szakember szerint a földi kiszolgálói területen is stratégiai jelentősége van a magyar tulajdonú vállalkozásoknak, mivel nem csupán az üzleti lehetőséget látják, hanem az országot méltóképpen pozicionálják is az üzemeltetés során.

Rámutatott: a nemzetközi gyakorlat szerint a tiszta állami szerepvállalás vagy az állami és magánbefektetők közös szerepvállalása ebben a szektorban jól működő gyakorlat, amely a közösség érdekét szolgálja.

A reptéren működő szolgáltatókkal szemben bátor minőségi elvárásokat kell alkalmazni, vonatkozzon ez a kereskedelemre vagy akár a földi kiszolgálókra, a vendéglátásra – fűzte hozzá.

Galgóczy Ferenc szerint tíz év sem kell, hogy a budapesti repülőtér üzleti és minőségi értelemben is magasabb szintre lépjen, megelőzve Prága vagy Varsó reptereit fejlettségben és színvonalban.

Az üzletember megjegyezte: a kódolt siker nem múlhat azon a tanácsadói körön, akik stratégiai résztvevői voltak a 2005-ös privatizációnak, mint a Malév csődjét megelőző eljárásnak, valamint a közelmúltban a Malév GH reorganizációja során, amelynek a vége az állami vállalat jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, helyes kormányzati döntés lett.

Orbán Viktor: Bármelyik pillanatban visszavásárolhatja az állam a Liszt Ferenc repülőteret

A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet – mondta a miniszterelnök október 18-án a vajdasági Ludason. A miniszterelnök hozzátette, hogy az a helyes, hogyha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavásárolni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni.

A Budapest Airportot tizenöt éve még a Gyurcsány-kormány privatizálta a pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve.

A baloldali kormány alatt 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek – írta a magyarnemzet.hu. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illette meg.

A magyar érdekekkel ellentétes megállapodás szerint az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhetett. A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés.

Előállhat olyan helyzet, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlására összeállt hazai konzorciumból kiszállnak a magánbefektetők, de a magyar kormány ebben az esetben is meg fogja venni a repteret – erről az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő befolyásos forrás beszélt a VG-nek. Kiemelte, hogy az Orbán-kabinet ebben a végletekig eltökélt, és ha a tárgyalások soron következő fázisában nem derül fény drasztikus negatív körülményre a társaságra nézve, nem képzelhető el olyan szcenárió, hogy a magyar kormány kifaroljon az üzletből.

„Nem repülőteret akarnak venni általánosságban, hanem ezt a repülőteret akarják megvenni, mert a felfogásuk szerint tarthatatlan, hogy az ország teljes mértékben kiszolgáltatott legyen a nemzeti repülőterét illetően külföldi szereplőknek.”

A kormány fő kritikája, hogy a budapesti repteret kizárólag befektetésként kezelik, stratégiai megközelítés nélkül.

Ha hoz pénzt, jó, ha nem hoz, rossz, ha pedig nem eleget hoz, mindent elkövetnek azért, hogy eleget hozzon. A költségeket leszorították, az alkalmazott árakat viszont felsrófolták, ami azt eredményezte, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a legmagasabb. „Ezzel párhuzamosan pedig a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomáséra emlékeztet.”

Egyedül is megy

A VG hírforrása kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vállalat kizárólag magánbefektetőkhöz kerüljön. Ha a kormány nem vállal szerepet a tranzakcióban, akkor a piaci érdekeltségek is elállnak. Megerősítette, hogy

a magyar államon kívül az Indotek csoport és a Mol alkotja a konzorciumot.

Vagy ebben a felállásban szerzik vissza a ferihegyi infrastruktúrát, vagy az állami fél egymaga. Hangsúlyozta, hogy további magánszereplők bevonására a projektben nincs lehetőség, „már így is bonyolult az akvizíció menedzselése”. Ha az Indotek és a Mol benne marad a konzorciumban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról. Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval magasabb lehet. Annak van realitása, hogy az állami részhez képest a piaci jóval elmarad majd.

A kormánynak viszont az is belefér, hogy önállóan szerezzen százszázalékos tulajdont.

A Mol és az Indotek szerepvállalását az előbbinél alapvetően az uniós versenyjogi szabályok nehezítik, az utóbbinál pedig a befektetés várható hozama. Az állam ehhez a kérdéshez jóval megengedőbben viszonyul, hiszen a megtérülést nemcsak a reptéri tevékenységre alapozza, hanem az úgynevezett social return on investment (a befektetés társadalmi megtérülése) hatásra és a turizmusra is.

Nem jó, de nem is tragikus

Az első befektetői csapat tavaly kereste meg a jelenlegi tulajdonosi kört azzal a kérdéssel, hogy kívánja-e értékesíteni a budapesti repteret. A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt. A konzorcium a magyar mellett nemzetközi partnereket is tömörített, de ebben is már benne volt a magyar állam, a Mol és az Indotek. A megkeresést azonnal kiszivárogtatták a Bloomberg amerikai hátterű médiavállalatnak, az alapos gyanú szerint maguk a tulajdonosok.

Üzletelni sokféleképpen lehet, így is, noha előzetes megállapodás volt arról, hogy hírzárlat van a kapcsolatfelvételről

– jegyezte meg a hírforrás. Időközben változott a konzorcium összetétele, a kormány pedig az idén májusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyében kormánybiztost nevezett ki a Budapest Airport többségi állami tulajdonba való megszerzésének előkészítése feladatával.